Van egy évekkel ezelőtt összeállított demagóg lista a neten, melyet manapság is még időnként elővesz egy-egy ballib propagandista.
A listának több változata is van, íme az egyik:
Balogh Gyula – MSZMP-tag
Boros Imre – MSZMP-titkár
Boros Imre – MSZMP-titkár, munkásőr
Boross Péter – MSZMP-tag
Chikán Attila – MSZMP-tag
Deutsch Tamás – KISZ-titkár
Fónagy János – MSZMP-tag
Harrach Péter – MSZMP-tag
Hoffmann Rózsa – MSZMP-tag
Járai Zsigmond – MSZMP-tag
Kerényi Imre – MSZMP-titkár
Kövér László – KISZ-titkár, az MSZMP KB Társadalompolitikai Intézetének munkatársa
Ligetvári Ferenc – MSZMP-tag
Martonyi János – MSZMP-tag
Matolcsy György – MSZMP-tag
Mikola István – a Hazafias Népfront alelnöke
Orbán Győző – MSZMP-párttitkár
Orbán Viktor – gimnáziumi, majd egyetemi KISZ-titkár
Pintér Sándor – MSZMP-titkár
Pozsgay Imre – MSZMP KB- és PB-tag
Rogán Antal – KISZ-titkár
Schmitt Pál – miniszterhelyettes a Lázár-, majd a Grósz-kormányban
Stumpf István – MSZMP-tag, a Hazafias Népfront alelnöke,
Szabadi Béla – MSZMP-tag, munkásőr
Szűrös Mátyás – MSZMP KB-titkár
Turi-Kovács Béla – MSZMP-tag
Varga Mihály – KISZ-titkár
Vonza András – MSZMP-tag
A lista lényege: a Fidesz vezetői kommunisták. A mondanivalónak van ballib és jobbikos verziója is, de ez a lényege.
Vicces: a lista szerint az MSZMP vezetőségéből összesen két ember hibás: Pozsgay és Szűrös, mindenki más vétlen, elsősorban azok vétlenek, akik kommunistából liberálissá lettek.
Mi a valóság?
KISZ-titkárnak lenni nem volt hatalmi pozíció a 70-es és 80-as években. Sőt a párttitkárság sem volt az, leszámítva egyes nagy gyárakat, vállalatokat, minisztériumokat. A párttagság pedig végképp nem jelentett hatalmat. A pártba való belépés oka az esetek 90 %-ában nem ideológiai meggyőződés volt, hanem munkahelyi kényszer.
Valójában a listáról összesen három ember az, aki valóban rendelkezett hatalommal: Pozsgay, Schmitt, Szűrős. Ezek közül Schmitt középkáder volt a sportügyek terén, Pozsgay és Szűrös pedig a legfelsőbb pártvezetés tagjai. Csakhogy mindketten éppen a rendszerváltozást elősegítő reformkommunisták közé tartoztak, azaz ugyanazok közé, mint Németh, Horn, Kovács, stb. – a különbsége csupán az, hogy míg Horn és Kovács liberális lett később, addig Pozsgay és Szűrös más irányban változtattak nézeteiken.
