Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Idegennyelvi tévhitek

Megfigyeltem több országban pár közös tévhitet, mely az átlagemberek - azaz a nyelvvel nem profi szinten foglalkozók - elképzelésében él.Íme pár ezek közül.

A saját nyelv fonetikai készletének abszolutizálása.

Nagyon elterjedt jelenség azt hinni, hogy az anyanyelvünk hangkészlete pont ideális, azaz nem kell a benne meglévőnél több hang, minden új hang felesleges, viszont az összes benne meglévő hang szükséges is. Ennek következménye az idegennyelvűek kiejtésének viccesként való felfogása.

Amikor mi egy idegen nevet nem ejtünk ki az illető idegen nyelv szabályai szerint, hanem helyette az ott lévő hangokat helyettesítjük a hozzájuk a mi nyelvünkben legközelebb eső hangokkal, abban nem látunk semmi furcsát, ezt teljesen természetesnek látjuk. (Tegyük hozzá: ez teljesen természetes is.) Ha viszont ugyanezt teszi egy idegennyelvű ember, azt humorosnak találjuk. Pedig ő ugyanazt teszi, s ez teljesen természetes is.

Amikor azt halljuk, hogy Hitler nevét az oroszuk g hanggal ejtik az elején, azt viccesnek találjuk. Viszont azt meg mi nem értjük, miért nevetnek rajtunk a lengyelek, hogy mi Hruscsov nevét h-val ejtjük az elején. Szerintünk a Hitler h-ja szükséges elem, azaz az oroszok "hiányosak", viszont a Hruscsov eredeti első hangja meg csak a magyar h verziója, nem is igazi hang, amolyan "felesleges elem" csak, ami nyugodtan helyettesíthető magyar h hanggal.

Ugyanez fordítva is megesik. Amikor idegennyelvű környezetben egy harmadik nyelvű névvel találkozunk. Ha ebben a harmadik nyelvű névben olyan hang van, mely a mi nyelvünkben megvan, de az idegennyelvű környezet nyelvéből hiányzik, hajlamosak vagyunk az illető idegen nyelven beszélve is kimondani az illető hangot, hiszen mi tudjuk mi a helyes kiejtés. Ez azonban hiba: idegen nyelven beszélve nem helyes nem alkalmazni az illető idegen nyelv hagyományait a hanghelyettesítésére. Azaz ha oroszul beszélünk Hitlerről, ne mondjunk magyar h-t, hiába helyes ez az eredeti németben!

A saját nyelvtan abszolutizálása

Ugyanaz, mint az előző: azt hisszük, hogy ami nyelvi eszkös nálunk létezik, az szükséges, viszont ami nálunk hiányzik, az felesleges is. Pl. az alanyi/tárgyas ragozás szükséges elem, viszont a nyelvtani nem felesleges.

Sokan nagyon megdöbbennek, amikor ugyanezt a tévhitet más nyelvű emberektől is meghallják.

Magyart tanuló idegenektől hallottam, hogy a magyar nyelv primitív, mert se a nemeket nem különbözteti, se az igeidők terén nem eléggé kifejező. Természetesen ez butaság, ugyanaz a butaság, mint amikor egy magyar hiányol egy idegen nyelvből olyan elemeket, melyek a magyarban megvannak.

Analítika contra szintetika

Ehhez kapcsolódik az is, hogy a szintetikus típusú nyelvek - azaz ahol kevés a nyelvtan - beszélői és az analítikus típusú nyelvek - ahol sok a nyelvtan - beszélői egymás nyelvét primitívnek tekintik. Természetesen nem igaz ez a vád, a nyelvtani kifejezés módjának semmi köze a primitívséghez.

Kifejezőség

A legnépszerűbb tévhit: a mi nyelvünk kifejezőbb. Ennek alapja jellemzően az, hogy mindenki legjobban saját anyanyelvén tud, így azon természetesen jobban tudja magát kifejezni, s ezt tévesen kiterjeszti mindenki másra is.

0 Tovább

Utolsó üzenetek Aleppóból

Jó, hogy szóba került a hamis hírek veszélye.

A legnagyobb hamis hírtömeg azonban nem kis blogokból és független, alternatív hírforrásokból érkezik, hanem a fősodrú liberális médiákból.

Erre jó példa a manapság megjelenő úgynevezett utolsó utáni üzenetek Aleppóból. Ezek a szívhez szóló üzenetek jellemzően a múlt héten létrehozott Twitter-regisztrációkból jönnek, melyeknek így is sikerült valami rejtélyes módon több tízezer követőt szerezniük. Megy a háború, az infrastruktúra romokban, mégis tökéletes internet hozzáférése van mindenkinek a romok alatt, s a pincében rettegve neteznek is gond nélkül, amikor éppen nem éheznek. Aki mindezt elhiszi, az valószínűleg a húsvéti nyúlt is egy létező celebnek hiszi.

Külön vicces, hogy ezek a szír civilek mindenben egyetértenek egymással: egyhangúan azt jelentik ki, hogy eddig paradicsomi életük volt az iszlamista terroristák uralma alatt, boldogan éltek bőségben, míg most azonban perceik meg vannak számlálva, mert az orosz haderő és a szír kormányzat hamarosan mindenkit ki fog irtani.

Mi is a valóság? A liberális erők ezt a csatát elvesztették, iszlamista bábjaik nem voltak képesek megnyerni az általuk 5 és fél éve elindított véres polgárháborút, ráadásul az egész ügy közben világhatalommá emelte Oroszországot. Most már csak a médiafront maradt, legalább azt szeretnék megnyerni a liberálisok. Ennyi az egész.

0 Tovább

Hogyan ne legyünk idióták?

A maximalizmus igencsak káros dolog, mert az ember előbb-utóbb belefárad.

Ismerek olyan embereket, akik célul tűzik ki, ők márpedig kitörnek a liberális rendből, az igazságtalan társadalomból, a fogyasztó elhülyülésből. Nos, a legtöbbjük csúnyán végzi: miután rájön, hogy nem képes kitörni, feladja az egészet.

Olyan ez kicsit, mint a fogyókúra: sokan ott követik el a hibát, hogy drasztikus eredményeket várnak gyorsan, majd mikor ez nem következik be, feladják, s még jobban meghíznak, mintha el se kezdtek volna fogyókúrázni.

Az életet illetően ugyanazt javaslom, mint amit a dietetikusok a fogyókúrával kapcsolatban: mértékletesség, türelem, kímélet, céltudatosság, értelem.

Az ezredforduló környékén teljesen elmerültem a fogyasztói társadalomban, s rádöbbentem hamarosan: az életem teljesen értelmetlenül elfolyik valahová, magam sem tudom hová. Akkoriban még liberális voltam, ennek ellenére azt éreztem, ez így abszolút értelmetlen.

Mit tesz ilyenkor az ember? Elkezd radikálisan változtatni, majd abból nem sül ki semmi. Van pl. ez a divat, hogy "nekem nincs tévém". Pedig miért ne lenne? Pl. hiába nincs tévéd, ha az interneten hülyeségeket nézel.

Megosztom, hogy én mit NEM csinálok, csak pár dolog, de azt hiszem értelmes pontok:

  • Nem nézek sóműsorokat, értelmetlen vetélkedőket, tehetségkutatókat, reggeli beszélgetős műsorokat, egyéb bulvárt a tévében. Szinte kizárólag csak közéleti műsorokat nézek tévében.
  • Úgyszintén nem nézek filmet kereskedelmi csatornán, ahol reklám van. Ha véletlenül felfigyelek egy jó filmre valamelyik kereskedelmi csatornán, letöltöm a netről, majd megnézem reklám nélkül.
  • Nem járok moziba, az új filmeket letöltöm a netről, s ha jók, végignézem őket.
  • Nem követem figyelemmel a sztárok, celebek életét semmilyen formában, ilyen hírek csak véletlenül jutnak el hozzám.
  • Nem olvasok semmilyen bulvár jellegű sajtót.
  • Elvetésük helyett pont az ellenkezőjét teszem: intenzíven használom a modern technikákat. A FaceBook pl. egy nagyszerű eszköz médiák követésére. Az okostelefon nagyszerű arra, hogy az ember útközben hallgasson értelmes anyagokat: nem feltétlenül csak zenét, hanem akár hangkönyveket, előadásokat is. A laptop és a tablet pedig nem feltétlenül értelmetlen játokokra kell, hanem olvasásra hosszabb úton.

Figyelem: minden elentétes véleménnyel szemben a netről való illegális letöltés nem erkölcstelenség! A kultúra közös tulajdona az emberiségnek, annak kisajátítása profit célolból erkölcstelen. Természetesen vigyázni kell, mert a hatalom esetleg megtorolhatja a törvénysértést (ez a veszély szerencsére Kelet-Európában nem túl nagy, azaz Magyarországon se az), de erkölcsi furdalásunk ebből ne legyen: minden kultúra és minden tudás szabad!

Mindezzel sok időt spórolok. S bár most sincs annyi időm, amennyi kellene (ennek oka: a kényszerű munkába járás), mégis hatalmas mértékben megnőtt az időm a 15 évvel ezelőtti állapothoz képest.

0 Tovább

CIA-jelentés

Hatalmas hír: az orosz médiák és intézmények jelentősen befolyásolták az amerikai elnökválasztást.

Vicces dolog ez. Az amerikai médiák és intézmények évtizedek óta befolyásolják számtalan országban a politikai folyamatokat, a választásokat. Mármint ahol nem avatkoznak be direkt módon, azaz nem tartanak pl. "humanitárius" bombázást.

Visszanyalt a fagylalt? Csak addig kell a nyílt társadalom, az eszmék szabad áramlása, míg nekünk jó? Ha nekünk nem jó, akkor minden stornó? Viccesek vagytok...

politika

0 Tovább

A sajtószabadság elleni EP-határozatról

November 23-án az Európai Parlament határozatot fogadott el a sajtószabadság ellen. A határozat teljes szövege itt található. 

Lényegében a határozat része az oroszellenes hisztériakampánynak.

A 750 EP-képviselőből a szavazáson 691 vett rész, közülök 304 igennel szavazott, 179 nemmel, 208-an pedig tartózkodtak.

De érdekes megnézni, hogy mi a szavazás eredménye frakciónként. Jelenleg az Európai Parlamentben 8 frakció van + vannak függetlenek.

7 csoport esetében volt érezhető a jelentős mértékű egyetértés.

politika

A két jobbközép frakció, az EPP - Európai Néppárt - és az ECR - a konzervatív tömb - hatalmas arányban igennel szavazott.

A kommunista frakció (GUE) és a két újjobbos frakció (EFDD és ENL) hatalmas arányban nemmel szavazott, ugyanez a helyzet a függetlenekkel is. (Az ENL és a függetlenek 100 %-ban szavaztak nemmel!)

A balközép frakció (S&D) volt az, mely többségében tartózkodott.

A zöldeknél (EFA) egyhe többsében volt az igen szavazat, míg a liberális frakció (ALDE) erősen megosztott volt.

Az EP-ben Magyarországnak 21 képviselője van:

  • Fidesz: 12 - mind az EPP tagjai,
  • Jobbik: 3 - függetkenek,
  • MSZP - 2 kéviselő - a S&D tagjai,
  • DK - 2 kéviselő - a S&D tagjai,
  • Együtt-PM: 1 - az EFA tagja,
  • LMP: 1 - az EFA tagja.

A két DK-s képviselő igennel szavazott, azaz szembement frakciójuk többségi álláspontjával. Velük szemben a két MSZP-s képviselő tartózkodott.

A két magyar EFA-képviselő közül az Együtt-PM képviselője igennel szavazott, míg az LMP-s képviselő tartózkodott.

A három jobbikos képviselő közül kettő nemmel szavazott, egy nem szavazott.

Az összes fideszes képviselő részt vett a szavazáson és igennel szavazott,

Az EP szavazáson tehát koalíció alukult kis a Fidesz, a DK és az Együtt-PM között, míg ennek ellenzéke a Jobbik, az LMP és az MSZP.

Látható jól: a Fidesz azonnal meghajol a brüsszelita nyomás előtt, amikor az megjelenik. Ezért is óvatosnak kell lenni a Fidesszel. Sose mondjuk jónak, mert nem az. Esetleg lehet kisebbik rossz, de szavazni rá csak orrcsipesszel!

Összahasonlítás a bolgár helyzettel. Bulgáriának 17 képviselője van az EP-ben:

  • ALDE: 4 képviselő - ezek mind a török kisebbségi párt képviselői, mind a négyen tartózkodtak.
  • ECR: 2 képviselő - az egyik tartózkodott, a másik nem vett részt a szavazáson,
  • S&D: 4 képviselő - mind a négyen nemmel szavaztak,
  • EPP: 7 képviselő - 5 igen szavazat, 1 tartózkodás, 1 képviselő nem szavazott.
0 Tovább

bircahang

blogavatar

magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média