bircahang

Mohamed álpróféta utasításait követve, az iszlám ismét robbantott és megölt egy rakás embert.

Aztán ismét megismétlődött ugyanaz, mint ami eddig mindig hasonló alkalommal: az Európát vezető liberális debiltengely és annak vezetői elszavalták hányingert keltő szózataikat a béke vallásáról és arról, hogy nem kell semmin sem változtatni. Satana Mertkell, a debilek hitlere ismét derekasan szerepet vállalt az emberellenesség terjesztésében.

Satana Mertkell legjobb argentín barátja pedig, az eretnek Francisco Buziglio, Róma ellenpápája igyekszik segíteni a debilitás terjesztésében: Krisztust meggyalázva a katolikus Nagypéntekeniszlamisták lábát mossa és csókolgatja. Valószínűleg ez – az iszlámláb-fetisizmus – egy újfajta szexuális orientáció, de felkérnénk Francisco Conchita Buziglio Borgia Wurst urat, ha lehet, a négy fal között, otthon éljen e szokásának, ne közterületen.

Eközben Hágában abszurd ítéletet kap a szerb hős, Radovan Karadžić, aki az elsők között vette fel a harcot az iszlamizmus ellen, még a 90-es évek elején, s így megakadályozta sikereseniszlám kalifátus kialakítását Boszniában. Ha nem lett volna az ő által vezetett fegyveres harc, ma Bosznia lenne Koszovó helyett az iszlám európai központja.  A háttérhatalom ezt nem tűrhette, így – ahogy ez a másik szerb hőssel, Slobodan Miloševićcsel is történt – biztos halállal végződő börtön lett a válasz.

Ilyen ez a debil Európa: aki igyekszik megvédeni őt az iszlamizmus ellen, annak börtön jár, míg a terroristáknak meg lábmosás és közös szelfi a jutalom.

A normalitás és a humanizmus nevében nemet kell mondani a debiltengelynek. Célünk: a kontinens visszahódítása!

az eretnek imát mond Mohamed álprófétáért

Sokáig magam is védtem az iszlámot. Nem mert szimpatikus volt – sosem volt az -, hanem mert úgy éreztem, az ateizmus és az iszlám harcában köteles vagyok az iszlám oldalán állni. Arra építettem: ha nem állunk ki az iszlámellenes ateista intézkedések (pl. bevatkozás az öltözködésbe) ellen, előbb-utóbb az ateista hatalom a keresztény szokásokba is bele fog avatkozni. Most azonban ezt a szolidaritástfelmondjuk!

Célunk: az iszlám TELJES kiszorítása a kontinensről, az összes muszlim vallású deportálása. Kivétel nélkül. Mindegy ki hol született, teljes pogrom lesz. A spanyol állam által a XV. sz. végén és a XVI. sz. elején alkalmazott megoldás a példánk.

igen, ő is menni fog

A vallásszabadságot is felmondjuk. Kimondjuk: az iszlámot nem illetiez meg a kontinensen.

Reális célok ezek? Most, ebben a pillanatban semmiképpen sem azok. Tudjuk: ehhez hosszú évek kellenek. De ha ki is tűzzük a célokat, akkor semmiképpen se tudjuk elérni őket.

Március 25. az Örömhír ünnepe, ezen a napon tudta meg Szűz Mária egy angyaltól, hogy terhes lesz Jézus Krisztussal. Ez a nap számvetésre is okot ad.

Nagyon régi internetes szereplő vagyok. Már a világháló megjelenése előtt is neteztem, ezt kevesen mondhatják el magukról. S már az első időkben megláttam az internetben rejlő hatalmas potenciált a demokráciára. Mára ez teljesen igaz lett: az eddig a hatalom kezében lévő médiákról átterelődött a hangsúly a személyes médiákra, legyenek ezek blogok, fórumok, kommentrovatok, bármi egyéb. A liberálisok kapkodnak is pánikba esve, hogy kicsúszott kezük közül a médiakontroll!

Az utóbbi években egyes neves magyar fórumok aktív hozzászólója lettem – elsősorban a blog.hu-n és az idén a liberálisok által szégyenletes módon megfojtott nolblog.hu-n -, ami egy érdekes tapasztalat volt. Azonban most kénytelen vagyok levonni a következtetést: nem éri meg folytatni ezt.
Annyi mocsok ömlött rám, hogy egyszerűen meguntam. S nem csak meguntam, de ráeszméltem, hogy lassan magam is mocskos leszek. Mivel nem vagyok saját magam ellensége, abbahagyom.

Szomorú tapasztalatom a magyar liberálisok viselkedése. Bár én magam 2008 óta elindultam az antiliberálissá válás útján, valahogy mindig volt egy olyan gondolat bennem, hogy a liberálisok műveltebbek és emberibbek, mint más eszmék hívei. A tapasztalat megcáfolt. Amikor liberális voltam, a liberalizmus ellenfelei nagyjából harmadannnyi mocskot szórtak rám, mint később, amikor már a liberálisok kezdtek támadni engem antiliberalizmusom miatt.

Tisztelet a kivételnek (mert mindig volt liberális vitapartnereim, akik képesek voltak emberi módon viselkedni) a magyar liberálisok egy fékevesztett, tomboló, gonosz, rosszhiszemű, műveletlen, tudatlan, primitív, gondolkodni képtelen csürhe, melyet a legjobb lenne likvidálni az emberiség érdekében.

Visszavonulásom a kommenteléstől kizárólag a közéleti, politikai témára vonatkozik. S ez a visszavonulás is csakis az idegen cikkek kommentelésére vonatkozik, a saját médiám él tovább, sőt valószínűleg aktívabb is lesz: a kommentírással felszabadult időmet fel fogom tudni használni médiám fejlesztésére.

Kb. 25 éve Bulgáriában egy hivatásos tüntető kitalálta a váltó-éhségsztrájkot.

Lényege: az egyik naplopó lumpen leül a járdára 4 órára, s nem eszik, majd feláll és elmegy enni, aztán jön a másik naplopó elmeháborodott, szintén 4 órára. Ez az éhségsztrájk-staféta. S nem, ez nem vicc.

Azt hittem ezt a "tiltakozási" formát nem lehet felülmúlni. Tévedtem. Ma azt olvasom, hogy az álpedagógusok terve: munkaidőn kívül sztrájkolni! S ez sem vicc.

Persze ki várhatott mást az egyenruhás - elől kockás, hátul soros ingű - álpedagógusoktól, de ez azért ez mégis meglepő.

Tervezem: én ezentúl meg éjszaka, alvás közben éhségsztrájkolni fogok. Rettegjen mindenki, aki nem teljesíti követeléseimet!

Van egy évekkel ezelőtt összeállított demagóg lista a neten, melyet manapság is még időnként elővesz egy-egy ballib propagandista.

A listának több változata is van, íme az egyik:

Balogh Gyula – MSZMP-tag
Boros Imre – MSZMP-titkár
Boros Imre – MSZMP-titkár, munkásőr
Boross Péter – MSZMP-tag
Chikán Attila – MSZMP-tag
Deutsch Tamás – KISZ-titkár
Fónagy János – MSZMP-tag
Harrach Péter – MSZMP-tag
Hoffmann Rózsa – MSZMP-tag
Járai Zsigmond – MSZMP-tag
Kerényi Imre – MSZMP-titkár
Kövér László – KISZ-titkár, az MSZMP KB Társadalompolitikai Intézetének munkatársa
Ligetvári Ferenc – MSZMP-tag
Martonyi János – MSZMP-tag
Matolcsy György – MSZMP-tag
Mikola István – a Hazafias Népfront alelnöke
Orbán Győző – MSZMP-párttitkár
Orbán Viktor – gimnáziumi, majd egyetemi KISZ-titkár
Pintér Sándor – MSZMP-titkár
Pozsgay Imre – MSZMP KB- és PB-tag
Rogán Antal – KISZ-titkár
Schmitt Pál – miniszterhelyettes a Lázár-, majd a Grósz-kormányban
Stumpf István – MSZMP-tag, a Hazafias Népfront alelnöke,
Szabadi Béla – MSZMP-tag, munkásőr
Szűrös Mátyás – MSZMP KB-titkár
Turi-Kovács Béla – MSZMP-tag
Varga Mihály – KISZ-titkár
Vonza András – MSZMP-tag

A lista lényege: a Fidesz vezetői kommunisták. A mondanivalónak van ballib és jobbikos verziója is, de ez a lényege.

Vicces: a lista szerint az MSZMP vezetőségéből összesen két ember hibás: Pozsgay és Szűrös, mindenki más vétlen, elsősorban azok vétlenek, akik kommunistából liberálissá lettek.

Mi a valóság?

KISZ-titkárnak lenni nem volt hatalmi pozíció a 70-es és 80-as években. Sőt a párttitkárság sem volt az, leszámítva egyes nagy gyárakat, vállalatokat, minisztériumokat. A párttagság pedig végképp nem jelentett hatalmat. A pártba való belépés oka az esetek 90 %-ában nem ideológiai meggyőződés volt, hanem munkahelyi kényszer.

Valójában a listáról összesen három ember az, aki valóban rendelkezett hatalommal: Pozsgay, Schmitt, Szűrős. Ezek közül Schmitt középkáder volt a sportügyek terén, Pozsgay és Szűrös pedig a legfelsőbb pártvezetés tagjai. Csakhogy mindketten éppen a rendszerváltozást elősegítő reformkommunisták közé tartoztak, azaz ugyanazok közé, mint Németh, Horn, Kovács, stb. – a különbsége csupán az, hogy míg Horn és Kovács liberális lett később, addig Pozsgay és Szűrös más irányban változtattak nézeteiken.

Gyakori ballib tévhit, hogy a kitántorgók őket erősítik.

Ezt a külföldi szavazási adatok sem igazolják, de van itt más is.

Ugyanez a folyamat Bulgáriában már teljesen lezajlott, mivel a kitántorás 20 évvel korábban kezdődött, még 1989-ben, s olyan hatalmas méreteket öltött (a lakosság 2 millióval csökkent 25 év alatt), amit Magyarországon sosem fog elérni.

A ballib logika szerint aki elmegy az országból, az eleve Orbán ellenzéke. Ez persze alapból nem igaz, lásd a szavazási adatokat. De nézzük tovább az érveket: aki elmegy és visszatér, az rendszerellenesként tér haza, s lassan nyugati viszonyokat teremt otthon. Azaz a fiatalok lassan ki fogják követelni, hogy nyugati típusú ballib kormányzat legyen az országban.

Lássuk mi volt Bulgáriában.

Az első hullám: a kommunisták és azok utódai a hibásak, hogy nem akarnak nyugatot építeni Bulgáriában, nem hajlandók 100 %-osan szót fogadni a nyugatnak!

Eredmény: buknak a posztkommunisták, s a jobboldal kerül hatalomra.

A második hullám: az antikommunisták a hibásak, mert nem védik meg az ország érdekeit, s mindenben szót fogadnak a nyugatnak!

Eredmény: bukik a jobboldal, s a posztkommunisták kerülnek hatalomra.

A harmadik hullám: minden párt rossz, építsünk közvetlen demokráciát, civilek irányítsanak, jöjjenek haza külföldi bolgárok, ők irányítsanak!

Eredmény: új, friss párt kerül hatalomra, melyben jelentős szerepet játszanak külföldről hazajött bolgárok.

A negyedik hullám: egyetlen bolgár kormány sem hibás, a nyugat általi kizsákmányolás a fő ok, az ok geopolitikai.

Eredmény: általános passzivítás, s kezdenek terjedni a geopolitikai okokat elemző emberek.

Magyarországon a helyzet csak annyiban más, hogy Magyarországon a "baloldal" a nyugatpárti, s a "jobboldal" a nyugatellenes. Emellett magyar sajátosság, hogy maga a "jobboldal" vált a nyugati kizsákmányolást hibáztató erővé.