Négy vicces műbotrány is zajlott a napokban magyar földön.
Bayer kávézott, az EP szavazott, Orbán koszorúzott Pekingben, a Momentum meg bement az Origóba.
Lássuk sorrendben.
Bayer - akinek stílusát egyébként kifejezetten nem kedvelem - felmosta a padlót ellenfeleivel. Míg Bayer szabadon beszélt, reagálva a konkrét felvetésekre, az LMP képviselője betanult szöveget mondott el, a többi ellenzéki pedig egyszerűen nevetségessé tette magát.
Kedvenc kortárs orosz filozófusom, a korosztályombeli Alexandr Dugin mondta egyszer, a liberálisok sose vitáznak másokkal nyíltan, mert ezeket a vitákat rendre elvesztik. Az ő eszmeiségük azon alapszik, hogy mindig nekik van igazuk, s mindenki más pedig kommunista, fasiszta, elmebeteg, lefizetett propagandista, vagy egyszerűen csak csúnya, rossz bácsi, stb., s ha vitáznának, azzal ezeket a rémes ellenfeleket legitimálnák. Most is szóltak a tapasztaltabb magyar liberálisok Bayer beszélgetőpartnereinek, ne menjenek el kávézni, de a tökös ifjúliberálisok nem hallgattak idősebb elvtársaikra és csakazértis elmentek, majd látványosan pofára estek.
Az EP magyarellenes határozata hatalmas újjongást váltott ki liberális körökben. Pedig nem történt semmi különös: a brüsszelita liberálisok kétségbeesésükben elfogadtak egy semmit se jelentő javaslatot. Ez elindít egy kb. másfél éves folyamatot, melynek vége az lesz, hogy semmi se fog történni. Ugyanis soha se lesz meg a
szükséges többség ehhez se az EU Tanácsában, se az EP-ben. Eleve szükséges lenne a magyarellenes szankciók bevezetéséhez a 30 tagú ET-ben 23 szavazat, a valóságban ez 28 szavazatból 23, mert 2 tanácstag - az ET és az EB elnöke - nem rendelkezik szavazati joggal. Azaz a magyar kormány elegendő ha csak 5 tagot győz meg, hogy ne szavazza meg a javaslatot, s már nyert is. S ha ez nem sikerül - ami persze kizárt, mert több
kelet-európai tag biztosan nemmel fog szavazni -, az EP kétharmados támogatása akkor is kizárt.
Az egész csak a Fidesz választási kampányát segíti a valóságban. Brüsszel bebizonyította, hogy tényleg veszélyes, s tényleg meg kell állítani.
A pekingi koszorúzás esetében vicces, hogy egyes ballib megmondóemberek úgy tettek, mintha nem ismernék a diplomáciai szokásokat: az ilyen koszorúzás formalitás és természetes része minden magasszintű állami hivatalos látogatásnak. A pofáraesés különösen nagy volt, miután ugyanott Göncz is koszorúzott 25 éve, igen, nem más, mint a ballib idol, a ballib személyi kultusz legnagyonbb alakja, a Megismételhetetlen És Egyetlen Elnök, az Igazi Ember, a Zemberek Zembere, az Örökösen Létező És Felülmúlhatatlan Szent Árpi Bácsi!
Arról nem is beszélve, hogy az a liberális érv se igaz, hogy Orbán a Tienmen téri "Vérengzők" emlékművét koszorúzta volna meg. S persze eleve ez a vérengzés is csak egy mítosz, semmi más nem történt akkor, mint hogy a kínai hatóságok kemény kézzel állítottak egy idegen érdekeket kiszolgáló puccskísérletet, melynek célja Kína feldarobálása, kiárusítása, s népének gyarmati sorsba taszítása volt.
Ami az Origót illeti, azon vitáznak az emberek, hogy be szabad-e menni egy szerkesztőségbe vagy sem, valamint felelőségre vonható-e egy újságíró egy politikus által. Pedig nem ez a lényeg. A Momentum vezére nem hülye, tudta, hogy amit tesz, az nem igazolható se jogilag, se politikailag. A cél csakis a választási kampány. A ballib szavazótábor egy részében hosszú ideje él az a vélemény, hogy a ballib politikusok lagymatagok, határozatlanok, nem harcosak, stb., így hát akadt egy piaci lyuk, amit most a Momentum betöltött. A legnaggobb vesztese ennek Gyurcsány, aki eddig arra épített, hogy ő a keményebb ellenzéki az MSZP-hez és a volt bajnaista törpepártokhoz képest, most viszont ő is bekerült a "lagymatagok" közé. Érthető ezek után, miért éppen a DK médiái ítélik el a legkeményebben a Momentum akcióját.ű
Nem történt semmi, csak ilyen egy választási kampány.
Új bejegyzés szövege
