Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Balkáni muszlimok

A külső szemlélő nem érti gyakran, mi az oka annak, hogy a Balkánon a muszlim hit automatikusan kizáró ok egyes nemzetekhez való tartozást illetően.balkán történelem muszlim iszlám

Ez egyfajta etnovallási ok, hasonlóan a zsidókhoz, ahol a judaizmustól eltérő vallás felvételével a zsidó ember kizárja magát a zsidó népből (azaz ateista lehet, ez nem gond, de más vallású nem). Ez máig így van: a messianisztikus zsidókat (azaz a Jézusban hívő, de magukat továbbra is zsidónak tekintőket) és a különféle más keresztény felekezetekhez csatlakozott zsidót a zsidó közösség radikális része idegennek tekinti, de még a mérsékeltek is legalábbis gyanúsnak, akkor is, ha a zsidó ember keresztény hite valamilyen keresztény cionista, radikálisan diszpenszacionalista* újprotestáns felekezetű (mint amilyen pl. Magyarországon Hit Gyülekezete).

A Balkánon ugyanez van mérsékelt formában: azaz a nemzettag felvehet bármilyen vallást, csak az iszlámot nem veheti fel, ez az a vallás, mellyel kizárja magát a közösségből.

A történelmi oka ennek az, hogy a balkáni népek az iszlámot elsősorban mint a törökök vallását fogták fel. Mind a bolgár, mind a szerb népmesékben gyakori kifejezés a „török hit”, s az iszlámra való áttérést gyakran „törökké válásnak” tekintették. Ezt erősítette a Török (pontosabban: Oszmán) Birodalom alkotmányos rendje, mely vallási alapú volt: voltak teljesjogú alattvalók és korlátozott jogállású alattvalók. Minden muszlim teljesjogú alattvaló volt, nemzetiségtől függetlenül: Törökországban nem létezett nemzetiségi alapú diszkrimináció, minden muszlim alattvalónak teljesen azonos jogai és lehetőségei voltak, pl. a szultán után második számú tisztséget, a nagyvezéri posztot gyakrabban töltötték be nem-törökök, mint törökök, s muszlim hitre áttért külföldinek is megvolt minden esélye a fényes karrierre, de gondolhatunk akár a kései XIX. századi eseményekre is, amikor pl. a Magyarországon sokat dicsért lengyel áruló, Józef Bem az iszlám felvétele után Murad pasa néven a mai szíriai Aleppói Kormányzóság vezetője lehetett.

A Balkánra az iszlám kizárólag a török hódítással került, a XIV. századtól kezdődően.

A fő terjedési módszerei:

  • muszlimok (elsősorban, de nem kizárólag törökök) betelepülése,
  • erőszakos térítés - bár az iszlám teológia tiltja a keresztények erőszakos térítését, a valóságban ezt sokszor nem tartották be egyes túlbuzgó muszlimok,
  • önkéntes áttérés - ennek fő oka teljes jogú alattvalói státusz elérése, s terméeszetes gazdasági előnyök megszerzése volt: a muszlimok többek között mentesültek a legtöbb adó alólt többek között, valamint jogosultak voltak földbirtokra.

Muszlimok betelepítése sosem történt a vazallus államokban és a határvidékeken, ezért ilyesmi nem volt se Magyarországon, se Horvátországban, se Erdélyben, se Havasalföldön, se Moldovában. Az ilyen területekre csakis tisztségviselők és katonaság ment, de sosem volt szervezett telepítés.

Az önkéntes áttérés fő területe Albánia és Bosznia volt. Az albán földbirtokosok tömegesen vették fel a muszlim hitet, hogy megtarthassák földbirtokaikat az új, török rendben is, majd példájukat követte a lakosság többi része is. Csak egyes vidékeken maradt meg a többségi keresztény hit az albánok körében. Ma az albánok 80-85 %-a muszlim.

A másik ilyen terület Bosznia. Ott államvallássá vált és egyben a lakosság nagy részének hitéve lett a bogumilizmus – ez egy keresztény alapú, de valójában a kereszténységgel ellenkező tanítású, erősen szinkretikus vallás. A bogumilok teljes egészében át is tértek a török uralom alatt az iszlámra. Ők a mai bosnyákok elődei.

Hol a legmagasabb a Balkánon a muszlimok aránya? Természetesen Törökországban (99,6 %), Koszovóban (96,2 %), Albániában (68,4 %) – e 3 országban ez az abszolút többségi vallás. Etnikailag a törökországi muszlimok törökök, kurdok és arabok.

Koszovóban a muszlimok 95 %-a albán nemzetiségű, a többi: cigány, bosnyák, török ésgorán (róluk még lesz szó).

Albániában a muszlimok 99 %-a albán nemzetiségű albán, a többi cigány.

Érdekes eleve a Balkánon a cigány helyzet: jellemző, hogy egyes cigány törzsek áttértek az iszlámra, míg mások nem. Jellemzően alkalmazkodtak a többségi lakossághoz e tekintetben, ezért albán és török környezetben a cigányok jellemzően muszlimok lettek, míg máshol maradtak keresztények.

A másik véglet, ahol alig vannak muszlimok. A korabeli Habsburg Birodalom területéről minden muszlim ki lett űzve a törökellenes harcok után. A mai Szlovénia pedig sosem volt oszmán uralom alatt. Horvátországban jelenleg a muszlimok aránya 1,6 %, Szlovániában pedig 3,3 % - ezek azonban modernkori bevándorlók, elsősorban a volt Jugoszlávia idejében történt belső vándorlás eredménye.

Románia szintén kiűzte az eleve kevés muszlim lakosságot a török uralom vége (1877) után, jelenleg Romániában alig 0,3 % muszlim, ezek is szinte mind a Romániához csatolt volt bolgár területeken (Dobrudzsában) – a muszlimok tatár és török nemzetiségűek.

Görögország azonnal felszabadulása után, még a XIX. sz. elején kiűzte az összes muszlimot, muszlim lakosság csak azokon a területeken maradt, melyek csak később kerültek görög fennhatóság alá. De ezekről az új területekről is történt egy masszív muszlim kitelepítés Törökországban az I. vh. után. Ennek eredményeképpen  ma alig a lakosság 1,0 %-a muszlim Görögországban, ezek fele török és cigány, másik fele pedig pomák (róluk még lesz szó).

A szerbiai helyzet hasonló. Az ország felszabadulásakor minden muszlimt kiűztek, muszlim lakosság csak azokon a területeken maradt, melyek csak később kerültek szerb fennhatóság alá. Jelenleg a muszlimok aránya 3,1 %. Felük albán, másik felük cigány, bosnyák, gorán és „muszlim nemzetiségű” (róluk szintén még lesz szó).

Az albánok kivételével minden más balkáni népnél az iszlámra való áttérés megszüntette a közösséget az eredeti nemzetiséggel. Erre a legjobb példa Bosznia esete, ahol a lakosság egy része előbb áttért ortodox vagy katolikus vallásáról a bogumilizmusra, majd pedig arról az iszlámra. Sem a katolikus horvátok, sem az ortodox szerbek számára nem volt elfogadható az áttértekkel való közösség. Így az új boszniai – eredendően szerb és horvát származású - muszlimok gyakorlatilag nemzetiségi identitás nélkül maradtak, új identitásuk maga az iszlám lette, miközben szláv nyelvüket (BHMSZ) megőrizték. Ez az állapot évszázadokig tartott, csak a XX. sz. végén kezdett kialakulni az új bosnyák nemzeti identitás.

Természetesen Bosznián kívül is történtek áttérések az iszlámra. Az eredmény mindenhol ugyanaz volt: nemzetiség nélküli emberek, akik megőrizték nyelvüket, s fő identitásuk maga az iszlám vallás lett. E népesség sorsa tehát ugyanaz lett, mint a bosnyákoké, de a legutolsó momentum nélkül: azaz nem történt meg semmilyen új nemzeti identitás kialakulása, máig a fő identitásuk az, hogy muszlimok.

Ezeket az embereket Macedóniában ma torbeseknek nevezik, Szerbiában és Koszovóban goránoknak, Bulgáriában és Görögországban pomákoknak. Közös jellemző: bolgárul beszélnek (a goránok inkább egyfajta bolgár-szerb átmeneti nyelvjárást), s nem tekintik magukat egyetlen más nemzetiség részének. (Macedóniában természetesen ezt a lakosság macedón nyelvűnek tekintik, de ez már a bolgár-macedón nyelvvita ügye, melyre nem térnék ki.)

Ezt a nemzetiség nélküli lakosságot a volt Jugoszlávia területén az utóbbi időben a bosnyákok igyekeznek saját lakosságuknak tekinteni, de – bár a történet hasonló – a legtöbb érintett nem tekinti magát bosnyáknak sem, hiszen semmi köze Boszniához. Hozzá kell tenni azért, hogy bizonyos sikert elértek a bosnyákok, pl. Montenegróban a „muszlim nemzetiségűek” egy kisebb része magát ma már bosnyáknak mondja, anélkül, hogy közvetlen köze lenne Boszniához.

Montenegróban jelenleg a lakosság 18,5 %-a muszlim. E lakosság háromnegyede albán és bosnyák (zömében „valódi” bosnyák), egynegyede magát „muszlim nemzetiségűnek” tekinti. Ezt a „muszlim nemzetiség” kategóriát Tito vezette be hivatalosan Jugoszláviában, az összes olyan jugoszláv ember számára, aki iszlám alapon határozta meg magát. Boszniában – mint említettem – ebből nőtt ki a bosnyák nemzetiség, míg máshol maradt ez az állapot. (Jelenleg Bosznia-Hercegovina lakosságának 41,6 %-a muszlim, szinte teljes egészében ezek bosnyákok.)

Macedóniában a lakosság 33,8 %-a muszlim. Ezek háromnegyede albán. A többi zömében török és cigány. (Érdekesség: a macedóniai cigányok egy része magát nem cigány, hanem egyiptomi nemzetiségűnek nevezi.)  S a muszlimok kb. 10 %-a a fent már említett pomák vagy torbes (a kettő ugyanaz, csak az előbbi inkább bolgár, a másik inkább macedón szóhasználat).

A torbes/pomák abban különbözik a bosnyáktól a gyakorlatban, hogy bolgár anyanyelvű, míg a bosnyákok pedig szerb (BHMSZ) nyelvűek. A goránok pedig a kettő között ingadoznak, azaz pl. a dél-koszovóiak inkább bolgár nyelvűek, míg a dél-szerbiaiak inkább szerb nyelvűek. (Valójában a két nyelv nyelvjárási kontinuumot alkot, azaz nagyon nehéz az elhatárolás.)

Természetesen létezik a muszlim identitásúak egy részénél az asszimilációs igény. Macedóniában megfigyelhető, hogy a torbesek egy része igyekszik elalbánosodni. A montegrói bosnyákosodást már említettem.

Ami a bosnyákokat illeti, a nemzeti identitás már létezik, de mivel alig 30 éve, ez igencsak zsenge valami. A kereszténységet felvevő bosnyák ma is azonnal szerb vagy horvát lesz nagyon gyorsan, azaz egy mai bosnyák előtt csak két lehetőség van vallásilag: az iszlám vagy az ateizmus.

Boszniai vicc ezzel kapcsolatban, ami a valóságban nem vicc, mert ez a valóság:

Két ember beszélget:

- Te milyen vallású vagy?

- Semmilyen. Ateista vagyok.

- S azon belül milyen ateista vagy: ortodox ateista, katolikus ateista, vagy muszlim ateista?

- Ateista ateista vagyok.

- Ne viccelj, olyan nem létezik.

Magyar vonatkozású érdekesség. Bosznia-Hercegovina osztrák-magyar irányítása idején a magyar Kállay Béni volt 1882-1903 között a felelős a tartomány irányításáért. Ő megpróbálta propagálni hosszasan az egységes és vallásfüggetlen boszniai nemzet elképzelését, de természetesn kudarcot vallott: ezt sem a horvátok, sem a szerbek, sem a „muzulmán nemzetiségűek” nem akarták.

Végül a bulgáriai helyzet. A lakosság 11,2 %-a muszlim. Bulgária az egyetlen balkáni ország, ahonnan nem lettek kiűzve a muszlimok az ország török uralom alól való felszabadulása után, bár a muszlimok kb. harmada-fele elhagyta önként az országot, s később is volt többször kitelepülési hullám. (Erőszakos kitelepítés 1989-ben volt, pár hónapon keresztül.) A bulgáriai muszlimok kb. 75 %-a török, 10 %-a cigány, s 15 %-a pomák.

A bulgáriai pomákok egy része igyekezett a törökökhöz asszimilálódni. Más rész elhagyta vallását, ami a bolgárrá válást és a bolgárok általi befogadást jelentette automatikusan. Korábban voltak próbálkozások saját pomák állam alapítására is, lásd erről itt.

A világ leghíresebb részben pomákja a modern török állam megalapítója, Kemal Atatürk, aki anyai ágon pomák volt. (Apai ágát illetően az egyik nem megerősített elmélet szerint apja iszlám hitre tért tesszaloniki zsidó család sarja volt.)

A pomák szó egyébként eredetileg gúnynév, az oszmán időkben a bolgárok a „törökké vált” kifejezésen kívül még a  „mohamedánosott” szót is használták az iszlámot felvevő bolgárokra, e szó rövidítés a „pomák” szó, de ma már maguk a pomákok is használják a szót, azaz elvesztette eredeti negatív élét. A kommunista Bulgáriában a hivatalos szóhasználat rájuk a „bolgár-muszlim” volt, de ez a hétkönapi életben se akkor, se ma nem használatos. A régi dolgok ma is hatnak: egy bolgár egyszerűen nem lehet muszlim.

*a diszpenszacionalizmus egy újprotestáns nézet, melynek lényege nagyon röviden: Istennek két szövetsége van, egy régi Mózesen keresztül, s egy új Jézuson keresztül, s mindkettő érvényes, azaz a hívő zsidónak nem szükséges elfogadnia Jézust az üdvösséghez, a judaizmus továbbra is nyitott út – ezzel szemben a korai és a hagyományos keresztény tanítás kategórikusan elutasítja ezt az álláspontot, s azt hirdeti, hogy Jézussal a judaizmus hamis vallássá vált, azaz hívő zsidónak lenni immár ugyanúgy nem út az üdvösséghez, ahogy bármely más vallás hívének lenni sem az, az egyetlen út tehát Jézus mindenki számára

 

0 Tovább

Tortarendelés

Ha Magyarországon is olyan emberelnyomó rend uralkodna, mint ami manapság az USA-ban igyekszik egyre inkább előretörni, vajon mi történne?liberalizmus

Bemegy egy vásárló az egyik budapesti kóser cukrászdába, s tortát rendel. Kéri, hogy a cukrászat Hitler képet tegye a tortára marcipánból, s írja rá: „éljen Hitler!”. A vevő nyomatékosan felhívja a cukrászat figyelmét, hogy horogkereszt semmiképpen se kerüljön a tortára, az ugyanis tiltott jelkép, márpedig ő messzemenően törvénytisztelő ember.

Bíróság, per. Ítélet?

Aztán másnap egy, katolikus teológiát végzett nő követeli, hogy legyen felszentelve katolikus papnak.

Bíróság, per. Ítélet?

Majd egy férfi jelentkezik sztriptíztáncosnői állásra, s nem veszik fel.

Bíróság, per. Ítélet?

Ez jutott eszembe arról, hogy egy amerikai keresztény cukrászatot megbüntették, fizessen 130 ezer dollár kártérítést két homokos nőnek, mert megtagadta nekik esküvői torta készítését, a két nő nevével és két női marcipán figurával...

Tortarendelés

0 Tovább

Orbán értékelése

Kértek, írjam le az Orbán-kormányzat 5 legfontosabb pozitív eredményét és 5 legnagyobb hibáját.

 

Az 5 legnagyobb eredménye:

  • megtörte a liberális vélemény- és médiaterrort az országban,
  • merész baloldali intézkedések meglépése: a magánnnyugdíjvagyon visszavétele a nép kezébe a profitéhes pénztárak karmából, bankadók, a közműszolgáltató monopolisták szarvának letörése, a valutahitelezőknak két pofon lekeverése,
  • az ország érdekeinek merész képviselete a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon,
  • az egyoldalú, nyugati, euroatlanista orientáció béklyójának szétzúzása, nyitás keletre,
  • baloldali orientáció: a kisember felé fordulás a nemzetközi nagytőke minden óhajnak lesése helyett.

 

S az 5 legnagyobb hiányosság:

  • a ballib idióta jelképes politika ellenében saját,szintén idióta jelképes politizálás, lásd értelmetlen szoborállítgatások, felesleges új alkotmány, rossz egyházi törvény, stb.,
  • a ballib korrupció letörése helyett párhuzamos fideszes korrupció éltetése,
  • a budapesti önkormányzati választási szabályok értelmetlen, öncélú megváltoztatása,
  • a sport abszurd mértékű támogatása,
  • a szociális elem teljes száműzése az adórendszerből: az adócsökkentés helyes, de szükséges lenne egy 0 %-os második kulcs a minimálbér szintjéig.

 

1 Tovább

Léteznek-e palesztínok?

A zsidókérdéssel sajnálatos módon terhelt magyar közéletben furcsa módon központi téma egy idegen kontinens jelentéktelen ügye: létezik-e a palesztín nép?

A két véglet: a ballibek és a szélsőjobbosok. Természetesen ez nem mondható el mindenkiről ezen eszmerendszerek hívei közül, de mégis általános jelenség, hogy az átlag magyar ballib azonosul a szélsőséges zsidó nacionalisták érvelésével, míg az átlag magyar szélsőjobbos pedig azonosul a szélsőséges palesztín nacionalisták érveivel.

Az egyik vélemény szerint a palesztín nép kitalált, mesterséges nép, a valóságban nem létezik. A másik álláspont szerint pedig a palesztín egy ősi nép, mely évezredek óta a mai Izrael területének őslakossága.

Valójában mindkét álláspont abszurd és nem felel meg a valóságnak.

palesztín szélsőséges álláspont hamis. Nem igaz, hogy a mai palesztínok az ókori filiszteusok utódai. A két nép között nem létezik semmilyen kontinuitás. Természetesen a filiszteusok nyilván nem haltak ki nyom nélkül, vérük ott kering sok mai népben, köztük a zsidókéban és a palesztínokében is természetesen, de nem létezik kontinuitás.

A mai palesztín nép az arab nép része, identitása arab. Az arab nép esetében sajátosság, hogy kettős identitás van, azaz egy arab és egy helyi identitás.

A mai Izrael területe a XV. századtól az I. vh. végéig török terület volt. A török állam vallási alapon állt, nem ismerte a nemzetiségi eltéréseket. Palesztína muszlim arab lakosai így teljes jogú állampolgárok voltak, míg a keresztény arabok (és a zsidók) másodrendűek. A török birodalom arab alattvalói csak a XIX. sz. közepe táján kezdtek el harcolni a központi kormányzat ellen, e harc központja Egyiptom volt, mely sikeresen ki is vívott egyfajta speciális, autonóm jogállást a birodalmon belül.

A közel-keleti ázsiai arabok identitása ekkor még egységes volt, nem létezett külön jordán, libanoni, palesztín, sőt a mai dél-szíriai területeken szír identitás sem. Nyelvileg is közösség volt: azonos arab nyelvjárást használt ez a lakosság, sőt máig ez a helyzet. Viszont ez a közös arab identitás gyakorlatilag csak a muszlim arabokra vonatkozott, a nem-muszlimok (azaz a keresztény arabok) voltak azok, akik – bár nyelvileg szintén arabok voltak – jobban kihangsúlyozták saját speciális identitásukat. A nagy többség egyszerűen csak arab volt.

külön identitások kialakulása az I. vh. után indult meg. Törökország elvesztette minden területét a térségben: a mai Libanon és Szíria francia irányítás alá került, míg a mai Izrael és Jordánia pedig brit irányítás alá.

A palesztín identitás kezdete az a pillanat (1921), amikor a britek elkezdik külön kezelni a mai Jordánia és a mai Izrael területét. Ekkor kezdődik el az önálló palesztín identitás, melynek azonban szükséges van még 2 nemzedéknyi időre, hogy megerősödjön. Gyakorlatilag a döntő pillanata a zsidó állam megalapítása a térségben, ez az ami végleg összekovácsolja az új identitást.

Azaz a palesztín nép egy létező, fiatal nép. Kezdete 100 éve lehetett, stabilizálódása még kevesebb ideje.

szélsőséges zsidó álláspont szintén hamis. Nem igaz, hogy a mai palesztínok csak arabok és nincs helyi identitásúak, ill. az sem igaz, hogy a mai palesztínok egyszerűen jordánok.

Úgyszintén abszurdum az az érv, hogy mivel nem létezett korábban palesztín identitás, így az most sincs. Minden nemzeti identitásnak van kezdete. Zsidók sem léteztek az i. e. XIX. sz. előtt, s aztán lettek.

Nincs olyan időpont az emberi történelemben, melyről azt lehetne mondani, hogy az előtt még kialakultak új népek, de utána már nem.

Íme két, a palesztínokhoz hasonlóan új, XX. századi nép: a bosnyákok ésa macedónok. A párhuzam a palesztínokkal még abban is állt, hogy e népek kialakulása előtt is létezett a bosnyák és a macedón szó: Bosznia és Macedónia minden lakosára, pont ahogy a palesztín szó is Palesztína minden lakosát jelentette korábban, nemzetiségi megkülönböztetés nélkül.

macedón nép kezdete a XIX. sz. vége, amikor az akkori Bulgária felszabadult a török uralom alól, viszont az akkori Macedóniában maradt a török elnyomás. Ez a csírája a külön identitásnak, megerősödéséhez azonban kellett még sok minden, leginkább a mai Macedónia jugoszláv uralom alá kerülése 1913-ban, majd Tito nemzetiségi politikája. A XX. sz. 60-as éveitől beszélhetünk egyértelműen macedón népről.

bosnyákok esete hasonló. Bosznia-Hercegovina 1878-ban osztrák-magyar igazgatás alá kerül. Ezzel megszakad a közvetlen kapcsolat a törökökkel. Míg Bosznia-Hercegovina keresztény (szerb és horvát) lakossága egyértelműnek szerbnek és horvátnak tekinti magát, a muzulmánok számára – akik BHMSZ-anyanyelvűek – nem lehetséges egyik nemzethez való csatlakozás sem: mint muszlimok nem lehetnek se szerbek, se horvátok, de törökök se lehetnek, mivel anyanyelvük nem török. Lassan megindul az önálló identitás kialakulása. A folyamat itt még lassabb, csak a XX. sz. 70-es éveiben kezd valóban megerősödni a bosnyák nemzeti identitás, s csak a 40 éve beszélhetünk valóban bosnyák nemzetiségű emberekről.

S lám: ma vannak bosnyákok és macedónok. Pedig mindkettő a palesztínoknál is újabb nép.

Tehát népek elhalnak és keletkeznek, a múltban is, a jelenben is.

 

0 Tovább

Sorsdöntő év

Az elmúlófélben lévő év lesz az, melyet a jövőben a zuhanó liberalizmus fordulóévének fognak hívni.

A csődött mondott, antihumánus liberális statusquo ellenfelei sikeresen megerősödtek, mind a jobb-, mind a baloldali szegmensben.

Nyugat-Európában erősödnek a népi érdekeket képviselő mozgalmak, a háttérhatalmista középjobb és középbal liberális pártok lassan, de biztosan elvesztik a talajt elnyomó csizmájuk alól.

A nemzetközi helyzet is fokozódik, nem mint a filmbéli viccben, hanem ténylegesen. A nyugat képtelen volt bedarálni a kínai gazdaságot, utolsó szánalmas akciójuk – az „esernyős forradalom” – akkorát bukott, mintha Soros György száz banánhéjon csúszott volna el. Közben Oroszország sikeresen kivédte az ellene irányuló sokadik hiszteroliberális gyarmatosító próbálkozást az ukrán és a szír fronton, s mára Oroszországot fogcsikorgatva  ugyan, de kénytelenek elismerni  a nyugati hatalmak. Mindez megadja a háttérbeli erőt minden más ország számára is: Dél-Afrika és Latin-Amerika nagyobb része mára felmondta a liberális szerződést. A korábban mindig nyugatpárti Izrael is egyre jobb kapcsolatokat épít ki Oroszországgal, Washington minden tiltakozása ellenére.

Közép-Európában pedig egy sokrétű, de a legfontosabb kérdésekben egységes cseh-lengyel-magyar-szlovák tömb látszik kialakulni, mely pajzsként áll ellen Brüsszellel szemben.

A liberális rend omlik, mert nem állta ki az idők próbáját.

Minden magyar számára büszkeség forrása, hogy Magyarország e folyamatoknak nem passzív szemlélője, hanem aktív szereplője. A magyar kormányzat szerényen ugyan, de aktívan segíti a hatalmas háttérfolyamatokat helyes irányba. Ezért a bátorságért le a kalappal a magyar kormány előtt!

De ne gondoljuk, hogy a csatát az emberiség megnyerte, ehhez ugyanis még sok idő kell. Még csak a pozitív folyamatok elején vagyunk. A háttérhatalom nem alszik, s nem nyugszik bele vereségébe. Jelenleg a háttérhatalmista támadások három fő fronton várhatók:

  • környezetvédelem terén: hamis zöld jelszókkal igyekszik a fejlett világ gátolni a fejlődő államok növekedését, e harcnak apró magyar vetülete a Paks II. elleni hisztérikus harc: a nyugat nem akar Paks II.-t, mert nem akarja, hogy Magyarországnak olcsó, tiszta energia álljon bőségesen a rendelkezésére, ez esetben ugyanis nem fogja vásárolni a méregdrága idegen energiát,
  • a vallás terén: a Vatikánt ideiglenes megszállás alatt tartó argentín sámánista- ateista sómen hatalmas károkat okoz, sajnos a katolicizmuson kívül is, nagyon fontos ezért nem hinni ennek a miniantikrisztusnak,
  • a legnagyobb veszély természetesen a háború: sose lehet tudni, mikor fogja egy végső kétségbeesésbe eső nyugati vezető a gombot, ezért nagyon fontos, hogy az emberiség haladó része hatékonyan fegyverkezzen, ez ugyanis a világbéke záloga.

A lényeg azonban mégi: van ok a derűlátásra!

Sorsdöntő év

0 Tovább

bircahang

blogavatar

magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média