bircahang

Van egy évekkel ezelőtt összeállított demagóg lista a neten, melyet manapság is még időnként elővesz egy-egy ballib propagandista.

A listának több változata is van, íme az egyik:

Balogh Gyula – MSZMP-tag
Boros Imre – MSZMP-titkár
Boros Imre – MSZMP-titkár, munkásőr
Boross Péter – MSZMP-tag
Chikán Attila – MSZMP-tag
Deutsch Tamás – KISZ-titkár
Fónagy János – MSZMP-tag
Harrach Péter – MSZMP-tag
Hoffmann Rózsa – MSZMP-tag
Járai Zsigmond – MSZMP-tag
Kerényi Imre – MSZMP-titkár
Kövér László – KISZ-titkár, az MSZMP KB Társadalompolitikai Intézetének munkatársa
Ligetvári Ferenc – MSZMP-tag
Martonyi János – MSZMP-tag
Matolcsy György – MSZMP-tag
Mikola István – a Hazafias Népfront alelnöke
Orbán Győző – MSZMP-párttitkár
Orbán Viktor – gimnáziumi, majd egyetemi KISZ-titkár
Pintér Sándor – MSZMP-titkár
Pozsgay Imre – MSZMP KB- és PB-tag
Rogán Antal – KISZ-titkár
Schmitt Pál – miniszterhelyettes a Lázár-, majd a Grósz-kormányban
Stumpf István – MSZMP-tag, a Hazafias Népfront alelnöke,
Szabadi Béla – MSZMP-tag, munkásőr
Szűrös Mátyás – MSZMP KB-titkár
Turi-Kovács Béla – MSZMP-tag
Varga Mihály – KISZ-titkár
Vonza András – MSZMP-tag

A lista lényege: a Fidesz vezetői kommunisták. A mondanivalónak van ballib és jobbikos verziója is, de ez a lényege.

Vicces: a lista szerint az MSZMP vezetőségéből összesen két ember hibás: Pozsgay és Szűrös, mindenki más vétlen, elsősorban azok vétlenek, akik kommunistából liberálissá lettek.

Mi a valóság?

KISZ-titkárnak lenni nem volt hatalmi pozíció a 70-es és 80-as években. Sőt a párttitkárság sem volt az, leszámítva egyes nagy gyárakat, vállalatokat, minisztériumokat. A párttagság pedig végképp nem jelentett hatalmat. A pártba való belépés oka az esetek 90 %-ában nem ideológiai meggyőződés volt, hanem munkahelyi kényszer.

Valójában a listáról összesen három ember az, aki valóban rendelkezett hatalommal: Pozsgay, Schmitt, Szűrős. Ezek közül Schmitt középkáder volt a sportügyek terén, Pozsgay és Szűrös pedig a legfelsőbb pártvezetés tagjai. Csakhogy mindketten éppen a rendszerváltozást elősegítő reformkommunisták közé tartoztak, azaz ugyanazok közé, mint Németh, Horn, Kovács, stb. – a különbsége csupán az, hogy míg Horn és Kovács liberális lett később, addig Pozsgay és Szűrös más irányban változtattak nézeteiken.

Az Ákos és Kövér elleni hiszteroliberális aljas támadások kapcsán.

Az emberi faj normális ösztöne a faj fenntartása. Nem véletlen, hogy minden társadalom tiszteli, sőt támogatja az anyaságot. Az első emberi államok óta, sőt már a törzsi szakaszban is.

Igen, mindig voltak, akik valamilyen okból (biológiai alkalmatlanság vagy speciális szociális áldozatként) nem akartak szaporodni. Ezzel semmi gond nincs, míg két feltétel érvényesül:

• ezek az emberek kevesen vannak,
• nem terjesztik pozitív példaként és általános értékként a gyermektelenség eszméjét.

Szóval ha egy társadalom alapértékévé az válik, hogy a tagjainak ne legyen gyereke, s társadalom ne maradjon fenn, az ugyanolyan öngyilkos, beteges valami, mint az egyén öngyilkossága.

A furcsa: az egyének öngyilkosságára segélyszervezetek épülnek, de amikor valaki ugyanazt szeretné társadalmi mértékben is alkalmazni, azt a társadalom egy kicsi, de túl hangos része hőbörgéssel és gágogással reagálja le.

Na, ezen kellene elgondolkodni.

A leggusztustalanabb természetesen az, amikor normális, heteroszexuális, családi életet élő liberálisok propagálják a gyerektelenséget és a családellenességet, amolyan vizet prédikál, bort iszik alapon.

Férfiként természetesen nem szülhettem gyereket, de mindkét gyerekem születése számomra máig meghatározó, elsőrendű élmény.

nagyobbik és kisebbik fiammal, azok egyhónapos korukban

S azt hiszem, hogy ha egy társadalomban a többség számára ez másodlagos, lényegtelen dologgá válik, akkor azt a társadalmat a legjobb atombombával kezelni – más út ugyanis nincs.