bircahang

A közélet mellett alapvetően fontos a nagyobb kérdések figyelem előtt tartása is.

A napokban elgondolkodtam a metróban a reklámokat nézve a létezés és nemlétezés problémáján.

Mire is jutottam?

Ami a valós világban van, az van.

Ami a valós világban nincs, az nincs.

(Most hagyjuk ki annak a kérdésnek az elemzését, hogy mi a valós világ, tekintsük ezt evidenciának!)

Viszont ami nincs, az mégis van valamilyen szinten, hiszen rá tudunk kérdezni. Hiába nincs a valóságban pl. Húsvéti Nyúl – mármint nem a csokinyúl a boltban, hanem az a Húsvéti Nyúl, akiről a csokinyulakat mintázták -, mégis van Húsvéti Nyúl, hiszen rá tudunk kérdezni létére.

A krekök létére nem kérdezünk rá, mert nem tudjuk mi az. Aki most felveti, hogy az előbb mégis rákérdeztem, hiszen megneveztem, annak a válasz: ez csupán egy értelmetlen, most kitalált szó, melynek lényegét nem tudjuk leírni sehogy se, nem tudjuk mi az. Így ez csupán egy fantáziaszó, ellenben a Húsvéti Nyúllal, melyet le tudunk írni: ez egy olyan nyúl, mely emlősállat mivolta ellenére tojást tojik.

Nyelvünk nem képes kifejezeni azt, amire gondolok. Ezért kitaláltam a „vancs” szót. Ez az, ami vagy van vagy nincs!

A tojás vancs. A Húsvéti Nyúl is vancs. Az eltérés köztük, hogy míg a tojás van, addig Húsvéti Nyúl nincs.

A krekök viszont nem vancs.

Modern ballib tézis Orbán ellen, hogy ő köpönyegforgató ember.

Lásd Soros-ösztöndíjas volt, ma meg Soros eszmei ellenfele.

Csuhásozott, most meg hívő keresztény.

Liberális politikus volt, most meg szidja a liberális eszméket.

A valóságban kevés az olyan gondolkodó ember, aki egész életében ugyanahhoz az eszméhez hű. Ez inkább nem-gondolkodó emberekre igaz, akik papagájként bemagolnak valamit, majd azt ismételgetik a végtelenségig.

Gondolkodó emberek akkor szoktak egész életükben hűek lenne egy adott eszméhez, ha stabil, nem változó, rögzült viszonyok közt élnek, azaz semmi sem változik, ami nézeteik felülvizsgálatára késztetné őket.

Dehát az utóbbi 30 év magyar közélete minden volt, csak nem stabil. Az egyetlen stabil pont az örökös változás volt. Sőt, manapság az egész világ is változóban van.

Ráadásul vicces amikor olyanok vádolják Orbánt nézetei változtatása miatt, akik maguk is meredeken megváltoztatták nézeteiket. Ismétlem immár sokadszor: kommunistából liberálissá lenni hatalmas változás, e két eszme szinte mindenben egymás 180 fokos ellentéte.

Miután a fenti témában láttam már kb. 30 ballib cikket, gondoltam, magam is megírom a választ a kérdésre.

A rövid válasz: sehogy.

De kicsit hosszabban is megfogalmaznám ezt.

Ahhoz, hogy nyerni lehessen egy választáson több esély is van, alapvetően azonban 2 fő pontban foglalható össze ez:

• a hatalmon lévők politikája olyan rossz, hogy a nép bárki másra hajlandó szavazni, csak bukjon meg az éppen hatalmon lévő gárda,
• el kell hitetni a néppel, hogy az ellenzék képes jobban képviselni a nép érdekeit, mint a hatalmon lévők.

Lássuk csak!

Az első pont nem ér. A Fidesz-kormány nem rosszabb az előző ballib kormánynál. Nem ért el látványos eredményeket, de katasztrófát se produkált. Maradt a lassú fejlődés, mint ami van 1990 óta, maradt a folyamatos elmaradás a nyugattól, amin senki se tudott változtatni azóta. Az ellenzékből csak a Jobbik nem volt még hatalmon, de nehezen hihető, hogy ők rendelkeznének valamiféle csodarecepttel erre vonatkozóan. Azaz a nép nincs kormányváltó hangulatban.

A második pontot illetően a ballib ellenzék ássa maga alatt a talajt: mindig olyan érvek mentén kritizálja a Fidesz-kormányzatot, melyek idegenek a kisembertől. Lásd: rossza  rezsicsökkentés, mert csökken a közműcégek profitja. Na most, ki az az ember, akit mozgósítana, hogy pár szegény szerencsétlen nagytőkés jövedelme picit csökken? Ezen még az elkötelezett ballib szavazó is nevet.

Röviden összefoglalva: a ballib ellenzék üzenete a választók felé abszurd. Kb. ezt mondják: szolgáljuk ki még jobban a nyugatot, vegyünk részt lelkesen a NATO agresszív politikájában, segítsük a nagytőkét, hogy ne csökkenjen  a profit egy fillérrel se.

Na most, erre ki szavaz? Senki.

A magyar kormányzat, nagyon helyesen, rendet próbál tenni a civil szférában. A minta a vonatkozó izraeli és orosz szabályozás.

Az izraelit nem ismerem, az oroszt igen. A lényege: minden szervezet szabadon működhet – kivéve a kifejezetten betiltottakat -, de amennyiben az külföldi finanszírozást kap, az illető szervezet külföldi lobbista szervezetnek minősül, s ezt a tényt köteles magáról közzétenni.

Teljesen logikus, hiszen milyen alapon hazudhatná magát egy lobbista szervezet civil szervezetnek. A lobbista valakinek az érdekét képviseli, azét, akitől pénzt kap – ezzel semmi gond, de ezt miért kellene titkolni.

A ballibek persze már tiltásról beszélnek, pedig erről szó sincs,

A ballibek a fiatalokra összpontosítanak, ez alatt azokat értve, akik ma 35 év alattiak. Ez az a réteg, melynek vagy nincsenek semmilyen emlékei a magyarországi kommunista rendszerről, vagy ilyen emlékeik csak általános iskolás diákként vannak.

Mivel ezeknek a fiataloknak nincsenek saját biztos emlékeik, könnyedén megtéveszthetőek. Ennek alapvetően két vetülete van, a Kádár-rendszer oktalan dicsérete és az oktalan rémisztgetés.

Eddig a szereposztás az volt, hogy az úgynevezett „jobboldal” rémisztgetett, az úgynevezett „baloldal” meg dicshimnuszokat zengett Kádár rendszeréről.

Én magam – mint az idősebb nemzedék tagja – jókat szoktam mulatni mindkét típusú ferdítésen. Mert amikor, egy részről az ember azt hallja, Kádár alatt csak párttagok utazhattak külföldre, tisztelegni kellett az osztályfőnöknek, s aki nem volt KISZ-tag, azt kirúgták az egyetemről, valamint be volt tiltva a puncsízű fagylalt (nem vicc, ezt tényleg olvastam egy harcos antikommuistától pár éve!), más részről meg azt, hogy korlátlanul lehetett utazni, a KISZ-gyűléseken szabad viták voltak, gyakorlatilag szabad választások voltak, s pár tabut leszámítva sajtószabadság volt az országban, cenzúra nem létezett semmilyen alakban – nos, az ilyesmiken csak röhögni lehet.

Mostanában fordulni látszik a szerep. A „baloldal” kezd rémmeséket terjeszteni a kommunista rendszerről. Ennek oka persze az orosz kapcsolat, manapság ki van adva, hogy minden „demokrata” köteles gyűlölni mindent, ami orosz, márpedig az axióma szerint a kommunizmus egy olyan orosz izé.

Az egyik fideszes megmondóember elmondta a napokban magáról, hogy 1989-ben KISZ-titkár lett egy főiskolán. Azonnal be is indult a halálhörhés ballib oldalról, számtalan demagóg ökörséget elgágogva.

Tisztázzuk hát mi is a valóság! 

1. A KISZ-titkárok nem voltak sosem vezető emberek, még a Kádár-rendszer kemény időszakában sem, kivételt csak egyes nagyvállalatok, egyetemek jelentettek, s természetesen a KISZ KB-t kivéve. De még ezek az emberek is erős középszintű vezetők voltak, nem valódi döntéshozók. Egy jó helyen lévő KISZ-titkár, ha jó kapcsolatai voltak, esetleg ki tudott könyörögni magának vagy ismerősének egy szolgálati lakást, tudott segíteni valakinek, aki bajba keveredett, vagy tudott kicsinyes bosszúval élni valakivel szemben, mindez nagyon korlátozottan.
2. Még a pártitkárok között is csak a fontos helyen lévők számítottak csak hatalmi tényezőnek. Egy gyár vagy üzem pártitkára jellemzően az illető intézmény vezetőjével együtt döntéseket hozhatott, az adott kereteken belül. Egy község, város párttitkára pedig az illető település első számú vezetője volt. De egy szimpla alapszervezeti pártitkár a nullához közeli hatalmat birtokolt.
3. A KISZ-tagság már a 70-es években se jelentette ideológiai elkötelezettséget, sőt a párttagság sem. Ahol egy darab párt és egy darab ifjúsági szervezet van, ott az egy darab szervezetben való tagság semmit se jelent.
4. Aki a rendszerváltozás kezdetétől annak végéig – 1988-1990 között – bármilyen szerepet betöltött a kádárista szervezetekben, annak nulla jelentősége volt. Tessék megkapaszkodni: Gyurcsány KISZ KB-tagsága is jelentéktelen volt, mert csak 1988-ban került oda.

Azért az vicces mindenképpen, hogy a ballib mitológia szerint az MSZMP KB-ban vezető pozícióban lévő Németh, Kovács, Horn, stb. nem felelősek a kommunista rendszerért, míg bárki, aki bármilyen alacsony beosztást is betöltött Kádár alatt és most nem ballib, az mindenért bűnös.