bircahang

Álbotrány van Medgyessy körül Valószínűleg Soros áll az ügy mögött. 

Pedig hát miről is van szó? A magyar politikusoknak még nem volt idejük a nyugaton már hosszú idő óta bevett, halálbiztos jogszerű korrupciós technikákat rendesen kitanulni és alkalmazni.

Szerencsétlen Medgyessy még nem nőtt fel nyugaton bevállt korrupciós technológiákhoz, ennyi az egész.

Aki nem hiszi, az nézze meg mennyi pénze volt pl. a Clinton- vagy a Blair-családnak az elnökösködés/ miszterelnökösködés előtt és mennyi van nekik ma! S eközben nem voltak sosem sikeres vállalkozók. Természetesen minden a legutolsó vesszőig legális. 

A magyar politikusok még nem sajátították el ezeket a módszereket. Még 10-15 év, s ők is már kizárólag profi módon lesznek korruptak, nem lúzer, kelet-európai módra.

Az elsíbolt és hiszteroliberális kényszerzubbonyba öltöztetett Nol-Blog mára önmaga paródiájává lett.

Annyira, hogy érdemes viccelődni vele.

Vegyünk egy kitalált eseményt! Például legyen az, hogy Turbórex, a kutya megkergette Cirkócirmost, a macskát, majd esett az eső és nem történt semmi.

Lássuk, mit ír erre a Nol-Blog – miért hívják blognak, az persze rejtély – három központi bér-bulvárírója a témáról.

Íme Gusztustalan Jehuhu írása:

A patás Zorbán és zsidózó ebe

A brüsszeli, humanitárius, nagytőkebarát cica sorsa gyomorforgató. A zalaptákolmány szellemiségétől bevadult kutya megkergette őt, pedig erre nem volt ok: a cica éppen triplán hátrányos sorsú hajléktalanokat segített. Aztán – a jelenlévők közömbössége mentén – megeredt az eső. Olyan kódolt antiszemitán hullottak az esőcseppek, ez mindenképpen a Zorbán felelőssége. Utálom Zorbánt mint a szart, de az ellenzékét is, mert képesek vele egy teremben lenni az Orbánisztáni Parlamentben, ahelyett, hogy azonnal kivonulnának és valami történne. De nem történik semmi. Megy az idő csak. Én meg kénytelen vagyok gyűlölni mindenkit, néha saját magamat is, mert időnként amikor belenézek a tükörbe, saját arcomon is látens kódolt antiszemitizmust észlelek.  Na mindegy, aki demokrata, az jöjjön és okádjon velem együtt.

Íme Púposka írása.

Egy kergetés margójára

Turbórex megkergette Cirkócirmost, aztán esett az eső és nem történt semmi.

Amerika hibázik, hogy húzogatja az alvó orosz medve bajszát.

Orbán azt mondta tegnap este “jó estét”, ami azt jelenti, akkor reggel volt, mert Orbán mindig hazudik. Épül a diktatúra.

Szerintem minden magyar álampolgár elmebeteg, mert nem hajlandó azonnal királlyá kikiáltani az én kedvenc Bajnaimat, s mellé alkirálynak Gyurcsányt.

S végül Földtelen Péter:

Máshol és máskor

Orbán megígérte, hogy megvédi a felcsúti földikutyákat, ezért kiirtotta őket. Mert pont a kisvasútja nyomvonala mentén ástak az aranyos földikutyák. A földikutyákat Turbórex szagolta ki, aki egyes hírek szerint korábban Vajna és Habony háziállata volt. Turbórex látszólag megkergette Cirkócirmost, valójában nyilnvánvalóan összebeszéltek – a földikutyák ellen.

Ha nem most és itt lennénk, hanem máskor és máshol, akkor minden egész más lenne. Többek között nekem is sokkal magasabb lenne a tiszteletdíjam. De nem lesz, mert iszonyú a diktatúra és irtják a földikutyákat, mert Orbán a földikutyák vagyonából jöttment, nem adózó szavazókat vásárol Székelyföldön.

Csak nem lesz e kicsiny ballib hazában végre csak a nekem és Sorosnak tetsző párt a parlamentben! Hiába, ez a turáni átok, immár az őskőkor óta nincs e tájon liberalizmus, csak mocskos, mucsai, otromba orbánizmus.

Forog a gyomrom, mert nem elég a tiszteletdíjam. Orbán adja azonnal át a vagyona felét Gyurcsánynak,  a másik felét meg nekem. Miért? Mert csak, meg mert szeretem a földikutyákat.

Ausztriában a volt szélsőjobb párt megnyerte az elnökválasztás első fordulóját. Ez igen fontos hír.

Hozzá kell tenni, Ausztria parlamentáris köztársaság, az országot a miniszterelnök irányítja. Az osztrák köztársasági elnök pozíciója középgyenge, azaz a gyenge magyar köztársasági elnökhöz képest valamivel több hatalommal rendelkezik, de így is ez egy elsősorban jelképes poszt. Viszont a poszt fontos mégis, ennek fő oka pedig az, hogy Ausztriában a nép közvetlenül választja a köztársasági elnököt.

Aláhúzom: nem a szélsőjobb nyert Ausztriában, hanem a VOLT szélsőjobb.

Egész Európában jól látható az a kb. 15 éve zajló folyamat, hogy a volt szélsőjobb és a volt szélsőbal szakít a szélsőséges nézetekkel, s komoly belső korrekciót hajt végre.

Különböző európai országokban különböző folyamatok zajlottak, de az irány hasonló. A hátsó ok pedig mindenhol azonos: a liberálissá züllött középbal és középjobb elvesztette hitelességét, így az lassan megsemmisül, helyét pedig átveszi az újbal és az újjobb. Az országok közti különbségek persze nagyok: van ahol a középbal semmisült meg szinte teljesen, máshol ez a középjobbal történt, emellett a változás módja is más országonként.

Ausztria arra példa, hogy mind a középbal, mind a középjobb lassan megy le, egyik se tud a másik gyengeségéből profitálni. A mostani elnökválasztáson egyik hagyományos osztrák nagypárt (se  a középjobb, se a középbal ) nem tudott bejutni az elnökválasztás második fordulójába.

Valójában a középbal és a középjobb között ma már egész Európában a különbség minimális. Gazdaságpolitikailag teljesen ugyanazt mondják, mindketten határozottan kiállnak a nagytőke mellett és támogatják a kisemberek eltaposását, a különbségek jellemzően egyes másodlagos kérdésekben jelentkeznek, azokban sem lényegiek. Pl. a középbal örömmel szavazza meg az azonosnemű „házasságot”, míg a középjobb homlokot ráncolva teszi csak ezt, de miféle különbség ez, mikor mind a kettő megszavazza ugyanúgy? Vagy vehetjük a migráció témáját: a középbal zászlólengetve és örömhimnuszt dalolva fogadja az országba érkező iszlamistát, míg a közéjobb csak egy hűvös kézfogással, de mindkettő egyetért: az iszlamisták szent alapjoga beköltözni.

A liberális konszenzus azonban véget ér, éppen napjainkban érik be a folyamat, melynek lényeg: a nép felkel liberális elnyomói ellen.

Szlovákiában például a középjobb tűnt el szinte teljesen, a középbal pedig teljesen, mégpedig a mindkét oldalról való támadás miatt. A posztkommunista középbalból lett szakadás útján az újbal párt, mely mára az egyetlen baloldali párt lett, ez a mai fő kormánypárt. Közben a szélsőjobb mérsékelt lett, majd megjelent egy új, radikális szélsőjobb párt.

Szerbiában a helyzet kissé más: ott a szélsőjobb pártból kiszakadt egy rész, mely középre húzódott, ez a mai fő szerb kormánypárt. A korábbi szélsőjobb marginális lett, s csak idén tudott ismét bekerülni a parlamentbe. A posztkommunista baloldal Szerbiában pedig sosem volt ballib.

Megemlíthető európai szinten: ahol hagyományosan erős a baloldal, ott a szélsőbalból újbal lett és a középbal marginális lett. Jó példa erre Görögország, ahol a középbalból kis párt lett, miközben a középjobb ma is jelentős erő, sőt a legnagyobb ellenzéki párt. Ahol pedig a jobboldal erős, ott a középjobb jelentektelenedett el.

Magyarországon a rendszerváltozás idején teljes volt még a liberális konszenzus, a fő ellentét faji és kulturális volt inkább, de mindkét tábor a nyugatot tekintette példának. Amikor elsőként Csurka István felmondta a konszenzust, gyorsan marginalizálódott, sosem tudott jelentős befolyásra szert tenni. A Fidesz pedig a 90-es évek közepén véghezvitt „nemzeti” fordulata után is alapvető része maradt a liberális konszenzusnak.

A magyarországi liberális konszenzus csak 2010-től tört meg. Megjelent a parlamentben egy szélsőjobb erő (a Jobbik), valamint egy újbalos erő is (az LMP) – más-más szempontból, de mindketten a liberális konszezuson kívül kezdtek politizálni. Megérezve az új idők szelét, a Fidesz is lassan szakított ezzel a konszenzussal, 2012 tájékára tehető a Fidesz nyilvánvaló irányváltása: ez már a Fidesz második irányváltoztatása alapítása óta. Ami magyar sajátosság: a hivatalosan még mindig középjobb Fidesz és a szélsőjobbos Jobbik egyszerre akarja az újjobb szerepét magának.

Jelképes és önkéntes száműzetésem véget ért. Több, mint 8 éven keresztül nem léptem át egyetlen országhatáron sem.

Ez nálam rekord, eddigi rekordom 6 év volt, még gyerekkoromban.

Mivel két hazám van, természetesen egyik hazámból a másikba való utazással fejeztem be száműzetésemet.

Azaz Bulgáriából elutaztam Magyarországra. Aztán persze visszajöttem. Odafelé Szerbián keresztül mentem, visszafelé Románián keresztül. Ezen az útvonalon utoljára 10 éve jártam, így most össze tudom hasonlítani a változásokat:

• a szerb-bolgár határ mentén a szerb falvak 10 éve még fejlettebbek voltak, ma a bolgár és szerb falvak egy szinten vannak,
• a külsőleg mindigis nyugatos Szerbia – mint mindig – most is saját móädon nyugatos: az országot sem háborúval, sem békével nem tudta letörni a nyugat,
• döbbenetes a fejlődés Romániában, mind az utak minősége, mind a házak állapota hatalmasat javult, ma már a román utak semmiben sem maradnak el a magyar utaktól, míg 10 éve nem ez volt még a helyzet,
• a román-bolgár határ bolgár oldalán lévő falvak elmarodottsága maradt a régi, nem véletlenül Északnyugat-Bulgária az EU legszegényebb régiója: a gyakorlatilag teljesen elcigányosodott községekben gond nélkül, külön díszlet alkalmazását mellőzve lehetne forgatni poszt-apokaliptikus tematikájú filmet.

De most a lényeg, ami inkább fogja érdekelni olvasóimat: Magyarország.

A közvilágítás maradt igencsak alacsony szintű: a nagyobb települések központi részeit leszámítva olyan az esti Magyarország, mintha még nem találták volna fel az elektromos áramot.

Budapest igencsak pozitívan változott az elmúlt 10 évben: a város színesebb és zöldebb lett, csökkent a romos részek aránya, s a legnagyobb siker talán a tömegközlekedés, mely korábban is nagyon jó lett, most viszont kiváló. Ennek persze van negatív oldala is: magasak a jegyárak, s mindenhol ellenőrök nyüzsögnek.

A magyar emberek viszont szegények, pont ugyanúgy, ahogy ez volt 10 éve. Növekedtek a bérek, de az élelmiszerárak is. Érezhető a városközpont felett működő hatalmas zöldes-sárga-szürke színű nyugati szivattyú, mely nyugatra szívja a dolgos magyar emberek jövedelmét.

Budapest felett is köröznek a NATO rombolói, melyek láthatatlan gázokat kibocsátva magukból próbálják agymosni az embereket. Az emberek viszont, nagyon nagy arányban, határozottan elvetik az idegen, nyugati téveszméket.

Hagyományosan Szófia és Budapest között az volt a különbség, hogy a bolgár nők divatosabban öltözködtek. Mára ez már nem így van, sőt ma már az mondható: a magyar nők nagyobb arányban vannak jól öltözve, mint a bolgár nők.

Az összkép Magyarországról pozitív: az emberek nyugodtak, az ország fejlődik, épül, szépül, a vicsorgók nagy bánatára, bár sajnos ennek gyümölcseit nem a magyar kisember szüreteli le, hanem a nyugatiliberális oligarchák.

Schiffer, az LMP vezetője már megint rosszalkodott. Ahelyett, hogy vakon hallgatott volna a ballib agytrösztre, ismét könnyelműen szemlélni kezdte a valóságot, majd pedig – ez súlyosbító tényező – gondolkodott.

Schiffer azt merte mondani, hogy nem 100 %-osan helyes Satana Mertkell fűrer politikája, valamint azt is, hogy a liberálisok tévednek.

Ez botrány! Hol van ilyenkor a NATO, a rendőrség, az Afrikai Únió, a tűzoltóság, meg a partravetődött bálnákat visszadobók szava az ilyen antiszemita uszítás ellen???