bircahang

Vegyük a három leggyakoribb modern magyar liberális mítoszt, mert igen gyakran hangzanak el.

Ezek: a versenyképesség, a független jegybank, s a független bíráskodás.

A versenyképesség azt jelenti: legyen több profitja a tőkésnek, azaz a dolgozó kapjon kevesebbet, s a dogozók abban versenyezzenek egymással: ki fog kevesebbért dolgozni a tőkésnek. Rejtély, ez miért lenne jó bárkinek is, a tőkést leszámítva. Még nagyobb rejtély, hogy Magyarországon miért baloldali érték védeni a tőkések szűk érdekeit.

A független jegybank azt jelenti, a pénzkibocsátási politika nem függ az adott ország népétől, annak demokratikusan megválasztott vezetésétől. Viszont nagyon is függ a nemzetközi bankvilágtól. Liberálisul az számít független jegybanknak, mely csakis a nemzetközi finánoligarchiától függ, de attól nagyon. Gyakorlatilag a mai bankrendszer azt jelenti: minden bank alá van rendelve az USA jegybankjának, az pedig a bank mögött álló magánérdekeknek. (Ebből a függőségből egyetlen bank tudott kiszabadulni: a kínai nemzeti bank, hivatalos nevén Kínai Népi Bank.) A hatalmi mechanizmus lényege: pár globálkulák dönti el az árfolyamokat és a nemzetközi pénzügyi politika alapelveit. Itt ne tessék most Sorosra gondolni, mert ezekhez a globálkulákokhoz képest Soros is csak egy apró halacska. S aki nem tartja be az utasításokat, azt tönkreteszik a nemzetközi bankrendszer által irányított hitelminősítő cégek - ehhez elég 72 óra.

Végül a független bíráskodás, különösen annak alkotmánybíráskodó eleme, ami azt jelenti: a nép által megválasztott parlament keze meg van kötve egy nem a nép által megválasztott szerv, az AB által. Azaz mindegy mi a választás eredménye, egyes döntések nem hozhatók meg, mert az az alkotmánybíráknak nem tetszik. Magyarul: korlátozott jogi szuverenitás. Hozzáteszem: ez nem  feltétlenül antiberális nézet, sőt egyes nyugat-európai országok, mint Anglia, Hollandia, s részben a skandináv államok éppen a liberális elvekre hivatkozva utasítják el az alkotmánybíráskodást, lásd Hollandiát, melynek alkotmánya kifejezetten tiltja az alkotmánybíráskodást! Aki nem hiszi, olvassa el a holland alkotmány 120. paragrafusát.

Vannak más liberális mítoszok is a magyar közéletben, de azt hiszem, ez a 3 legfontosabb ami az általános politikai kérdéseket illeti.

Nézem a CEU ügyében lezajlott tüntit. Előre tudtam, hatalmas bukás lesz. Bár a szokásos 800 gágogóhoz képest valóban gigantikus volt a tünti, hiszen a résztvevők száma a csúcsponton elérte szemlátomást az 5 ezer főt is, 
mégis hatalmas bukás ez a szervezők reményeihez képest.

Elhangzottak a kötelező liberális jelszavak, Európa éltetése, a demokrácia, a diktatúra, meg a többi ökörség, melyektől már maguk a szervezők is elalszanak, hát kellett valami új is.

A bukást maguk a szervezők is észlelték, így elmaradt a tünti folytatása, hiába a "holnap 5-kör ugyanitt" szólam, hiszen mindenki tudta, egy új tüntetésre már ennyien se fognak eljönni, szóval totális blama lesz az egész. Gyakorlatilag már csak a szokásos párszáz bértüntető és a hivatásos ballibek jöttek volna le a 
folytatásra, a szokásos 800-as létszámban, így a szervezők ezt gyorsan le is fújták ezt. Jobb emlékezni egy 5000- fős tüntetésre, mint annak 800-fős második részére.

De mi is az új, friss jelszó? Meglepően ez a "ruszkik haza!". Röhejes, mert ezzel nagyon kilóg Soros lólába. Közimert, hogy Soros az ortodox keresztény, populista Oroszországot tartja a legnagyobb ellenségének liberális lázalmainak.

Mikor hallottam ugyanezt a szöveget Budapesten? Pontosan 15 éve, amikor a "választási csalások" ellen tiltakozva a nem teljesen beszámítható Budaházy lezárta az Erzsébet-hidat, majd amikor a rendőrség megjelent, azt ordította "Medgyessy behívta az oroszokat! ruszkik haza!",

Na, most ezek Budaházy liberális verziói. Röhej...

A háttérhatalom sok fronton lép fel a népek ellen.

A gazdaság mellett a kulturális front a legjelentősebb. Szerintem talán még fontosabb is.

Most jönnek a kommentek, hogy mennyi fontos ember tanít ott, s milyen hasznos sok tevékenységük. Nyilvánvalóan igaz ez. A Sátán is tesz hasznosat, hiszen ellenkező esetben senki se lenne a híve. A módszer mindig ez: adni jó dolgokat, majd vele egy csomagban rosszat. Mint a becsapós zölséges, aki a romlott epret alul rejti el, míg felül a gyönyörű példányok látszanak csak.

Alapvetően az CEU egy idegen test Magyarországon, gonosz erők romboló tanyája, melyet nagy hiba volt annak idején befogadni.

Azt hiszem,  a magyar kormányzat hibát követ el most, úgy érzem, az időzítés és a módszer téves, de ami a szándékot illeti, az mindenképpen üdvözlendő.

Sok fideszes és jobbikos érzelmű olvasóm nem értett meg, amikor megvédtem Lukács György szobrát. A liberális olvasóim meg meglepődtek.

Nem hiszem, hogy csak annak lehetne szobra, aki Krisztushoz hasonlatos, makulátlan életet élt. Ha így lenne, alig lennének szobrok.

Lukács kezéhez politikusként vér tapad, ez kétségtelen. De nem is politikusként érdemel szobrot. Lukács tudósként viszont nemzetközileg ismert személyiség. Nem kell vele egyetérteni, nem kell marxistának lenni ahhoz, hogy ezt a tényt valaki elismerje.

Párhuzamot vonnék egy másik filozófussal, Lukács kortársával. Martin Heidegger természetesen sokkal nagyobb alak, mint Lukács, azt hiszem Heidegger a XX. sz. nem egyik legnagyobb, hanem a LEGNAGYOBB filozófusa. Közismert róla, hogy a nácizmust aktívan támogatta, sőt a háború után - bár a náci eszme egyes elemeit akkor már rég nem fogadta el - se volt hajlandó megtagadni önmagát, inkább vállalta a kitaszítottságot, mintsem, hogy megjelenjen a denácifikációs bizottság előtt.

Akadtak szélsőséges emberek, akik Heideggert mindezek miatt számúzni akartak mindenhonnan, ha lehet, még  a filozófiatörténet könyvekből is. Végülis két híres tanítványa - a zsidó Hannah Arendt és a marxista-maoista Jean Paul Sartre - nyíltan kiállt Heidegger mellett, bár egyikük se volt gyanúsítható, hogy bármilyen formában náci szimpatizánsok lettek volna.

Azt hiszem, Arendt és Sartre magatartása példaértékű. Szerintem szobordöntögetés és hülyeség helyett kövessük az ő példájukat.

A szelektív szemétgyűjtés egy viszonylag új, liberálzöld hobbi.

A szelektív szemétgyűjtés a valóságban fokozottan társadalomellenes dolog.

A szemétszállító vállalkozás úgy akarja növelni profitját, hogy a szétválogató alkalmazottait utcára teszi, s a munkájukat az ügyfelekkel végezteti el ingyen, rosszabb esetben a liberális állam még erőszakot is alkalmaz a nem válogató lakosokkal szemben.

A tudatos ember direkt összekeveri a szemetét.