bircahang

Az agyonpolitizált Kelet-Európában még a nyelvészet és a politika is néha összenő. Szerencsére kezd az utóbbi időben már szétválni, ami pozitívum: hiszen abszurdum tudományos kérdéseknek ideológiai és politikai színt adni.

A kérdés bolgár vetületét akarom bemutatni, de előtte röviden a magyar vonatkozásról.

Magyarországon a két korábban erősen átpolitizált – szerencsére már csökkent mértéke – nyelvészeti kérdés a nyelveredet és anyelvhelyesség.

Ami a nyelveredetet illeti, az alapállás, hogy aki szerint a magyar finnugor (uráli) nyelv, az habsburgista, idegenszívű, német ügynök, cionista, kommunista, liberális, míg aki nemzeti érzelmű, az elutasítja a finnugor elméletet, s helyette mondjuk a magyart altáji, hun, sumér, stb. nyelvnek mondja, a legnemzetibb irányzat szerint pedig a magyar egyenesen az emberiség „ősnyelve”.

Szerencsére ma már vannak jobbikos finnugristák és sumerista ballibek is, így a kérdés kezd depolitizálódni.

A másik a nyelvhelyesség kérdése. Aki deskripcionista (azaz azt vallja, a nyelvészet feladata a nyelv leírása, s nem az, hogy mi a helyes nyelvhasználat) az nemzetellenes nyelvrontónak számított, míg akipreskripcionista (azaz azt vallja, a nyelvészet egyik feladata annak megmondása mi a helyes és hibás nyelvhasználat), az nemzethű ember.

Ma már ez is eléggé depolitizált kérdés. A radikális preskripcionista nyelvész ritka, bár a magyar átlagember manapság is – politikafüggetlenül – erősen ezen irányzatot támogatja.

Bulgáriában két hagyományosan politizált nyelvészeti kérdés volt.

Az egyik ugyanaz, mint Magyarországon: a nyelv eredete. Bár szabad szemmel is látható, hogy a bolgár nyelv szláv nyelv, vannak egyes túlfűtött hazafiak, akik ezt tagadják. E csoport két csoportra osztható. Az egyik szerint a bolgár nem szláv nyelv, a hasonlóságok onnan erednek, hogy a szlávok a bolgárból vettek át elemeket. A másik csoport kifogása csupán a “szláv” szó, azaz elfogadja a szláv nyelvek rokonságát, de szerint azokat “bolgár nyelvek” néven kellene nevezni. Népszerű tévhit e csoportban, hogy az ősbolgárok nyelve kölcsönösen érthető volt a szláv nyelvekkel.

De a másik kérdés az érdekesebb magyar szemmel, mert ez ismeretlen Magyarországon. A kérdés az: hány mássalhangzó fonéma van a bolgárban. Nagyon vicces, de tény: egy fonetikai kérdés lett politikai.

A kommunista időszakban a hatalom igyekezett a bolgárt az orosz közeli rokonának beállítani. Hozzáteszem: a bolgár és az orosz ténylegesen közeli rokonok (ugyanaz a nyelvcsalád, s a nyelvcsaládnak ugyanaz az ága), a hasonlóság kb. mint az olasz és spanyol, vagy a német és a svéd között, de ez “kevésnek” tűnt a hatalomnak. S sikerült megtalálni azt a területet, ahol közelíteni lehet a két nyelvet: a hangtant.

A lényeg: azt állítani, hogy a bolgár mássalhangzók rendszere azonos az oroszéval.

A szláv nyelvek egy bizonyos kérdésben két részre oszthatók: ez akemény-lágymássalhangzó fonémák megléte.

Az orosz esetében közismert, hogy vannak kemény és lágy mássalhangzók. Bár azátlag magyar csak a d-gy, n-ny és t-ty párt hallja meg (mivel ezek a magyarban is megvannak) az oroszban van összesen 12 ilyen pár, a fenti hármon kívül még a б /b/, ф /f/, л /l/, м /m/, п /p/, р /r/, с /s/, в /v/, з /z/ esetében is: ezek ugyanúgy különböznek egymástól, mint a magyar d és gy – azaz az oroszban ezek önálló fonémák. Az orosz ц /t͡/s, г /g/, х /x/, к /k/, ш /ʂ/, ж /ʐ/ csak kemény, nincs lágy fonémapárjuk, a ч /t͡ɕ/ és й /j/ pedig csak lágy, nincs kemény párjuk.

A többi keleti-szláv nyelvben a helyzet hasonló az oroszhoz.

Az ukránban a magyarban is meglévő d-gy, n-ny, t-ty párok mellett megvan az oroszban meglévő további 9 párból a  л /l/,  р /r/,  с /s/, з /z/ esetében még a kemény-lágy pár, továbbá az oroszból hiányzó ц /t͡s/ és дз /d͡z/ esetében is a kemény-lágy pár.

Az ukrán б /b/, ч /t͡ʃ/, дж /d͡ʒ/, ф /f/, ґ /g/,  г /ɦ/, х /x/, к /k/, м /m/, п /p/, ш /ʃ/, в /w/, ж /ʒ/ csak kemény, nincs lágy fonémapárjuk. A й /j/ pedig csak lágy, nincs kemény párja.

A belarusz esetében megvan az orosz 12 kemény-lágy pár közül mindegyik, az р /r/ kivétel, mely csak kemény. Továbbá a belaruszban van még 4 kemény-lágy pár: ц /t͡s/, дз /d͡z/, г /ɣ/, х /x/, к /k/. Mindig kemény a  ч /t͡ʃ/, дж /d͡ʒ/, ш /ʃ/, ж /ʒ/.

A ruszin esetében csak 4 kemény-lágy pár van: a magyarban is meglévő d-gy, n-ny, t-ty mellett még az л /l/ esetében.

Itt érdemes is áttérni a nyugati-szláv nyelvekre. A szlovák esetében a helyzet ugyanaz, mint a ruszinnál, ezek szlovák írással a következők: d-ď, l-ľ, n-ň, t-ť.

A cseh helyzet szinte azonos a szlovákkal, csak az l esetében hiányzik kemény-lágy pár, Azaz e tekintetben a cseh helyzet teljesen azonos a magyarral.

A lengyel esetében fonéma szinten 5 kemény-lágy pár létezik: cs (lengyelül cz és ć), dzs (lengyelül: dż és dź), n/ny (lengyelül n és ń), s (lengyelül: sz és ś), zs (lengyelül: ż és ź).

A teljesség kedvéért a két kis szorb nyelv is legyen itt.

Az alsószorb kemény-lágy párjai: b, m, n/ń, p, r, š/ś, w [w], ž/ź. Afelsőszorb esetében pedig: b, c, m, n/ń, p, r, [w], z.

Áttérve a délszláv nyelvekhez, látható, hogy ott a legkevesebb a kemény-lágy pár.

A szlovénben nincs egy se!

A BSZHM-nyelvben 4 párt találunk: az cs, a dzs, az l, s az n/ny esetében. Ezek írása BSZHM-nyelvben: latinbetűsen č-ć, dž-đ, l-lj, n-nj, cirillbetűsen pedig ugyanez: ч-ћ, џ-ђ, л-љ, н-њ.

А bolgár esetében történt: orosz hatásra az orosz hangrendszer átvétele, bár a bolgárban a mássalhangzók rendszere egészen más. Valójában a modern bolgár nyelvben egyáltalán nincsenek fonéma szinten kemény-lágy párok. Allófonként természetesen létezik lágyított ejtés, azonban ez is erősen nyelvjárásfüggő. Egyes dél-nyugati nyelvjárásokban erősebb a d, l, n és t lágysága hátsó magánhangzók előtt, ugyanez megfigyelhető az összes kelet-bolgár nyelvjárásban is minden bolgár magánhangzó esetében, a ч, дз, дж, х, ш, ж hangokat kivéve, míg a й eleve csak lágy lehet (neki az “oroszos” értelmezésben sincs párja).

El lehet mondani: ellentétben az orosszal a bolgárban ott ahol az oroszban lágy mássalhangzó volt valójában két mássalhangzó van, a második egy j. Fonéma szinten egyszerűen nem léteznek kemény-lágy párok a bolgárban!

Pár kép szokatlan baráti kapcsolatokról:

nyúl és macska

kutya és őz

kutya és madár

kutya és medve

macska és egér

balliba és narancs

A szakértők egyik betegsége, hogy szeretik a dolgokat túlbonyolítani. Az ok: így látható, hogy ők mekkora szakértők.

Nekem a célom ellenkező: minden szakmai témájú írásomnál (legyen az nyelvészet, történelem, politikai földrajz, nemzetközi jog, ezek  a kedvenc területeim) igyekszem a lehető legegyszerűbben elmagyarázni a dolgokat.

Itt most a nyelvészet egyik területét,  a hangtant, pontosabban annak alapjait mutatom be a lehető legegyszerűbb módon.

A hangtan alapja a beszédhang. A beszédhang minden olyan önálló hangegység, melynek van nyelvi szerepe.

Fonetika és fonológia. Leegyszerűsítve: a fonetika a hangok fizikai jellegzetességével foglalkozik, míg a fonológia  a hangok nyelvi szerepével. A fonetika magukkal a hangokkal foglalkozik azok fizikai mivoltában. a fonológia pedig a fonémákkal és az allofónokkal.

A fonéma: olyan hang vagy hangok összesége, mely jelentésmegkülönböztető szerepet játszik. Az, hogy mi egy fonéma ez nyelvenként változik. Egy egyszerű példa erre: az angol nyelvben a man és a men szóban lévő magánhagzó két önálló fonéma, míg a magyarban (legalábbis a magyar irodalmi nyelben) ez egy fonéma – pontosan ez is az oka annak, hogy egy angolul tanuló magyar számára nagy nehézséget okoz a két hang hibátlan megkülönböztetése.

Általaban az idegen akcentus egyik oka éppe ez: az y nyelvet tanuló x anyanyelvű ember saját x nyelvi beidegzedőseidet használja y nyelvben is, azaz:

• más a fonéma-képzete (lásd a már említett példát),
• egyes y nyelvi hangok hiányoznak az x nyelvből, így azokat a tanuló azok legközelebbi x nyelvi megfelelőivel helyettesíti (példa: az angol open szó második magángangzója a magyarban nem létezik, így a legtöbb magyar helyette magyar e-t vagy ö-t mond).

A allofón pedig olyan hang, mely jelentésmegkülönböztető szerepet nem játszik, s az adott nyelvben egy adott fonéma konkrét megjelenési alakja:

• kötelező allofón: a hangkörnyezet alapján kötelezően realizálódik,
• opcionális allofón: ejtése szabad választás függvénye.

Példa a magyarból mindkettőre:

• az l normál esetben alveoláris (majd később leírom ez mit jelent), de gy, ny és ty előtt palatális lesz (azaz úgy ejtődik, mint ahogy az ly-t ejtették annak a j-vel való azonosulása előtt) – de egy magyar ezt észre se veszi, a változás automatikus, a magyar beszélő számára ez ugyanaz  afonéma, míg mondjuk egy szlovák számára ez két önálló fonéma.
• a magyar irodalmi nyelvben nem létezik “rövid á” hang, viszont a magyarok egy része ejti ezt egyes szavakban, pl. a halló és a Svájc szó első magánhangzójaként, de ettől függetlenül ezt nem mindenki mondja így, s semmiképpen sincs ilyen önálló fonéma a magyarban.

A beszédhangok két fő kategóriája: obsztruensek és szonoránsok:

• obsztruensek – a hang a légáram akadályozásával képződik.
• szonoránsok – a hang folyamatos légáram áramlással képződik

Az obsztruensek csakis mássalhangzók lehetnek, míg a szonoránsok lehetnek magánhangzók és mássalhangzók is.

Az, hogy mi a magánhangzó és mi a mássalhangzó minden magyar számára pofonegyszerű kérdés, hiszen a fogalmak magyar neve eleve választ ad a kérdésre:

• a magánhangzó az, ami önállóan (“magán”) is tud szótagot alkotni,
• a mássalhangzó meg az, ami csak más hanggal (“mással”) együtt tud csak szótagot alkotni.

A mássalhangzók a légáram típusa szerint lehetnek:

• tüdővel képzett mássalhangzók – a tüdőből kiáramló levegő mozgása által képződik a hang,
• felső hangszallagrés (glottális ejektív) hangok – a légáram a hangszalagrész felfelé való mozgatásából ered,  a tüdő nélkül,
• alsó hangszallagrés (glottális implozív) hangok –  a légáram a hangszalagrész lefelé való mozgatásából ered, a tüdő nélkül,
• alsó nyelvhangok (csettintőhangok) –  a légáram a nyelv lefelé való mozgatásából ered, a tüdő nélkül,
• tüdő-ejektív hangok – a légáram a hangszalagrész felfelé való mozgatásából ered,  a tüdő részvételével,
• tüdő-csettintő hangok – a légáram a nyelv lefelé való mozgatásából ered, részvételével.

A magyarban csakis tüdővel képzett mássalhangzók léteznek, s ez így van szinte minden európai nyelvben, ilyen hangok Európában csak egyes kaukázusi nyelvekben fordulnak elő.

Ami a csettintőhangokat illeti, azokat a legtöbb magyar egy dél-afrika vígjátékbólismerheti, ahol a főszereplő egy busmen és busmen nyelven beszél az egész filmben. A busmen nyelv – és sok más dél-afrikai nyelv – arról híres, hogy több csettintő mássalhangzót is használ.

xhosa nyelvi tanulóvideó

A mássalhnagzók felosztása. Két fő szempontot kell figyelembe venni: a képzés módjátés a képzés helyét.

A felosztás a képzés módja szerint:

Obsztruensek:

• réshangok (frikatívák) – az akadály a szájban van és részleges,
• zár-réshangok (affrikáták) – az akadály kezdetben teljes, majd részlegessé válik,
• zárhangok (okkluzívák) – az akadály a szájban van és teljes.

Szonoránsok:

• közelítőhangok (approximánsok) – a hangképző szervek csak megközelítik egymást vagy csak kis erővel érintik egymást,
• orrhangok (nazálisok) – a légáram akadályozva van a szájban, de távozik az orron keresztül,
• oldalhangok (laterálisok) – a légáram a nyelv mentén halad, de a nyelv akadályozza azt,
• pergőhangok (tremulánsok) – a légáram rezegtetésel képződött hangok.

A fenti kategóriák feloszthatók alkategóriákra is, de ezek használata alapszinten nem feltétlenül szükséges. (Talán csak a pergőhangok között tartanám szükségesnek az alkategóriákat a pontosabb megkülönböztetés érdekében. Itt az alkategóriák: “normál” pergőhangok, rés-pergőhangok, flapok, tapok.)

a szürke mezők jelentése: “normál” alkategória

Fontos ismérv a mássalhangzóknál a zönge megléte vagy hiánya, így vannak zöngés és zöngétlen mássalhangzók. Ha a hangszalagok rezegnek, akkor a mássalhnagzó zöngés, ha pedig nem, akkor zömgétlen.

A szonoráns hangok (a magánhangzók is) alapesetben mindig zöngések. Ezen belül a magánhangzók és az orrhangok csakis zöngések lehetnek. A közelítőhangok, az oldalhangok és a pergőhangok többnyire szintén zöngések, de itt előfordulnak zöngetlen hangok is.

Az obsztruens hangok esetében a helyzet fordított: ezek alapesetben zöngétlenek. Viszont itt gyakoriak a zöngés hangok is.

A felosztás a képzés helye szerint (a számok az ábrán):

• bilabiális (ajakhangok) – a képzés az alsó és a felső ajkakkal történik – 1,
• labiodentális (fog-ajakhangok) – a képzés a felső fogsorral és az alsó ajakkal történik – 2,
• dentális (foghangok) – a képzés a felső fogsorral és a nyelvvel történik – 3,
• alveoláris (fogíny-hangok) – a képzés a felső fogínnyel és a nyelvvel történik – 4,
• posztalveo-palatális vagy posztalveoláris (fogíny-szájpadlás hangok) – a képzés a felső fogínnyel és a szájpadlással történik – 5,
• prepalatális (fogmeder-hangok) – a képzés a fogmederrel és a szájpadlással történik – 6,
• palatális (szájpadlás-hangok) – a képzés a szájpadlás tetejével és a nyelvvel történik – 7,
• veláris (hátsó szájpadlás hangok) – a képzés a hátsó szájpadlással és a nyelvvel történik – 8,
• uvuláris (nyelvcsap-hangok) – a képzés a nyevcsappal történik – 9,
• laringeális (gége-hangok) – a képzés a gégével történik – 10.

A fenti kategóriák feloszthatók alkategóriákra is, s ezek használata – ellentétben a képzés módja alkategóriáitól – jellemzően szükséges is, az egyes hangok megfelelő megkülönböztetéséhez. Íme a részletes felosztás:

a szürke mezők jelentése: “normál” alkategória

Íme egy táblázat, mely egyszerre mutatja a képzés módja és a képzés helye szerinti fő kategóriákat:

zöld – előfordul a magyarban, sárga – a magyarban nincs, de más nyelvben előfordul, piros- egyetlen emberi nyelvben sem fordul elő

Szeretnék mindegyik magyarban is létező kategóriára egy-egy példát mondani:

a * jelentése: nem minden magyar beszélő ejti így

Térjünk most át a magángangzókra. Ezeket érdemes két ismérv alapján figyelembe venni:

• száj nyitottsága (6 fokot megkülönböztetve),
• a nyelv helyzete szerint (5 fokot megkülönböztetve).

A táblázatban a függőleges sor az előbbi, a vízszintes sor az utóbbi.

zöld – előfordul a magyarban, sárga – a magyarban nincs, de más nyelvben előfordul

Fontos ismérv a magánhanzóknál az ajakkerekítés megléte vagy hiánya, így vannak ajakkerekítéses és ajakkerekítés nélküli magánhangzók.  A hátsó/mély magánhangzóknál a magas/zárt, közép-magas/közép-zárt, felső-közép és alsó-közép magánhangzók mindig ajakkerítésesek, míg az  elülső/magas magánhangzóknál a felső-közép, alsó-közép, közép-alacsony/közép-nyitott és alacsony/nyitott magánhangzókmindig ajakkerekítés nélküliek, az összes többi lehet mind a kettő.

Szeretnék mindegyik magyarban is létező kategóriára egy-egy példát mondani:

a * jelentése: az irodalmi nyelvben nincs meg, de egyes magyar nyelvjárásokban létezik

Végül egy vicces, de egyébként abszolút tudományos videó: egy kanadai nyelvész a kamaszok által kiadott furcsa hangokat kategorizálta fonetikailag:

Megjegyzés. Jelen cikkben nem az IPA (jelöléseit és) kategóriáit használtam, mivel ezek túl szűkek. Helyette a Luciano Caneperi olasz nyelvész professzor javított verzióját igyekeztem alkalmazni, melyet a prof szerényen ^canIPA néven nevezett el.

Bolgár sajtóvisszhangok Orbán bulgáriai látogatásávalkapcsolatban:

“Orbán Viktor megmutatta, milyen egy igazi államférfi, akinek tetteit hazája nemzeti érdekei határozzák meg.”

“Orbán példát adott a kisebb EU-tagállamoknak: nem kötelező Brüsszel csicskásának lenni.”

“Orbán már 2011-ben kirúgta az országból a Nemzetközi Valutaalap vérszívóit.”

“Orbán visszaállította az országa feletti szuverenitást.”

“Orbán megkönnyítette kb, 220 ezer eladósodott magyar sorsát, akiket az ország bankjai rettegésben tartottak.”

“Orbán intézkedéseinek következtében Magyarországon ma a legkisebb a munkanélküliség az ezredforduló óta. Orbán 400 ezer munkahelyet teremtett az utóbbi 5 év alatt.”

“Orbán Viktor Petőfi Sándor XIX. századi magyar költő versének egyik sora szerint cselekszik, mely kimondja “esküszünk, eszküszünk, rabok tovább nem leszünk”.”

“Orbán kijelentette, Bulgáriát fel kell venni a Schengen-övezetbe tagnak, kérdés azonban, hogy a bolgárok tagok akarnak-e lenni egy agonizáló szervezetben,”

“Orbán azt mondta: Bulgária szerepe rendkívül fontos az EU-ba irányuló illegális bevándorlás megállításában.”

“Orbán kijelentette. Brüsszel kettős mércét alkalmaz a keleti tagállamok, köztük Bulgária ellen.”

“Bojko Boriszov miniszterelnök kijelentette: a bolgár-magyar államközi tárgyalásokon kiderült, hogy az egyetlen különbség közte és Orbán között az, hogy a magyar miniszterelnök merészebb. Ez többek között abban is kifejeződik, hogy Magyarország gyorsan, a nyugati ellenkezések ellenére megoldotta a menekültkérdést.”

“Bojko Boriszov megjegyezte: a nyugat ma ugyanazt teszi menekültügyben, amit Orbán már tavaly tett, s amiért Magyarország indokolatlan kritikákat kapott Brüsszel részéről.”

“Orbán Viktor: Bulgária világbajnok a csempészés elleni harcban.”

“Orbánnak egy áldozati tányért ajándékoztam a bolgár kánság korából, ő pedig nekem egy eredeti magyar honvédszablyát az 1848-1849-es szabadságharc idejéből – mondta a bolgár kormányfő.”

“Európa veszélyben van – mondta Orbán szófiai sajtótájékoztatóján.”

“Nem véletlen, hogy a két ország zászlaja ugyanazt a három színt tartalmazza, csak másképp vannak sorba rendezve.”

“Magyarországon már az óvodás kisfiúk is tudják, hogy a lányokat nem szabad bántani, míg az iszlám migránsok kulturális háttere más – mondta Orbán.”

“Magyarország az EU tagja, de ezzel együtt közel van Oroszországhoz is – mondta Orbán. Szolidárisak vagyunk az ukránokkal. de nem szabad feladni saját érdekeinket – tette hozzá.”

“Magyarország tavaly harcot kezdett a belügyeibe beavatkozó idegen államok ellen. A magyar kormány diplomáciai udvariaskodás nélkül megjelölte Norvégiát, mely magyarországi liberálisokat finanszíroz, segítve őket a kormány elleni tevékenységükben.”

“A 2014-es magyarországi választások szabadok és demokratikusak voltak, de nem voltak teljesen tisztességesek. Hozzá kell tenni azonban: a magyarok többsége támogatja Orbánt, bár sokak számára ő csak a kisebbik rossz.”

“Orbán gazdaságpolitikájának lényege, hogy belevatkozik az országban lévő külföldi befektetők dolgaiba, Ha azok nem támogatják politikáját, a magyar kormány ellehetetleníti őket.”

“Orbán előnye Boriszovval szemben a múltja. Míg Boriszov kommunista párttagként kezdte karrierjét, ráadásul a szürke üzleti szektorban, Orbán múltja vitathatatlanul demokrata. Innen ered Orbán önbizalma, s ezért képes hatásosabban képviselni országa érdekeit, mint a mi miniszterelnökünk.”

“A magyar belpolitika sokban más, mint a miénk. A magyar nacionalisták – a Jobbik – sokkal erősebbek, mint nálunk a nacionalisták. A jövőben nem elképzelhetetlen olyan felállás, hogy a magyarok a mérsékeltebb Fidesz és a radikálisabb Jobbik között kell választaniuk. Emiatt Orbán egyes szélsőségesebb kijelentéseiről sokan nyugaton úgy gondolják, ezek célja csupán a Jobbiktól való szavazatszerzés. Emiatt nagyobb Magyarország mozgástere.”

“Orbán Viktor a saját pártját, a Fideszt alig 15 év alatt pici liberális pártból Európa egyik vezető konzervatív pártjává változtatta.”

“Orbán küzdelmének lényege: a mindenhol Európában hagyományellenes liberalizmus ellen felvenni a harcot.”

“Miután a görög válság szelleme fenyegette az országot, melynek oka a szocialista Gyurcsány volt – aki maga is bevallotta, hogy hazudott reggel, délben és este – a magyarok 2010-ban a parlamenti mandátumok 68 %-át Orbánnak adták, Majd szinte ugyanez megismétlődött 2014-ben.”

“Orbán betartotta választásai ígéreteit, többek között levitte az áram, a gáz, a víz árát. A monopoisták elleni harc az ország dekolonizációs politikájának szerves része.”

“Minden jóslat ellenére, melyek arra vonatkoztak, hogy Orbán nacionalista gazdaságpolitikája el fogja ijeszteni az országból a külföldi tőkét, pontosan az ellenkezője történt: az amerikai, a japán és a német tőkebeáramlás 22 %-kal nőtt.”

“Orbán véget vetett a banki hatalom korának, a bankokat rákényszerítetta a hitelszerződések forintra való átváltására. A pozitív példát jelenleg tanulmányozza az új lengyel kormány is.”

“Magyarország sikeresen diverzifikálta nyugatfüggő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait. A Fidesz-kormány nyitott Kína és India felé. Emellett új lendületet kaptak az Oroszországgal való kapcsolatok is.”

“Orbán, aki 1990-ben kiűzte a szovjet csapatokat az országból, kijelentette már 2009-ben, hogy 1956 témája ma már nem aktuáis, s a mai Oroszországgal a gazdasági kapcsolatokról kell tárgyalni. Ennek eredményeképpen ma sok magyar termék van jelen az orosz piacon, Oroszország pedig részt vesz a paksi atomerőmű kiszélesítlslben 12 millliérd dolláros befektetéssel. Végül az EU is kénytelen volt ebbe belenyugodni.”

“A magyar gazdasági növekedés az egyik legmagasabb az EU-ban.”

“Magyarország helyreállított a történelmi igazságtalanságot: 4 év alatt 600 ezer külföldi magyar kapott állampolgárságot.”

“A magyar kormány egyik fontos prioritása a sport, Az országban szupermodern stadionok épülnek, jelenleg Magyarországon épül a világ legnagyobb vízisport-komplexuma, az ország benyújtotta a 2024-es olimpiára rendezőségi jelentkezését.”

“300 ezer magyar gyermek ingyen étezik jelenleg minden nap az országban, hála a kormány új gyermektámogatási programjának.”

“Reformjaival Orbán természetesen kihívta a brükszeli bürökraták gyűlöletét, ennek ellenére Magyarország sikeresen használja fel az EU-alapokat. Ma már az EU is kénytelen elismerni a magyar csodát.”

“Orbán kimondta: támogatja az EU-t. Azonban – tette hozzá – az EU-tagság kölcsönös érdekeken alapuló szövetség, s nem vazallusi eskü.”

A mai köztársaságok szinte kivétel nélkül monarchiák utódai. A monarcha helyett lett az elnök.

A legtöbb országban az örökletes államfő helyett választottat akartak, azonban külön biztosítékként még a mandátumát is korlátozták. Azaz nem lehet ugyanazt a személyt korlátlanul megválasztani az államfői posztra. A legtöbb országban az államfő csak 1 vagy 2 hivatali időszakra választható meg. Más országokban kisebb a korlátozás: csak az egymást követi államfői időszakokat korlátozzák.

Kivételes az olyan ország, ahol nincs semmilyen korlátozás az államfő hivatali idejére, s az államforma köztársasági.

A világ 202 országából jelenleg összesen 158 nevezi magát köztársaságnak (bár ezek közül  9 rendelkezik olyan elemekkel, ami miatt kétséges, hogy ezek valóban köztársaságok-e a szó szoros értelmében, de ezt most hagyjuk).

Ezek közül  102 elnöki vagy félelnöki köztársaság, azaz olyan ország, ahol az államfő valós hatalommal rendelkezik, míg a maradék 56 olyan ország, ahol az államfő majdnem vagy teljesen protokoláris poszt, valós hatalom nélkül (mint ahogy Magyarországon is).

A 158 köztársaság közül csak 32 országban nincs korlátja az államfői tisztségnek (ezek közül 5 európai: Azerbajdzsán, Belarusz, Észak-Ciprus, Izland, Olaszország). E 32 közül 22-ben az államfő tényleges hatalmi tényező, 10-ben ceremoniális tisztség (az európiak közül: Izland és Olaszország).

Azt még meg tudom valahogy érteni, hogy mi értelme van egy valós hatalommal rendelkező államfő mandátumainak számát korlátozni. Ami azonban furcsa számomra:

• minek korlátozni egy merőben protokoláris jellegű államfő hivatali tisztségét?
• ha pedig korlátozni kell a vezető politikus hivatali tisztségét, miért nem korlátozzák egyetlen országban sem* a kormányfő hivatali idejét, azokban sem, ahol a kormányfő a legfőbb vezetői tisztség?

Azaz az államfői mandátumkorlátozás olyan múltból maradt, teljesen értelmetlen szokásnak tűnik az olyan országokban, ahol az államfő nem valós hatalmi tényező.

*korlátozva van a kormányfői mandátum Kínában és Vietnámban, de ott nem a kormányfő a legfőbb politikai vezető