Le a kalappal a parlamenti képviselők előtt, akik minden nyomás ellenére meg merték szavazni az álcivileket leleplező törvényt.
Ezzel kapcsolatban egyes szupergazdag álcivilek engedetlenkedési kampányba kezdtek. Ami önmagában nem gond, mindenki szabad azt tenni, amit akar. A vicces, hogy megjelent az a nézet, hogy a polgári engedetlenség alkotmányos, azaz törvényes.
Természetesen ez a nézet abszurd és nevetséges.
A polgári engedetlenség nem alkotmányos és természetesen nem törvényes. Az engetlenség lényege éppen az, hogy tudatosan megsértjük a törvényes rendet, valamilyen elvi okból kiindulva. Azaz 3 eleme van: törvénysértés, tudatos, elvi okból van. Ha bármelyik hiányzik, az nem polgári engedetlenség.
Tehát:
- ha a törvénysértés nem tudatos, akkor az nem lehet engedetlenség, pl. nem polgári engedetlenség, ha nem ismerem mi a szabály, s azt megsértem,
- ha a törvénysértés nem elvi alapú, akkor az nem lehet engedetlenség, pl. nem polgári engedetlenség, ha szimpla anyagi érdek miatt sértek meg egy törvényt, mindig kell valami elvi alap,
- s természetesen nem lehet a törvénysértés törvényes, ez fogalmi képtelenség.
A polgári engedetlenséget hirdetők saját maguk ellen érvelnek, ha azt állítják, hogy cselekedetük törvényes.
Közülük egyes okosabb emberek azzal módosítják érvüket, hogy szerintük ez a jogszabály ellentmond egy magasabb rendű, alkotmányos szabálynak, ezért törvényes az engedetlenség. Azonban ez az érvelés téves: ha az AB nem állapítja meg egy jogszabályról, hogy az alkotmányellenes, akkor az a jogszabály nem alkotmányellenes. Az alkotmányellenesség megállapítása nem joga egyetlen állampolgárnak se.
