bircahang

Az internet fő hatása mára: demokratizálta az elitizált, kevesek kezében lévő média-elefántcsonttornyot.

Az internet eredeti célja mi volt? (Mármint miután kikerült  a katonai területről.) Az, hogy hatékony: liberális propagandaeszköz legyen, melyet az ellenérdekelt felek nem tudnak leállítani. De a tőke pénzéhsége ezúttal a nép érdekét segítette elő: a számítógépes technika hihetetlen árcsökkkenése lehetővé tette, hogy a népátvegye az internet feletti hatalmat. S ez alig 10 év alatt ment végbe.

Most pedig a liberális világelit pánikban fetreng: hogyan tudná valahogy visszavenni a netet a néptől? De nem megy, nem tudja, s az egyes próbálkozások – lásd gyerekpornó, terrorizmus, stb. elleni “harc” – átlátszóak, s mindenki számára világos a rendszerurak igazi szándéka.

Azaz napjaink fontos eredménye: az internet megalkotói ellen fordult: liberális propagandaeszközből a népi, antiliberális szabadságeszmékhatalmas fegyvere lett.

Az utóbbi pár egyik pozitív fejleménye Magyarországon az antiszemitizmus drasztikus csökkenése.

Nagy részben ez Orbán érdeme, természetesen a körülményeket nem Orbán teremtette meg, de kihasználta azokat pozitív módon. Ezért mindenképpen le  a kalappal előtte, mert ezzel az egyik fő magyar szellemi probléma kezdett megoldódni.

Történelmi okokból a magyar nemzettudat fontos eleme a német- és zsidóellenesség. Teljesen természetes, hogy amikor egy népet idegenek uralnak, az idegen népek ellen kialakul egyfajta zsigeri előítélet és utálat. Míg azonban a németellenesség a világháború után gyakorlatilag teljesen eltűnt, a zsidóellenesség megmaradt, még azután is, hogy – Rákosi bukásával – a zsidók hatalma a magyarok felett a múlté maradt.

Ezt a jelenséget mindig súlyos problémának tartottam, olyasminek, ami hátráltatja a modern, mai körülményekre adandó válaszok megszületését. Ugyanis a különféle zsidó összeesküvési elméletek semmire se jók, csak arra, hogy meggátolják az embereket a valóság elemzésében.

A rendszerváltozás után természetesen ismét megjelent nyíltan az addig csak lappangóantiszemitizmus. Ezt nagyban erősítette az is, hogy a zsidóság szinte egy emberként állt be a liberalizmus mögé, amit sok magyar úgy értékelt mint a zsidóság magyarellenességét igazoló tényt. Ez persze tévedés, a világon mindenhol jellemző tény, hogy a kisebbségek igyekeznek mindig olyan erőket támogatni, melyek a legkevésbé támogatják a többség nemzeti ébredését – ennek oka azonban nem valamiféle gonoszság, hanem egyszerűenönvédelmi reakció.

Orbán második kormánya – 2010 – óta az állami vezetés azonbansikeresen megosztotta az addig monolit tömbként szereplő zsidó hangadókat, ami rádöbbentette lassan a magyar többséget: a magyarországi zsidóság különböző típusú emberekből áll, s nem képeznek semmiféle egységes, szinte ellenséges erőt. Ugyanúgy nem alkotnak valamiféle titkos, felülről irányított egységes egészet, ahogy a magyarok sem. Mára a magyarországi zsidóság egyes nagy ikonemberei, mint Konrád és Kertész, akormányzatot támogatóálláspontokat hangoztatnak. Más oldalról ugyanez volt az LMP megalakulása és fennmaradása, a pártelnök ott szintén zsidó, aki bátran szakított az addigi ballib tabukkal és zsidóként dobott kesztyűt a ballib agytröszt pofájába.

Az idei menekültkérdés hatalmas segítséget nyújtott mindenben. Több emberrel is volt dolgom, aki ennek hatására vizsgálta felül korábbi antiszemita nézeteit: vajon Izrael politikája és helyzete nem önvédelem-e bizonyos szempontból, hasonlóan a magyar kormányzat által megépített, rendkívül hatásosnak bizonyulthatárfalhoz?

Elindult tehát egy fontos, hatásos folyamat. Azt hiszem, ez így lassan az antiszemitizmus teljes marginalizációjához fog elvezetni.

A ballib agytröszt persze mindent megtesz most az antiszemitizmus fennmaradása érdekében, hiszen nyűszítve érzi: ezzel elvesztette egyik hatalmas fegyverét.

A legsikeresebb új marginális és szinkretikus vallások.

Marginális vallások alatt azokat a vallásokat értjük, melyek valamely létező vallás alapján jöttek létre, de az alapvallás alapvető tanításával szakítottak, mégis magukat azzal a vallással azonosítják, magukat annak “igazi”, “helyes”, “tiszta” változatának tekintik, viszont ezek a vallások ezeket az új vallásokat nem ismerik el.

A szinkretikus vallások pedig azok, melyek több vallás elemeiből igyekeznek újat létrehozni, s magukat is újnak tekintik.

Természetesen a legtöbb vallás eleve egészben vagy részbenszinkretikus, hiszen jellemzően nem a semmiből jöttek létre.

A kereszténység pedig története korai szakaszában marginálisnak is nevezhető a judaizmushoz képest, hiszen a korai keresztények magukat kijavított judaizmusnak tartották, nem új vallásnak. A kereszténység csak az I. sz. végén kezdte magát nyilvánvalóanelhatárolni a judaizmustól. Természetesen ekkor is a kereszténység tartotta magát az eredeti judaizmus örökösének, míg a korabeli judaizmust pedig az eredeti judaizmustól eltérő tévtanításnak.

Célom a legnagyobb (= legsikeresebb) új vallásokat bemutatni. Új alatt azokat értve,  melyek az utóbbi 200 év során jöttek létre. Íme a 15 legnagyobb csoport!

*

A keresztény alapon létrejött új vallások, itt 6 csoportot lehet felsorolni.

*

Mormonizmus – 1830-ban alakult amerikai vallás. Jelenleg a világban16 millió mormon van, ezek közül 15,5 millió a legnagyobb mormon felekezethez tartozik (tulajdonképpen, amikor hétköznapi nyelvben mormonokról beszélünk, akkor csak ezt a felekezetet értjük alatta).

A legtöbb mormon természetesen az USA-ban él, 6,5 millió, az amerikaiak kb. 2 %-a mormon vallású. Arányukat illetően a mormonok a legsikeresebbek egyes kis óceániai szigetországokban (Cook-szk., Kiribati, Marshall-szk., Niue, Tonga, s a két Szamoa), ahol jellemzően 10-15 % közti eredményt értek el. Magyarországon, ahol jelenleg hivatalosan bejegyzett vallás kb. 4 ezer mormon van, a hivatalos statisztika szerint, mely azonban a kilépett tagokat is nyilvántartja. Ez eleve probléma a mormon statisztikáknál: a mormonok ugyanis – bár létezik náluk a kilépés intézménye, ellentétben a kereszténységgel – a hivatalos nem kilépett, de gyakorlatban a felekezetet elhagyott tagokat továbbra is tagokként tartják nyilván.

A mormonizmus az úgynevezett “visszaállító mozgalom” vadhajtása. A XVIII. század végi amerikai protestantizmusban jelent meg a “protestantizmus elleni protestantizmus” mozgalma, azaz ugyanúgy, ahogy a protestantizmus – saját értelmezése szerint – “megtisztított”a a katolicizmust a XVI. sz. elején a tévtanoktól, most – a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején – ismét meg kell újítani a protestantizmust is, mivel az nem tisztította meg eléggé a katolicizmust, sőt maga is új hibákat halmozott fel. Ez az újraállító vagy visszaállító mozgalom lényege: úgymond “bibliai alapokra” helyezni a kereszténységet, visszállítani azeredeti kereszténységet.

Az újraállító mozgalomból több új, népesebb és kisebb felekezet is származott, legnagyobb részük megmaradt normál, protestáns felekezetnek (ill. a helyes szó rájuk: újprotestáns), ezek megtartották a keresztény alaptanítást. Egy rész azonban radikálisan szakított a keresztény tanítással. ezek közül a legnagyobb mai csoport a mormonizmus.

A mormonizmus tanítása szerint az Atya és a Fiú 1830-ben felszentelték Joseph Smithet, hogy alapítsa újra a 33-ben megalapított, majd azonban rossz útra tévedt egyházat.

mormon rajz: Joseph Smith, a mormonizmus alapítója előtt megjelenik az Atya és a Fiú

A mormonizmus főbb eltérései a kereszténységhez képest:

• a mormonizmus nem hisz keresztény értelemben vett teremtő Istenben, ugyanis azt tanítja, a világ mindig létezett, azt nem kellett tehát megteremteni,
• a mormonizmusban számtalan isten van, nem egy, az istenek valójában volt emberek, nem keresztény értelemben vett teremtők,
• a mormonizmusnak nem a Biblia az egyetlen szentírása,
• a mormonizmusban Jézus csupán egy a sok isten közül, ő csak az emberiség istene, de ebben is csak másodrendű isten, mivel az elsőrendű isten az Atya, aki teljesen önálló entititás Jézushoz képest,
• a mormon Szentháromság nem azonos a keresztény Szentháromsággal, a mormonok számára a Szentháromság csupán a három “emberi isten” közös neve,
• a mormonizmus abban hisz, hogy vezetői próféták és látnokok, akik közvetlen kapcsolatban állnak a felsőbbrendű szellemi erőkkel, azaz az isteni kinyilatkoztatás nem zárult le Jézussal,
• vannak bűnök, melyeket Isten sem tud megbocsátani,
• Jézus Amerikában is hirdetett feltámadása után az indiánok között,
• az amerikai indiánok egy része valójában zsidó származású.

A mormonok elsősorban furcsa szokásaikról ismertek, ezek között talán a legbizarrabb ahalottak keresztelése. A mormonizmus alaptanítása volt a kötelező többnejűség is, de ezt a fő mormon felekezet a XIX. sz. vége óta nem gyakorolja.

*

A XX. sz. eleji újprotestantizmus pünkösdista ágának vadhajtása azunitárius pünkösdizmus. Több felekezetre oszlik manapság, összesen 15 millió körüli a tagsága. Fő területe a vallás kialakulási területe, azaz az USA és Kanada, de ma már az egész világon jelen vannak.

Egyetlen fő eltérésük a keresztény pünkösdistákhoz képest, hogy nem fogadják el  a Szentháromságot, hanem a késő ókori szabeliánuseretnekség álláspontján állnak, mely szerint a három személy valójában csak három megjelenési formája ugyannak az egyetlen isteni személynek.

*

A XIX. sz. végi újprotestantizmus adventista ágának vadhajtása ajehovizmus, hivatalos nevén Jehova Tanúi. 1870-ben alakult meg az USA-ban, ahol ma is van a központja. A tagsága világszerte kb. 9 millió fő, ebből kb. 1,5 millió amerikai. Messze a legsikeresebb marginális vallás Magyarországon, ahol a XX. sz. elejétől jelen van, jelenleg hivatalosan bejegyzett vallás, jelenlegi tagsága kb. 25 ezer fő. Valószínűleg ez az egyetlen marginális vallás, mely a világ összes országában jelen van, még Szaúd-Arábiában és Észak-Koreában is működnek (természetesen illegálisan).

A mormonizmustól eltérően a jehovizmus nagyon szigorú tagságát illetően, azaz a tanítástól eltérő tagokat expressz módon kizárják.

A jehovizmus főbb eltérései a kereszténységhez képest:

• az ókori áriánus tanok elfogadása: elutasítja a Szentháromságot, az egyetlen Isten a jehovisták szerint az Atya, Jézus csupán az Atya első teremtménye,
• 1914-ben már megtörtént Jézus második eljövetele, a mennyei királyságot a 144 ezer első Jehova Tanúja irányítja,
• államellenesség, mivel a jehovizmus szerint az állam Sátán műve,
• saját Biblia-fordítás, mely kijavítja a Biblia “hibáit”,
• a jehova Tanúi vezetősége kapcsolatban áll Istennel. akl folyamatosan közli utasításait, azaz a kinyilatkoztatás folyamatos.

a jehovisták tanítása szerint Jézust nem kereszten, hanem cölöpön végezték ki

*

Világ Fénye Egyház – mexikói alapítású vallás, tanítása szerint Isten 1926-ban felszentelta Joaquín Gonzálezt, hogy alapítsa újra a 33-ben megalapított, majd azonban rossz útra tévedt egyházat. Azaz ismét a mormon “recept”, de tanításában kevésbé távolodott el a kereszténységtől. Világszerte 3 millió tagja van, a legtöbb, 1,5 millió Mexikóban.

A csoport alapvetően pünkösdista tanokat vall, a következő eltérésekkel:

• nem fogadja el a Szentháromságot, hanem a késő ókori szabeliánus eretnekség álláspontján áll, mely szerint a három személy valójában csak három megjelenési formája ugyannak a személynek.
• a vezetőséget apostoloknak tekintik, akik egyedül képesek helyesen értelmezni a Bibliát, s őket szentekhez hasonló tisztelet illeti őket.

A felekezetben a vezetői pozíció egy családon belül maradt, a jelenlegi vezető az alapító unokája.

az egyház szereti a meglepő stílusú építészetet: ez a központi templomuk

*

Krisztus Egyháza (leginkább filipinó nevén ismert más nyelveken is: Iglesia ni Cristo) – a mormon “recept” ismét. Fülöp-szigeteki alapítású vallás, tanítása szerint Isten 1914-ban felszentelte Félix Manalót, hogy alapítsa újra a 33-ben megalapított, majd azonban rossz útra tévedt egyházat. Tagsága kb. 3 millió, elsősorban a Fülöp-szigeteken, ahol a lakosság 3 %-a az egyház tagja.

Fő sajátosságai:

• Szentháromság-tagadó nézetrendszer,
• Jézust egyszerű prófétának tekinti.
• a felekezetben a vezetői pozíció egy családon belül maradt, a jelenlegi vezető az alapító unokája.

Az egyház komoly erőt képvisel a Fülöp-szigeteken, politikai befolyása is jelentős.

központi templomuk

*

Egyesítő Egyház – koreai felekezet, 1954-ben lett megalapítva egy protestáns vallású koreai, Mun Szun Mjun által, akinek 16 éves korában megjelent Jézus és felszólította őt fejezze be a befejezetlen munkát. Tagsága kb. 2 millió.

az alapító

Sajátosságai:

• a Biblián kívül szentírás az alapító főműve is,
• Mun maga Jézus második eljövetele,
• Mun és felesége, mint a tökéletes család képesek az egyéneket megtisztítani bűneiktől,
• hit a szellemidézésben.

A hírekben leginkább többezres csoportos esküvőivel szokott szerepelni.

*

Az iszlám esetében két csoport említhető meg.

*

Az ahmadi vallás 1889-ben lett megalapítva a mai Pakisztánban. Ma világszerte kb. 10 millió híve van. A lgetöbben Pakisztánban vannak, kb. 4 millió fő. Arányaiban a legtöbb ahmadi Sierra Leonében van, a lakosság 8 %-a.

Az alapító Mirza Gulam Ahmad a mai Indiai területén született egy muszlim vallású gadag család gyerekeként, 47 éves korában magát prófétának kiáltotta ki, majd messiásnak, amiután 54 évesen megalapított a szerinte igazi iszlámot. Az iszlám egyik ága sem tekinti magához tartozónak az ahmadizmust.

Különbségek az ahmadizmus és az iszlám között:

• az ahmadik Mirzát Mohamed második, javított reinkarnációjának tartják, míg a muszlimok hamis tanítónak, mivel szerintük Mohamed prófétasága végleges.
• az ahmadik szerint Isten küldhet új prófétát is a jövőben, míg a muszlimok szerint Mózes és Jézus után Mohamed volt az utolsó próféta.
• mindkét vallás elismeri Jézust prófétának, de míg a muszlimok azt tanítják, hogy meghalt a kereszten, az ahamdik szerint Jézus túlélta, majd Kasmírba költözött, ahol aztán idős koráig élt,
• az ahmadik elfogadnak minden vallást isteni eredetűnek, míg a muszlimok az iszlámon kívül csak a zoroasztranizmust, a judaizmust, s a kereszténységet,
• az ahmadik Izrael Államot a vallási ígéretek beteljesüléseként értelmezik, míg a muszlimok Izraelt tisztán politikai szerveződésként fogják fel,
• az ahmadik elutasítják a fegyveres dzsihádot a hitért, harcot csak önvédelem esetében fogadnak el,
• a muszlim szent várások mellett az ahmadik Mirza szülővárosát is szent városnak tekintik,
• az ahmadik megalapították saját kalifátusokat, mely azonban kizárólag vallás szervezet.

a központ Londonban

Az ahmadizmust szinte az összes hivatalosan muszlim országban üldözik. Ezért a felekezet központját Pakisztánból Angliába helyezte át.

ez Jézus sírja az ahmadik szerint (Szrinagar, India)

*

Bahaizmus – Perzsiában, 1844-ben alakult meg. Alapítója Szejid Ali Muhammad Sirazi, perzsa kereskedő, aki Isten küldöttének nyilvánította magát. Világszerte kb. 5 millió tagja van, központja a XIX. sz. vége óta a mai Izrael területén van. A legtöbb bahai Indiában él, ott kb. a lakosság 1 %-át alkotják.

Különbségek a bahaizmus és az iszlám között:

• a bahaizmus elfogad minden vallást isteni eredetűnek, minden vallásalapítót prófétának ismer el, míg a muszlimok az iszlámon kívül csak a zoroasztranizmust, a judaizmust, s a kereszténységet ismerik el, valamint csak Mózest, Jézust és Mohamedet,
• a bahazimus a mozgalom alapítóját prófétának és Isten megtestesülésének, valaminek annak két utódját prófétának tekintik, míg a muszlimok hamis tanítóknak tekintik őket, mivel szerintük Mohamed prófétasága végleges, ezen kívül a muszlimok szerint Isten nem testesülhet meg,
• a bahazimus hisz a lélekvándorlásban, az iszlám nem,
• a bahazimus szerint az összes emberi vallásnak egyesülnie kell, ennek kezdete a bahaista vallás,
• a bahaizmus elfogadja a Bibliát és Koránt szentírásként, azonban azt vallja, hogy a bahaizmus alapítójának művei szintén szentírások, sőt azok a Biblia és a Korán felett állnak,
• a bahaizmus vallási célként hisz a világállam, világkormány, egységes pénz, közös nemzetközi nyelv felállításában,
• a bahazimus elutasítja a fegyveres dzsihádot a hitért, valamint bármilyen erőszakor, szigorúan pacifista a vallás
• a bahaizmusban a nők is betölthetnek vallási funkciót, ez alól csak a szervezet legfelsőbb vezetésében való tagság kivétel, melybe csak férfiak választhatók be.

Szülőhazájában, Iránban a vallás be van tiltva. Iránban az iszlámon kívül csak a judaizmus, a kereszténység és a zoroasztranizmus engedélyezett vallás, azokban ezek számára is tilos a muszlimok közti térítés.

központjuk Izraelben

*

A budhizmusnak nagyon sok alcsoportja van, de itt is megjelentek marginális csoportok, melyek a  budhizmus alapján állva hoztak létre új, szokatlan tanításokat. Budhista alapon egyébként nehezebb marginálissá válni, mert a budhuista nézeteket szélesek és elfogadnak sokféle álláspontot, azaz nincs a kereszténységnél vagy az iszlámnél meglévő szigorú dogmatika. Ennek ellenére egyes csoportoknak ez mégis sikerült.

*

Szokka Gakkai (jelentése: értékteremtés) – 1930-ban alapított japán vallás, kezdetben budhista iskola, lassan kezdett a budhizmustól idegen tanításokat felvenni. Tagsága kb.10 millió, ebből 8 millió Japánban.

Magát a XX. századi viszonyokra reformált “igazi budhizmusnak” tekinti. Tanításának fő eleme a feltétlen pacifizmus és a hit, hogy mindenki lelkében budha. Az alapítók és a vezetőség írásait szentírásoknak tekintik.

A vallásnak saját pártja van Japánban, mely a parlamenti mandátumok kb. 8 %-ával rendelkezik.

külsőre úgy néznek ki, mintha Németh Sándor megcsinálta volna a Vidám Vasárnap budhista verzióját…

*

A kaodaoizmus vietnámi eredetű vallás, Ez már nem tisztán budhista alapú, erős konfuciánus elemeket is felhasznál. 1926-ban lett megalapítva. Tagsága kb. 5 millió, 80 %-a Vietnámban. Vietnám lakosságának 5 %-a ezt a vallást követi. Alapítója isteni kinyilatkoztatás alapján alapította meg a vallást. Politikai szerepet vállalt a csoport, küzdött a francia gyarmatosítók ellen, majd a vietnámi polgárháborúban az észak-vietnámi oldalon állt. A vietnámi egyesülés után lemondtak politikai tevékenységükről.

Sajátosságok:

• a budhista pacifizmust elutasítja, olyannyira, hogy az egyháznak saját fegyveres csapatai is voltak, melyek a japánok oldalán küzdöttek a világháború alatt,
• a keresztény egyházszervezethez hasonló struktúra és istentiszteleti helyek,
• két főistenük van, egy férfi és egy nő, a Legfelsőbb Lény és a Szentanya,
• budháknak tekinti Mózest, Konfuciuszt, Jézust, Mohamedet, valamint saját alapítóját is.
• szentként tisztelnek egyes történelmi személyiségeket, köztük Lenint.

fő templomuk Vietnámban

*

Csondoizmus – koreai alapítású vallás, budhista és konfuciánus elemeket is felhasznál. alapítása 1905-ben történt. Követőinek száma kb. 5 millió. Dél-Koreában a lakosság kb. 3 %-a, Észak-Koreában pedig kb. a lakosság 14 %-a a híve, ahol hivatalosan elismert vallás, sőt állami támogatásban részesül.

A budhizmus alapján indult, magába átvéve más ázsiai vallások tanait. Kodzsong koreai király (1864-1907) is a híve volt.

Sajátossága, hogy nem ismer el Istent, csak felsőbbrendű hatalmat, mely azonban az emberi lelkekben él. Tanítása szerint túlvilág nem létezik, a vallás egyik célja a tökéletes társadalom kiépítése a földi életben.

központi templomuk Dél-Koreában

*

A vietnámi Hòa Hảo vallás 1939-ben lett megalapítva. A vallás híveinek száma kb. 2 millió, szinte csak Vietnámban és külföldön élő vietnámiak körében. Vietnám lakosságának kb. 2 %-a ezt a vallást követi.

A kaodaizmushoz képest szinte mindenben budhista. Fő sajátossága politikai szerepvállalása, ellentétben a budhizmus apolitikus álláspontjával. A francia gyarmatosítás ellen harcoltak, azonban a japán megszállást felszabadításnak tekintették, majd a vietnámi polgárháborúban a dél-vietnámi oldalon álltak. Elutasítja az intézményes vallást, a szerzetesrendeknek adott adományok és a templomi szertartások helyett a szegényeknek adott közvetlen adományt részesíti előnyben.

*

Szeicso No Le (= a végtelen fejlődés otthona) – japán csoport, 1930-ban alakult. Híveinek száma kb. 2 millió, elsősorban Japánban.

A budhizmust kiegészíti ezoterikus elvekkel, Szerinte az isteni az emberben van, az emberen kívüli Isten pedig elsősorban egy mindent átható erő. Hitük szerint a rossz oka az emberi gondolkodásban van, így a rossz ellen a gondolkodás megváltoztatásával lehet harcolni.

a vallás jelképe

*

Jiguandao (jelentése: igazság) – kínai vallás, 1930-ban alakult. Híveinek száma kb. 2 millió, elsősorban Tajvanban, míg a kommunista Kínában tiltott vallás. Budhista alapon igyekszik egyesíteni 3 keleti – budhizmus, daoizmus, konfucionizmus – és 2 nyugati – kereszténység és iszlám – vallást. A világ okát egy női istenben látják.

egyik templomuk Tajvanban

*

Dzseungszandoizmus – 1992-ben alapított koreai vallás, híveinek száma kb. 1 millió, elsősorban Dél-Koreában. A budhizmust kiegészíti: szellemi gyógyítás tanításával, továbbá az emberi történelem periódusainak tanával.

Közeledik az év legnagyobb balliberális ünnepe, az Ateista Karácsony. Így most beszámolunk a nagy ünneppel kapcsolatos népszokásokról.

Először is el kell menni egy bankfiókba, s ott hitelt felvenni. Nagyon fontos, hogy a hitel olyan összegű legyen, hogy ne tudjuk jövő decemberig visszafizetni.

Amint kezünkben a pénz, összeírjük 100 rokonunk, ismerősünk listáját (pont mintha MLM-piramisjátékban tennénk meg az első lépéseket), majd elindulunk bevásárolni. Kezdjük Bronznapon, majd Ezüstnapon, aztán Aranynapon, valamint Baleknapon, meg minden többi napon köztük. A napi legalább 3-4 órás – hétvégén 10-12 órás – tülekedés kötelező elem.

A listáról mindenkinek ajándékot kell venni! Lehetőleg olyasmit, amire a megajándékozottnak semmi szüksége, így tudunk rajta bosszút állni, amiért ő is teljesen haszontalan ajándékot fog venni nekünk. A legjobb valamilyen, az ünnephez kapcsolódó, vicces motívummal díszitett ajándék, pl. rénszarvason ülő vigyorgó télapós zokni, kigúvadt szemű krampuszos bögre, az aranyos Vuk és az édes Kisherceg együtt szánkóznak pulóveren, meg hasonlók. Vásárlás közben átkozzuk azokat, akiknek ajándékot veszünk, hiszen miattuk állunk sorban.

Közvetlenül az ünnep előtt fél napot töltsünk az internet böngészével, keressünk évtizedek óta megunt közhelyeket. Erre nagy szükség lesz, mert ezeket fogjuk ismételgetni ünneplés közben. Fontos továbbá, hogy az ünnepek alatt minden főnévhez használjuk a “békes” és “áldott” melléknevet, pl. “békés ponty”, “áldott szaloncukor”, hasonlók. Aztán gyakoroljuk a tükör előtt az álszent művigyort és a mesterkélt meghatódást, ezekre is nagy szükség lesz.

Ezután jön a főzés. Alapvető jelentőségű, hogy annyi ételt készítsünk, amennyinek legalább a harmada meg fog romlani az ünnepek után.

Az ünnepek a legmegfelelőbb időszak, hogy üdvözletet küldjünk legutáltabb ismerőseinknek is. Egy táblázatban jegyezzük fel kinek küldtünk üdvözletet, s azok közül ki nem üdvözölt minket. Az ilyeneket aztán felháborodva emlegessük.

Fontos vendégségbe is menni. A vendégség alatt debil mosollyal nézzük egymást, s dicsérjünk mindent. A valódi véleményünket majd csak vendégség után mondjuk el.

Ha valami renitens rokon vagy ismerős megemlítené Jézus születését, mosolyogjunk elnézően, majd jegyezzük meg, hogy Jézus nem létezett, ezt a tudomány már régesrég bizonyította, s csak klerikálfasiszták, vallási fanatikusok, meg putyinisták hisznek még benne. Ha viszont valaki megszólalna Jézuska ellen, tiltakozzunk. Jézuska ugyanis egy csodalény, Kripton bolygón született, aztán Mordorban nőtt fel Joda mester tanítását hallgatva, majd azonban megharapta egy pók, így kimászott onnan, s azóta köztünk él. Jézuska fő feladata ettől kezdve, hogy arra késztessen minket, hogy hülyén viselkedjünk december vége felé, szabad idejében pedig szeretetet hirdet a drogozás, a homoszexualitás, a pedofília, valamint a feminizmus iránt.

Az ünnepek vége felé kötelező a depresszióba esés. Ezt kezeljük nagy mennyiségű alkohollal vagy drogozással, az alternatíva a családi verekedés, melyben alaposan elverjük egymást artikulálalatlan hangokat hallatva. Ha a verekedést választjuk, mindenképpel dobáljuk egymást ajándékokkal, így azok eltörnek, ami miatt aztán rögtön ki is lehet dobni őket a kukába,  ami nagyon hasznos, mert nem foglalják feleslegesen a helyet a lakásban.

Idén márciusban a szlovéniai parlament – lakossági felhatalmazás nélkül – megpróbálta bevezetni az országban az egyneműek úgynevezett „házasságát”. A parlament erkölcstelen döntését hatalmas felháborodás követte, mire a keresztény szlovénok megszervezték magukat, s összegyűjtöttek a törvény megváltoztatására irányuló népszavazás kiiírásához szükséges aláírást szinte napok alatt.

A szlovén népszavazási szabályozás messzemenően demokratikus. Ha egy népszavazáson a szavazásra jogosultak legalább 20 %-a azonos választ ad le, akkor a meghozott döntés KÖTELEZŐ érvényű.

A tegnap lezajlott népszavazáson 620405 szavazópolgár vett részt, ez az összes szavazásra jogosult 35,9 %-a. Igen szavazatot adott le (azaz támogatta a törvény megváltoztatását) 392635 személy,  nem szavazatot adott le 225435 személy, míg 2335 szavazat érvénytelen volt. Tehát az igen szavazatok aránya az összes választópolgár 22,7 %-a, azaz sikerült elérni a szlovén jogszabályok által megkövetelt 20 %-os küszöböt. Tehát a nép döntése KÖTELEZŐ.

Így a jövő héttől (miután a népszavazás eredménye jogerős lesz, az esetleg óvások lezárása után) Szlovéniában ismét egy férfi és egy nő között köthető csak házasság! A kilenc hónapnyi államilag szponzorált perverzió csak rossz emlék marad a múltból.

Hatalmas győzelem ez Jézus és hívei számára, valamint minden más vallású és ateista tisztességes ember számára!

S természetesen mindez csattanós karácsonyi pofon a homoklobbi számára.

Éljen Szlovénia!