Ismét általános választások Bulgáriában, március 26-án.
Immár ez a 10. parlamenti választás a bulgáriai rendszerváltozás óta. A 2014-ben megválasztott parlament ismét nem tudta kitölteni rendes mandátumát. Az 1990 óta megválasztott parlamentek közül eddig alig 3 töltötte ki teljes 4-éves mandátumát,ezek: az 1997-ben, a 2001-ben és a 2005-ben megválasztott parlament.
A jelenlegi rendkívüli választás oka a tavalyi elnökválasztás, melyet a kormánypárt csúnyán elbukott. A kormányfő kijelentette az elnökválasztási kampány során, hogy ha a jelöltje elveszti az elnökválasztást, le fog mondani, s pontosan ez is történt, ráadásul a vereség megalázó 59:36 %-os lett.
Mivel a bolgár választási törvény túlságosan is megengedő, azaz nagyon könnyű teljesíteni a jelöltséghez szükséges feltételeket, ismét nagyszámú párt regisztrálta magát a választásokra, összesen 18 párt és 9 pártszövetség. A magyar szabályokkal ellentétben, Bulgáriában a pártszövetségek számára előírt parlamenti küszöb azonos a pártokra vonatkozóval, így nincs valós akadálya a szövetségek indulásának.
Külön érdekesség, hogy a tavalyi népszavazáson a nagy többség a francia típusú, kizárólag egyéni választókerületi, kétfordulós választási rendszerre szavazott, azonban a népszavazás éppen érvénytelen lett (pár ezer szavazat hiányzott csak az érvényességhez), így a választási rendszer maradt a régi: azaz a tisztán listás, arányos rendszer, 4 %-os küszöbbel. Hozzáteszem: több párt is javasolta, a parlament vezesse be a népszavazáson kiválasztott új rendszert, mivel majdnem érvényes lett a népszavazás, de erre végül már nem volt meg a kellő politikai akarat a leköszönt parlament utolsó heteiben. Ismét furcsa bolgár sajátosság, hogy ha a kormányfő lemond, s nem sikerül a helyére új kormányfőt választani, akkor megszűnik egyszerre mind a kormány, mind a parlament mandátuma, s a köztársasági elnök ügyvivő kormányt nevez ki.
Lássuk a fő résztvevőket, természetesen az esélyteleneket és a fantompártokat leszámítva.
A két fő esélyes a GERB párt és a szocialisták. A közvéleménykutatások az előbbinek 31 %-ot, az utóbbinak 30 %-ot jósolnak. Azaz gyakorlatilag azonos eredményjóslás van itt, az utolsó pillanatokban fog kiderülni, mi lesz a végeredmény.
Milyen ez a két párt?
A GERB-et sokan a Fidesszel szokták azonosítani, de ez nem teljesen pontos. A hasonlóság külső: mindkét párt az ENP tagja, mindkettő hivatalosan jobbközépnek mondka magát, mindkettő erősen vezérelvű párt, azaz a pártvezér szava dönt minden kérdésben, s a pártvezetés többi tagja meg bólogat ehhez. De eszmeileg az eltérés nem kicsi: a GERB erősen nyugatpárti, euroatlantista, Brüsszellel egyetértő vonalat visz, míg a Fidesz esetében közismert, hogy az egyik rebellis kelet-európai párt.
A BSZP (a szocialisták) formailag ugyanaz, mint az MSZP, azaz a volt kommunista állampárt utóda. Az MSZP-hez hasonlóan része az összes európai szocialista szövetségnek. Viszont itt is komoly az eltérés a két párt között: míg az MSZP kőkemény liberális párt, a BSZP-ben a liberális vonal mellett jelen van a balosabb szocdem irányzat is (ez az MSZP esetében marginális), sőt máig van kommunista frakció is, valamint a BSZP egyik állandó választási partnere az Új Hajnal nevű baloldali, nacionalista, kőkeményen nyugatellenes és oroszpárti párt is. (Megjegyzem: az Új Hajnal Párt hetilapja, melynek neve szintén Új Hajnal, az egyik legjobb bolgár folyóirat évek óta.)
Ami Magyarországon az urbánus-népi vita, az Bulgáriában az oroszellenes-oroszpárti vita. A GERB nem nevezhető kifejezetren oroszellenesnek, valahol az enyhén oroszellenes és a semleges között van, s a BSZP se nevezhető kifejezette oroszbarátnak, valahol az enyhén oroszpárti és a semleges között van. Mindenesetre más pártok hívei számára mindkét párt a "kisebbik rossz": az oroszpártiak számára a BSZP, az oroszellenesek számára a GERB.
A bolgár jobboldal második ereje az úgynevezett "hagyományos jobboldal", Ez a rendszerváltás után létrejött antikommunista ellenzék maradványa, ők dominálták a bolgár jobboldalt egészen a GERB megjelenéséig. Mára törpepártokká váltak, ráadásul idén ezek a pártok ismét össze is vesztek egymással. Most 3 részben vesznek részt a választásokon, az előrelzések szerint 4, 3 és 2 %-ra számítnak, azaz a két kisebb párt nem fog bejutni a parlamentbe, míg a legnagyobb - a Reformista Tömb - valószínűleg igen. Mindhárom szervezet közös jellemzője: határozottan oroszellenesek, a GERB-nél is nyugatpártibbak.
Ami a kulturális értelemben vett liberalizmus-konzervatív vitát illeti, a kérdés Bulgáriában szinte nem létezik. gyakorlatilag minden párt konzervatív. Mind a BSZP, mind a GERB támogatja az ortodox vallás szerepét, s ellenzi a legtöbb nyugati, liberális kultúrcélt, pl. az egyneműek "házasságát". S bár a Reformista Tömb és a többi hagyományos jobbos szervezet erősen nyugatpárti, ezekben a kérdésekben ők se mondanak mást.
A bolgár politikai élet sajátossága, hogy gyakran jelennek meg új politikai erők a színpadon. Most ez a Volja (magyarul: akarat) nevű párt, melyet a tavalyi elnökválasztáson 3. helyezést elért új bolgár politikus, Veszelin Mareski milliárdos - gyógyszertárhálózat- és benzinkúthálózat-tulajdonos -alapított. A közvéleménykutatások szerint 7 %-ra esélyes az új párt. Eszmei tartalmáról sokat nem tudni, alapvetően fő üzenetük a korrupcióellenes harc és az Oroszországgal való jobb viszony, bár ezzel együtt nem nyugatellenesek.
Tavaly sikeresen egyesült egymással a 3 legnagyobb bolgár nacionalista szervezet: a Belső-Macedóniai Forradalmi Szervezet (VMRO) , a Bulgáriai Nemzeti Megmentés Frontja, s a Támadás Párt. Jelenleg Egyesült Hazafiak néven indulnak együtt a választásokon, 10 %-ra számíthatnak. Eszmeileg nem homogén a szövetség: a Támadás Párt radikálisan oroszpárti és nyugatellenes, míg a másik kettő inkább euroszkeptikusnak nevezhető, nem nyíltan nyugatellenesnek. Jelenleg van 1 képviselőjük az Európai Parlamentben (a VMRO részéről), ő ugyanabban az európai frakcióban ül, ahol a brit Konzervatív Párt, a lengyel Jog és Igazságosság képviselői.
Még egy baloldali párt vesz rászt a választásokon, mindkettő a BSZP-ból szakadt ki, tavaly egyesültek ABV - 21-es Mozgalom néven. 3 %-ra esélyesek, azaz nem fognak bekerülni a parlamentbe. Hasonló eset, mint Magyarországon a DK kiszakadása az MSZP-ből, csak míg Magyarországon a DK jobbra áll az MSZP-től, addig Bulgáriában a szakadárok balosabbak az anyapártnál.
Van két liberális párt is, bár liberális jellegük a valóságban erősen esetleges, mivel ezek török kisebbségi pártok. A liberalizmust azért választották annak idején, mert csatlakozni akartak valamelyik európai pártszövetséghez, s a két legnagyobb csoport már foglalt volt. A liberális tűnt a bal és jobb között a leginkább semlegesnek, így lettek liberálisok. A valóságban ezek török és muszlim kisebbségi pártok. A kettő eredetileg egy párt volt, a kisebbik 2 éve szakadt ki a nagyobból. Esélyeik: 7 és 1 %. A kisebbik párt a jelenlegi török kormányhoz maximálisan hűséges, míg a nagyobbik független e tekintetben. Mindkét pátra jellemző, hogy pár éve erősen dolgoznak nemcsak a törökök és a muszlim bolgárok között, hanem a cigányok között is.
A legtöbb felmérés 5-párti parlamentet tételez fel: GERB, BSZP, Hazafiak, törökök, Mareski, talán még hatodikként a Reformista Tömb.
