bircahang

Ballib mítosz, hogy a külföldön élő állampolgárok szavazása valamiféle abnormalitás.

E mítosz szerint a szavazási jog valamiféle misztikus kapcsolatban áll az adózással.

Lássuk mi  a valóság az EU országaiban!

Jelenleg a 28 EU-tagállamból egy van mely teljesen kizárja a külföldön élők szavazását (ez Görögország), s további 7 ország korlátozza a külföldön élők szavazati jogát, ezek közül Magyarország az egyik, mivel  ahatályos magyar választási jog az állandóan külföldön élő magyaroknak csak listás szavazási jogot ad.

További megdöbbentő tény lehet  a magyar ballibek számára, hogy maga az EU hivatalos kiáll az EU-állampolgárok szavazati joga mellett, legalábbis azokat illetően, akik másik EU-tagállamban élnek: az EU hivatalos javaslata minden korlátozás megszüntetését javasolja.

CÍMKÉK: POLITIKA SZAVAZÁS

A ballibák intenzíven gágognak Orbán volt Soros-ösztöndíjasi státusza miatt. 

Mi is a valóság?

Orbánnak ki lett szemelve a 80-as évek végén, mert az egyik legtehetségesebb politikusnak tartotta őt a háttérhatalom. Hát fogták, simogatták, pénzelték, pici pártját sikeresen benyomták a parlamentbe.

Aztán mi lett: a láncos kutya elkezdett gondolkodni, s arra jutott: felülvizsgálja az összes addigi tant és átáll a nép oldalára.

A háttérhatalom meg dühöng, nincs egyszerűen jelenleg más magyar politikus, akit képes lenne kiállítani Orbán ellen. Talán csak Gyurcsánynak van meg a szükséges szellemi képessége, de ő - bár támogatja a háttérhatalmi elnyomást - szintén túl önfejű alak, akit nem lehet alakítani. Meg már túl öreg is ehhez.

Így Sorosék most kétségbeesetten keresnek valaki újat, aki kiállhatna érdekeik kérlelhetetlen képviseletére. De jellemzően minden kiszemelt alak hipergyorsan bukik, lásd esztergomi polgármester, éhségmenetelő milliárdosok csicskása, Pumukli, Fekete és Fehér Növér, Nővér a szürke 50 árnyalatában, stb.

A ballibák most intenzíven zsidóznak, mintha a háttérhatalmak emlegetése antiszemitizmus lenne. Pedig ezzel csak azt mondják el: szerintük a háttérhatalom zsidókból áll és zsidó érdekeket képvisel. Ki az igazi antiszemita tehát? 

Hozzáteszem: Orbán nyilvánvalóan kénytelen lesz érezhető eredményeket is felmutatni, mert ellenkező esetben meg fog bukni. Az "a ballibek rossszabbak nálam" érv 2018-ban még működni fog, de 2022-ben már nem.

Ezért fontos addigra kialakítani olyan Orbán elleni ellenzéket, mely nem ballib irányultságú. Ez az ország érdeke.

Ha ismét Soros csicskásai veszik át a hatalmat, az tragédia lenne.

Vesztett Ausztriában az újjobbos jelölt, nyert az újbalos.

Ausztriában most a "szélsőjobb" jelölt ellen az egész mainstream elit kénytelen volt egy rendszeridegen jelölt mögé beállni. Mert bárhogy is hazudnak és csúsztatnak most a liberális médiák, a valóság egy: most itt két rendszerkritikus ember küzdött meg egymással. Ez pedig nem más, mint a rendszer vége.

A magyar ballibek öröme vicces, ki érti, hogy a rendszerhű, konformista magyar ballibek miért éljenzik saját vereségüket. Persze értem: pártérdekből igyekeznek csúsztatni, e csúsztatás fő ereje a Kettő Mérce blog, melynek alapvető módszere az újbalos értékek összemosása a liberális értékekkel.

Nem a józan liberalizmus nyert Ausztriában, hanem a liberálisok voltak kénytelen fogcsikorgatni beállni a számukra kisebbik rossznak tűnő rendszerkritikus jelölt mögé. Az átlag kisember teljesen józanul nem akar ballibeket, azaz nem akar se Tony Blairt, se Cameront, se Merkelt, se Hollande-ot, se hasonló ultraliberálisokat.

A liberális pártok - legyenek azok "jobboldaaiak" vagy "baloldaliak" - folyamatosan veszítik el a saját törzsszavazóikat. Ami természetes, mivel ezek a pártok ma már ultrajobbos liberálisok. A baloldalt ma a "populisták" képviselik, legyen az balos, vagy jobbos verzió.

Előbb-utóbb a balos és a jobbos "populisták" egyesülnek. Ez Görögországban már tény: ott koalícióban kormányoznak együtt.

Régi tervem Magyarország és Bulgária életszínvonalánakösszehasonlítása az utóbbi 30 évre visszamenőleg.

Nincs jobb adat, mint a havi nettó átlagbér.

Bár ez önmagában is fontos adat, érdemes korrigálni ezt a pénz vásárlóértékével. Mit jelent ez? Azt, hogy egy adott összeg nem feltétlenül azonos értéket képvisel mindenhol. Ezt mindenki tudja, aki járt Magyarországon, valamint nála szegényebb és gazdagabb országban. Ezer forint kevesebbet ér Angliában, mint Magyarországon, de viszont többet ér Ukrajnában, mint Magyarországon.

Az egyes értékeket átváltottam euróra. A felhasznált árfolyam az évközépértéke. Bulgária esetében 1991-től a mindenkori hivatalos árfolyamot használtam, mivel ez megegyezett azóta a piaci árfolyammal. 1980-1990 között Bulgária esetében a feketeárfolyamot használtam, mivel a hivatalos árfolyan jócskán elmaradt a valóságtól. Magyarország esetében 1982-tól a mindenkori hivatalos árfolyamot használtam, mivel ez megegyezett a piaci árfolyammal. 1980-1981 között Magyarország esetében az úgynevezett turistaárfolyamot használtam, mivel a normál hivatalos árfolyam jócskán elmaradt a valóságtól.

Az euró előtti időszakra német márkát használtam, megszorozva a márka/euró árfolyammal, melyen az euró bevezetésre került Németországban.

kék vonal – Magyarország, zöld vonal – Bulgária

Egy fontos megjegyzés: ezek az adatok csak a két országösszehasonlítására alkalmasak egy adott pillanatban, de nem az országokon belüli életszínvonal változásának mérésére. Miért? Mert ezek folyó értékek. Az életszínvonal változását egy külön cikkben fogom elemezni, ott rögzített értékeket fogok figyelembe venni. Hozzáteszem: a vásárlóértéken számított adatsor már ad valamiféle elképzelést életszínvonal változásáról, de még így sem alkalmas annak pontos meghatározására.

Jól látható: közel azonos volt a két ország szintje a 80-as évek elején. 1982-ben Bulgária meg is előzte kicsit Magyarországot, ez a magyar adósságválság ideje, mely Bulgáriát nem érintette: a hasonlóan nehéz helyzetben lévő Bulgária ugyanis hatalmas pénzügyi segélyt kapott a Szovjetúniótól, míg Magyarország nem, Magyarország kénytelen volt az IMF-hez fordulni.

Az adósságválság leküzdése után azonban Magyarország ismét beérte Bulgáriát, majd mindig feljebb volt Bulgáriához képest,

A rendszerváltást megelőző években mindkét ország hatalmasat esik, majd a rendszerváltás sokkal negatívabban éri Bulgáriát. Az első bolgár pénzügyi válság1990-1991 között volt.

A rendszerváltás utáni stabilizációt követően Magyarországon meredeken emelkedik egészen 2002-ig, míg Bulgária – bár 1994-ben beéri Magyarországot – sokkal lassabban növekedik, sőt 1997-ben ismét esik, ez a második bolgár pénzügyi válság ideje, miközben Magyarországon nem volt ebben az időszakban pénzügyi válság.

2002-től mindkét ország esik, közel azonos arányban, azaz a különbség köztük nem változik: Bulgária a magyar szint kb, 60-70 %-án áll ebben az időszakban.

2012-2015 között viszont Bulgária növekedése megmaradt, míg Magyarország csökkent, így csökkent a különség is: elérve a 80-90 %-os szintet.

Gyurcsány egyébként talán az egyetlen ma élő ballib politikus, aki valóban profi.

De 2006-ban mégis hatalmas öngólt rúgott saját magának.

Az alapgondolata természetesen helyes volt, de elfelejtette, hogy a kommunizmus és a demokrácia körülményei egészen mások, ugyanazok a módszerek nem működnek. A kommunizmusban bevált módszer volt ugyanis a hivatalos kiszivárogtatás. Csak hát ott a legrosszabb reakció sem lehetett több, mint intenzív morgás. A demokráciában viszont a szabad véleménynyilvánítás mellett súlyos következmények is lettek.

Tehát Gyurcsány tartott egy színpadias, direkt túlzó beszédet, majd azt kiszivárogtatta. A cél az volt, hogy megszerezze a teljhatalmat az MSZP-ben, s a pártból egy teljes mértékben jobboldali, liberális szervezetet alakítson, ugyanis még mindig voltak az MSZP-ban hangok, akik ezt ellenezték.

Az eredmény ismert: Gyurcsány csúnyán megbukott, s Orbánnak kétharmadja lett.