Felmerült, mi lett volna a magyar választások eredménye 1990-2010 között, ha azokat brit vagy francia választási rendszerben rendezték volna.

Emlékeztetőül: a brit és a francia választási rendszer jellegzetessége, hogy nincsenek pártlisták, hanem minden mandátum egyéni, azaz csak egyéni választókerületek vannak. De mi a különbség köztük?

  • A brit rendszer olyan, mintha a jelenlegi magyar választási rendszer lenne, de listák nélkül, azaz aki az egyetlen fordulóban többséget szerez, az kapja az illető választókerület mandátumát.
  • A francia rendszer pedig olyan, mintha az 1990-2010 közti magyar választási rendszer lenne, de listák nélkül, azaz aki az első fordulóban 50 %-os többséget szerez, az megkapja az illető választókerület mandátumát, ha pedig ezt a szavazatarányt senki se éri el, akkor második forduló van az első fordulóban legtöbbet elért jelöltekkel, s aki a második fordulóban többséget szerez, az kapja az illető választókerület mandátumát.

1990-ben a győztes és a vesztes tényleges eredménye: MDF - 45,5 %, SZDSZ - 24,1 %. Az első fordulóban az MDF 78 körzetben vezetett (ebből hármat azonnal meg is nyert), míg az SZDSZ 65 körzetben vezetett.

Brit rendszer esetében a végeredmény MDF - 44,3 %, SZDSZ - 36,9 % lett volna. Azaz a nyertest  a rendszer nem jutalmazta volna, viszont a vesztest erősen károsította volna. Az MDF két koalíciós partnere - az FGKP és a KDNP - összesen alig 15 körzetben vezettek, de meglett volna így is a végülis megalakult Antall-kormánykoalíció abszolút többsége.

A tényleges, második forduló végeredménye azonban az lett, hogy az MDF nyert 114 körzetben, míg az SZDSZ 35-ben. Ez a francia rendszer esetében MDF - 64,8 %, SZDSZ - 19,9 % eredményt jelentett volna. Az MDF-nek nem lett volna tehát koalíciós kényszere.

1994-ben  a tényleges eredmény szerint a legnagyobb ellenzéki párt alig a harmadik lett, az MDF ugyanis csak 9,8 %-ot szerzett, míg a két győztes nála jóval többet: az MSZP 54,2 %-ot, az SZDSZ pedig 17,6 %-ot.

Francia rendszer esetében a MSZP eredménye 84,7 % lett volna, azaz egymagában bőven kétharmad felett lett volna! Az SZDSZ eredményével - 9,1 % - együtt pedig a kormánykoalíció fenomenális 93,8 %-zal rendelkezett volna. A többi párt épp csak bejutott volna: az MDF 5 mandátummal, a KDNP 3-mal, a Fidesznek és az FGKP pedig összesen 1-1 mandátuma lett volna ebben az esetben. Azaz gyakorlatilag teljesen megsemmisült volna minden ellenzék.

Brit rendszer esetében az MSZP eredménye 90,3 % lett volna, azaz egymagában bőven kétharmad felett lett volna! Az SZDSZ eredményével - 7,4 % - együtt pedig a kormánykoalíció mégfenomenálisabb 97,7 %-zal rendelkezett volna. Az FGKP be se jutott volna, a többi pártnak meg 1-1 mandátuma lett volna. Ismét az ellenzék teljes megsemmisülése.

1998-ban a tényleges eredmény: Fidesz - 38,3 %, MSZP - 34,7 %, közel azonos eredmény. A Fidesz csak azért tudott kormányt alakítani, mert megnyerte két további párt (FGKP - 12,5 % és MDF - 4,4 %) támogatását, míg az MSZP potenciális koalíciós partnere, az SZDSZ csak 6,2 %-ot szerzett.

Francia rendszer esetében a Fidesz eredménye 51,2 % lett volna, azaz egymagában kormányt tudott volna alakítani, de lett volna egy nagyon erős ellenzéke, ahogy ez lett a tényleges helyzet esetében is.

Brit rendszer esetében viszont ellentétes eredmény született volna! Az MSZP 61,9 %.ot kapott volna, a Fidesz meg csak 25,6 %-ot! Itt látható a legjobban mekkora jelentősége van, ha egy vagy két forduló van egy választáson. Két forduló esetében az első forduló győztese simán legyőzhető, ha van legalább 2 jelentős, de kisebb párt, mely beáll az első forduló második helyezettje mögé.

2002-ben a tényleges eredmény: Fidesz - 42,5 %, MSZP - 46,1 %, ismét közel azonos eredmény, de ezúttal az MSZP-nek akadt erősebb koalíciós partbere, így megalakulhatott az MSZP-SZDSZ koalíció 51,3 %-os mandátumaránnyal.

Francia rendszer esetében a Fidesz és az MSZP eredménye teljesen azonos lett volna! Mindkét párt 78-78 mandátumot szerzett volna, azaz arányaiban 44,3 %-át. Viszont míg az MDF 9,7 %-ot szerzett volna, az SZDSZ pedig alig 1,7 %-ot, maradt volna hatalmon az Orbán-kormány 2002 után. Ez az első eset 1990 óta, amikor egy esetleges francia választási rendszer más eredményt hozott volna, mint ami ténylegesen lett.

Brit rendszer esetében MSZP: 55,1 % és Fidesz: 44,3 %.

2006-ban a tényleges eredmény: Fidesz - 42,5 %, MSZP - 49,2 %. Hasonló, mint 4 évvel korábban.

Francia rendszer esetében az MSZP 58,0 %-ot ért volna le, azaz nem kellett volna koalíciót kötnie a SZDSZ-szel. Míg a Fidesz eredménye ebben az esetben alig 38,6 % lett volna.

Brit rendszer esetében az eredmény MSZP - 55,1 % és Fidesz - 43,2 % lett volna.

2010 a legérdekesebb dátum. A Fidesz 175 körzetben vezetett az első fordulóban (ebből 119-et azonnal meg is nyert), míg az MSZP 1-ben. Brit rendszer esetében a végeredmény Fidesz - 99,4 %, MSZP - 0,6 % lett volna. S a legfontosabb: más párt nem jutott volna be a parlamentbe.

Francia rendszer esetében ez alig változott volna, mivel a második fordulóban a Fidesz 173 körzetben nyert. A Fidesz eredménye így "csak" 98,3 % lett volna.

Mindkét eset még hatalmasabb nyereség lett volna, mint az MSZP-é 1994-ben, s ugyanúgy az ellenzék teljes megsemmisülését eredményezte volna.

Emlékeztetőül: a 2010-es tényleges eredmény: Fidesz - 68,1 %, MSZP - 15,3 %, s további 2 párt is bejutott rajtuk kívül.

Mindehhez hozzá kell tenni: a pártstruktúra mindig függ a választási rendszertől. Azaz más választási rendszer más pártokhoz vezet.