bircahang

A napokban az Index főoldalán megjelent egy erősen manipulatív térkép a régió életszínvonaláról.

Lássuk most a valóságot!

Én pártfüggetlen vagyok, azaz velem nem fogja tudni senki se megetetni se a fideszes, se a ballib kamut. Minden GDP-esés a Fidesz alatt ballib kamuzáshoz vezet, mint ahogy ez fordítva is volt a ballib kormány alatt. De egyik se igaz!

Ez a leszakadás, azaz Magyarország leszakadása a régión belül az ezredforduló óta tart, azóta 8 évig a ballibek, 7 évig meg a Fidesz kormányzott. S kapaszkodjon meg mindenki: se a ballib, se a fideszes kormányzás alatt nem volt egyértelmű fejlődés vagy zuhanás. Ami van az ezredforduló óta, az gyakorlatilag lassú stagnálás, s közben ugyanez a helyzet a egész régióban.

Tudod mi történt? Magyarország a 90-es években erősen kiemelkedett, ezzel került az elsők közé, majd ez az előny lassan elpárolgott, s visszaállt a természetes helyzet: Magyarország a II. vh. előtt is kicsivel szegényebb volt, mint az akkori Csehszlovákia, Legyelország és a 3 balti állam.

Ennyi az egész. Az a tény pedig, hogy nincs komoly fejlődés se a ballibek, se a Fidesz alatt egyetlen dolgot jelent: az egész FÜGGETLEN a magyar kormányzattól. Az okok külsők, elsősorban a hatalmas méretű profitkiporszívózás az országból a brüsszeliták által.

A Fidesz most pedzegeti már ezt az okot, de eszközük nekik sincs a folyamat megállítására. Az ugyanis, hogy felvonulunk délután a brüsszeli megszállás ellen sajnos nullát változtat a helyzeten. Ide évek munkája kell, komoly építkezés, de a jelenlegi geopolitikai helyzet Orbán ellen hat: senki sem fogja neki megengedni, hogy komolyan harcoljon. Mert egy dolog az ország megszabadítása a buziktól és más ballib perverzióktól, a szellemi építkezés, a keleti kapcsolatok építése, valamint a keményebb kiállás a nemzetközi porondon – mindezt a háttérhatalom morogva, de eltűri, de ha Orbán rászánja magát keményebb lépésekre, másnap bombázva lesz Budapest.

Úgy tűnik, ezt Orbán is érti, ezért is összpontosít manapság leginkább a brüsszeliták közti érdekellentétek kihasználására és a geopolitikai szituáció rombolására. De lesz-e siker, nem tudom.

Orbán nyilvánvalóan kénytelen lesz érezhető eredményeket is felmutatni, mert ellenkező esetben meg fog bukni. Az “a ballibek rossszabbak nálam” érv 2018-ban még működni fog, de 2022-ben már nem. Az emberek érezni is akarják a helyzet javulását, nem elég a tudat, hogy Orbán bátran harcol. S Orbán nem lesz képes érezhető eredményeket produkálni. Ezért is fontos addigra kialakítani olyan Orbán elleni ellenzéket, mely nem ballib irányultságú. Ez az ország érdeke. Ha ismét Soros csicskásai veszik át a hatalmat 2022-ben, az tragédia lenne.

Orbán helyzete hasonló most Horthyéhoz. Horthy is ezt próbálta: valahogy szabadulni a nemzetközi háttérhatalomtól, mely akkor leginkább Hitlert jelentette Magyarország számára. De Horthy elbukta a harcot. Orbán profibb Horthynál, ez tény, s persze előtte van a történelmi tapasztalat is.

Szóval hatalmas a harc, s borotvaélen táncolunk, miközben a profit- és hataloméhes hiénák üvöltve várják mikor lépünk félre.

S most lássunk egy korrekt térképet a kelet-európai országok életszínvonaláról!

sárga: mélyszegény (a világátlag harmada vagy alatta)

narancssárga: nagyon szegény (a világátlag fele körül)

világoszöld: szegény (a világátlag háromnegyede körül)

sötétzöld: átlagos (a világátlag körül)

rózsaszín: szerényen gazdag (a világátlag másfele körül)

piros: gazdag (a világátlag kétszerese körül)

Ez az emberke a jelenlegi kb. 8 ezer eurós bruttó havi fizetését szeretné a duplájára felvinni.

Az indok: alkalmazkodni kell a központi bankok elnökeinek fizetéséhez.

Után néztem direkt, egyes országokban a helyi nemzeti bank elnöke a helyi átlagbér hányszorosát kapja.

Az EU két szélsősége Horvátország és Bulgária. Horvátországban a nemzeti bankelnök fizetése a nemzeti átlag alig 4-szerese,  míg Bulgáriában a 20-szorosa.

Magyarországon jelenleg a szorzószám 9 körül van, hasonló a helyzet az EU-n belül a legtöbb országban. A skandináv EU-tagállamokban, Görögországban, Ausztriában és az USA-ban a bankelnök szerényebb: alig az átlag 6-szorosát keresi. A kelet-európai EU-tagállamok között a már említett Bulgária mellett csak Csehországban és Litvániában magasabb arányosan a nemzeti bank elnökének fizetése a magyar bankelnökénél. A nyugati tagállamok közül magasabb a fizetés arányosan Belgiumban és Angliában, valamint az Európai Központi Bank elnökének az esetében.

Én már a 9-es szorzót is túlzásnak tartom, az emelést pedig abszurd ötletnek. Szerintem a mindenkori MNB-elnök fizetésének a mindenkor miniszterelnök fizetésével kellene egyeznie. Nincs semmilyen értelmes ok, hogy egy nemzeti banki elnök az átlagfizetés közel 20-szorosát keresse.

Vicces viszont a ballib halálgágogás a téma körül. Jól emlékszem, hogy a ballib MNB-elnökök esetében a ballib megmondóemberek éjt nappallá téve hörögtek, hogy a bankelnöknek hatalmas fizetés kell, mert ez biztosítja függetlenséget, meg meg kell fizetni határtalan szakértelmét, továbbá a magánszektorhoz kell mérni a bérét, meg a piac láthatatlan keze elviszi az Óperenciás tengeren túlra a rosszul fizetett bankelnököt, s hasonló liberális bugyutaságok.

Akkor is megjegyeztem: furcsa módon a szent USA-ban NINCS a magánszektorhoz mérve a központi banki elnök fizetése, az ottani központi bankelnök fizetése jelenleg 200 ezer dollár bruttó évente, ami eltörpül minden nagy amerikai bank elnökének többmilliós – sőt többtízmilliós - éves fizetéséhez képest – vajon nem kellene-e Magyarországon is az amerikai példát követni? Erre sosem kaptam választ, csak halálgágogást, mely szerint ellenezni az MNB-elnök fizetését kódolt antiszemitizmus – a logika a következő: bank = zsidó, kis fizetés = zsidók kifosztása = 1944 = Auschwitz, tehát aki nem akar magas fizetést az MNB-elnöknek az Horthyék cinkosa a zsidók deportálását illetően.

Akkoriban tehát antiszemitizmusnak számított ellenezni az MNB-elnök magas fizetését, de ez a legjobb esetben is gusztustalan és romboló populizmusnak minősült. (A “populizmus” a liberálisok kedvenc szava mindenre, amit nem lehet rögtön lefasisztázni.)

Van egy kérdésem: azóta mi változott?

A talán legérdekesebb statisztika az egyes országok vásárlóerőn számított egy főre jutó GDP-jének változása.

Utána néztem ezeknek az adatoknak az európai volt kommunista országok esetében. Az adatok a XIX. sz. utolsó évétől a XX. sz. utolsó évéig terjednek, 25 évenként. Az adatok az éppen létező világátlag GDP-hez képest számított országadatokat mutatják.

Összehasonlításnak itt van pár nyugat-európai országa adata is.

A felső táblázat:

• piros – a legrosszabb év,
• zöld – a legjobb év.

Az alsó táblázat:

• piros – csökkenés,
• narancssárga – stagnálás,
• zöld – növekedés.

Az egyes mai országok mai területére átszámítottak az adatok.

Érdekes összefüggések:

• az egyedüli Romániát leszámítva mindegyik keleti állam csúcsideje 1975,
• 1975 és 2000 között a visszaesés mindegyik országban legalább 20 %-os, de Bulgáriában és Romániában 40 % feletti.

Érdemes ezt összehasonlítani a nyugati országok adataival. Van ezek után még bárkinek kérdése, hogy létezik-e a nyugati pénszivattyú, melyet a kelet-európai pénzeket átteszi nyugatra?

Felzárkóztatható-e Kelet-Európa? Nem a jelenlegi liberális modellel, melynek lényege az, hogy a kelet-európai országok pénzét folyamatosan szivattyúzza ki a nyugat. Amíg nem sikerül egy erős fejszevágással ezt levágni, a probléma mindig meglesz. Addig csak apró lyuktöméseket lehet végezni, de a probléma alapjában így nem oldható meg.

Ez kb. olyan, mint mikor egy házon az eresz eltörik, csurog mindenhonnan a víz, s az emberek azon vitáznának hová vezessék a felesleges vizet, ahelyett, hogy az ereszt kicserélnék vagy megjavítanák, hogy ne legyen vízcsurgás.

Amíg az ország által megtermelt haszon java külföldre szökik, nincs megoldás. Ez olyan, mintha úgy akarnánk jóllakni, hogy nézünk a szomszédot ahogy eszik az ebédlőnkben. Még SOSEM volt olyan eset az emberiség történelmében, hogy egy ország így, ezzel a módszerrel lett volna gazdag. Ha így valóban ez lenne a megoldás, ma Kongó lenne a világ leggazdagabb országa.

Hihető-e pl. komolyan az Audi németországi és magyarországi gyárában a munkás fizetése azért havi nettó 2500 ill. 700 euró, mert a németországi munkás 3,5-szer többet csinál? Pontosan ugyanazt csinálja a két munkás, ugyanúgy – a valóságban.

Tévedés azonban azt gondolni, hogy pl. az Audi vagy más konkrét cég lenne a hibás. Egy cég természetesen azért fektet be, hogy kivigye aztán a hasznot. Miért ne vinné? Hiszen ezért fektetett be. Azaz  a probléma nem egyszerűsíthető le, ez rendszerhiba, nem az Audi “gonoszsága”. Eleve miért lenne gonoszság nyereségre szert tenni? Természetesen nem az.

A probléma alapvetően politikai, s nem vihető le X vagy Y cég szintjére.

Kínában ott van a világ minden cége, s viszik ki a hasznot hihetetlen nagyságban. Mégis miért nem gond ez? Mert a kínai gazdaságnak nem uralja a külföldi tőke a 80 %-át, mint ahogy ez Magyarországon van, azaz az ország gazdasága alapvetőnek magának az országnak termel. S persze emiatt az idegen tőkének hatalma sincs Kína felett, sőt a dolog fordított.

Itt a kérdés a mérték. Az idegen befektetés pont olyan, mint a bor:

• • ha nincs, az nem jó,
  • ha mértékkel van, hasznos,
  • ha meg egyfolytában fogyasztjuk, az egészségkárosító.
  • • Magyarország problémája strukturális. A rendszerváltozással az ország beállt egy káros modellre, mely a nyugatot gazdagítja. Aki idősebb, emlékszik, a 80-as évek végén az egész ország azt harsogta: mindegy kié a tulajdon, ez nem számít. Nos, azóta kiderült: ez fatális tévedés. S pl. nyugaton igenis bajnak élik meg, ha a tulajdon idegen.

• • • Kelet-Európa belement egy káros, félgyarmati modellbe, s most nagyon nehéz ebből kilábalni. A 4 országból álló keleti tömb most éppen ezen dolgozik, s ezért ez a sok alpári támadás pl. Orbán, ill. most már inkább a lengyel kormány ellen. A nyugat retteg, hogy elveszti jól tejelő félgyarmatait, retteg, hogy a népek sorra szavazzák le a nyugati érdekeket képviselő helyi komprádor burzsoáziát, s helyette népi vezetők kerültek hatalomra mind a 4 államban. Retteg a nyugat, hogy helyi embereiket a nép kiröhögi: lásd a múlt hétvéget, amikor a Megbokrosodott alig 1400 embert tudott összetrombitálni, a nyugat kiszolgálását követelő tüntetésre.

Mi is a probléma gyökere? Az, hogy a magyar gazdaság idegen kezekben senyved. S az idegeneknek pedig nem érdekük a gazdaság távlati fejlesztése, az ő érdekeik csupán a haszon megtermelését és kivételét lehetővé tevő keret működtetése.

Olyan ez, mint egy lakás. Ha bérled, nem fogsz alapvető javítást végrehajtani, mert minek költenél erre.

Lassú építkezés kell ehhez. Egy 30-éves negatív folyamatot nem lehet azonnal megfordítani. Pont ez történik manapság. A 4 országból álló keleti tömb most éppen ezen dolgozik.

Az állam pénze a gazdaságból van. Ha az kiviszi a haszon zömét, az állam adóbevétele is drasztikusan csökken. Azaz nincs pénz fejleszteni.

S hiába adóznak a befektetők, akkor is KIMEGY a haszon, nem az országban teremt jólétet, hanem máshol.

Nem lehet jólakni abból, hogy az ember nézi, hogyan ebédel a szomszédja.

Egyetlen gazdaság sem lehet idegen kezekben, ez a kulcs. Aláhúzom: az idegent nem faji/nemzetiségi értelemben kell érteni, mert nem ez számít. Lehet a tulaj kongói is, ha nem viszi ki a hasznot. Ugyanígy: a hasznot kivívő magyar meg káros.

A jelenlegi kormány az első a rendszerváltozás óta, mely meglátta a megoldást, s lépni próbál. S vele együtt halad Csehország, Lengyelország és Szlovákia. Brüsszel retteg. Ezek az országok megértették: nem szabad bent maradni a nyugati szakadékban, s h az EU nem változtatható meg, segíteni kell szétroppantását.