Egy hónapja zárult le a parlamenti választás Oroszországban.
6 párt került be a parlamentbe, ebből 4 rendelkezik saját frakcióval. (A másik két pártnak csak 1-1 képviselője van.)
A szavazásra jogosult több mint 110 millió ember 48 %-a adta le szavazatát, ebből 1 % az érvénytelen szavazat. (Oroszországban – ellentétben a magyar szabályokkal – az érvénytelen szavazat is leadott szavazatnak minősül, ennek oka, hogy korábban létezett az orosz választásokon az “egyik jelöltet se támogatom” lehetőség, ez megszűnt pár éve ugyan, de az érvénytelen szavazat ugyanilyen elbírálás alá esik most.)
A korábbi évekkel ellentéttel a mostani szavazás nem listás rendszerben, hanem vegyes listás-egyéni rendszerben zajlott, mely hasonló a magyar választási rendszerhez, pár eltéréssel: a fő eltérés, hogy az orosz választási rendszer nem ismeri a töredékszavazat fogalmát, azaz az egyéni választókerületekben vesztes pártok nem kapnak semmilyen kompenzációt a listán.
Tehát az ország fel van osztva 225 egyenlő lakosszámú egyéni körzetre, s mindegyikben az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja – második forduló csak szavazategyenlőség esetében van, ami nemigen fordul elő a valóságban – pontosabban ez nem is második forduló jogilag, hanem új, rendkívüli választás lenne az illető körzetben. Jelöltet indíthat minden párt, mely a legutóbbi választásokon legalább 3 %-ot szerzett, valamint bármely más szervezet is (akár független jelölt is), aki összeszedett legalább 8 ezer aláírást az adott körzet választásra jogosult állandó lakosaitól.
Ugyanígy létezik 225 főnyi listás mandátum is, melyet a listára leadott szavazatok alapján osztanak fel. Lista indításához komolyabbak a feltételek: ez alanyi joga minden pártnak, mely a legutóbbi választásokon legalább 3 %-ot szerzett – minden más esetben 200 ezer aláírás benyújtása szükséges a lista bejegyzéséhez.
Idén 14 pártnak sikerült teljesítenie a lista követelményeit.
Az eredményeket érdemes nem pártonként nézni – ez nem igazán releváns adat -, hanem eszmei áramlatok szerint. Mivel Oroszország hatalmas ország, sokféle régióval, érdemes ezt is figyelembe venni.
Putyin pártja: 29 millió szavazat listán + győzelem a 225 egyéni választókerület közül 203-ban. A legjobb eredményt Csecseniában érte el (96 %-ot), a legrosszabbat Altáj megyében - ez egy dél-szibériai megye, Kazahsztán határán - (35 %-ot). Moszkvában alig többet, 38 %-ot ért el a párt, Szentpéterváron picit többet: 40 %-ot. Oroszországban a két főváros – Moszkva és Szentpétervár – hagyományosan ellenzéki területnek számít.
a hatalom pártjának, az Egyesült Oroszországnak a plakátja, rajta idézet Putyintól: "az Egyesült Oroszország politikájának alapjául az ország érdekeinek mély értése szolgál"
Idén 3 kommunista párt is indult.
Aa parlamenti kommunista párton kívül egy másik is, mely a parlamenti párt szerint a hatalom által kreált fantompárt a kommunista szavazatok megosztására.
kommunista plakát: "itt az ideje leváltani a hatalmat"
Vera Muhina híres szobra (A munkás és a kolhoztagnő) seggbe rúgja a medvét, a Putyin-párt (Egyesült Oroszország) jelképét
A parlamenti kommunisták lettek a második párt 7 millió szavazattal + győzelem a 225 egyéni választókerület közül 7-ben. A legjobb eredményt a Mari Köztársaságban érte el a párt (27 %-ot), a legrosszabbat Csecseniában - (1 % alatt). Moszkvában 14 %-ot ért el a párt, Szentpéterváron 11 %-ot.
A csecseniai választásokkal kapcsolatban fogalmazódott meg egyébként a legtöbb kritika – egyes hírek szerint a csecsen vezetés nem teljesen tisztán bonyolította le a választásokat.
ez nem vicc, ez tényleg a kommunisták egyik választási plakátja: balról a fiatal Lenin, jobbról Marx, mindkettőjükön farmer, köztük orosz lány szovjet címeres pólóval és természetesen vörös színű mobiltelefonnal a kezében mint az átlagos választópolgár, természetesen magassarkú cipőben, ahogy minden orosz nő jár - a felirat "van ilyen párt!"
A másik kommunista párt 1 millió szavazatot kapott, így nem érte el az 5 %-os küszöböt, nem lett egy mandátuma se, s egyéni mandátumot se nyert el.
Egy harmadik kommunista párt is indult a választásokon (Orosz Hazafiak Párt), 300 ezer szavazatot elérve, ez a párt a parlamenti kommunista pártból szakadt ki. Nincs mandátumuk jelenleg.
kommunista plakát: "na, milyen az élet a kapitalizmusban?"
A nacionalisták a kommunisták mögött picit elmaradva a 3. helyen végeztek (a nevük egyébként furcsa módon Liberális-Demokrata Párt), szintén 7 millió szavazattal + győzelmet értek a 225 egyéni választókerület közül 5-ben. A legjobb eredményt Amur megyében – a Távol-Keleten, a kínai határon - érte el a párt (29 %-ot), a legrosszabbat Csecseniában - (1 % alatt). Moszkvában 13 %-ot ért el a párt, Szentpéterváron 11 %-ot.
Vlagyimir Zsirinovszkij pártelnök, a Liberális-Demokrata Párt plakátján
A radikális jobboldali Haza Párt 700 ezer szavazatot kapott, de sikerült a pártvezérnek egyéniben nyernie, így a pártnak 1 mandátuma van. A pártvezető egyébként korábban a Putyin-párt parlamenti képviselője volt. A legjobb eredményt Tambov megyében érte el a párt (7 %-ot).
A szociáldemokraták (nevük: Igazságos Oroszország) 3 millió szavazattal + győzelemmel a 225 egyéni választókerület közül 7-ben a negyedik parlamenti párt lettek. A legjobb eredményt Asztrahany megyében érte el a párt (17 %-ot), Moszkvában és Szentpéterváron 7-7 %-ot értek el.
A szociáldemokraták közeli szövetséges a Zöld Párt 400 ezer szavazatot kapott, nem sikerült mandátumot szerezniük. Legjobb eredményük Moszkvában született: 2 %.
Lásssuk a liberális ellenzéket most. Ez az elenzék, melyet a nyugat támogat. Mivel jellemzően egymást gyűlölő vezetők köré szerveződnek az orosz liberálisok, több külön pártjuk is indult: összesen 5 darab. Ezek:
Jabloko-aktivista, a dobozon a felirat: "itt az ideje rendszert váltani"
- Jabloko (magyarul: Alma) Párt -, ez a legnépszerűbb liberális párt és az egyetlen, mely rendes tagja az Európai Liberális Pártnak (ALDE) és a Liberális Internacionálénak, ultraliberális nézeteket vallanak mind gazdasági, mind társadalompolitikai kérdésekben, fő bázisuk Szentpéterváron van, ahol az önkormányzatban 12 %-os mandátumarányuk van,
- Jobb Erők Szövetsége / Növekedés Pártja (hasonlóan a magyarhoz az oroszban is a “jobb” szó egyszerre jelent irányt és helyességet) – ez liberális konzervatív párt, az orosz népnyelv róluk találta ki a “négy és feledik hadoszlop” vicces kifejezést, mivel belpolitikailag erősen kritizálják Putyint, de a külpolitikában jellemzően egyetértenek vele, lásd támogatták a Krím hazatérését,
plakát Mihail Kaszjanov, a Parnasz elnöke ellen, a két szó felül "várakozás"és "valóság", Kaszjanov keresztneve angolul írva (Majkl), ezzel érzékeltetve, hogy idegen, nem orosz érdekeket képvisel
- Parnasz Párt (a Népi Szabadság Pártja név rövidítése) – az ALDE tagjelöltje, ez a tavaly meggyilkolt Borisz Nyemcov pártja, politikailag kb. az előző kettő között van, jellemzően ők állnak a legtöbb moszkvai liberális megmozdulás mögött,
- Polgári Platform – eredetileg Mihail Prohorov orosz milliárdos alapította, aki elszakadt a Jobb Erők Szövetségétől, kijelentve, hogy azok Putyin bábjai, később Prohorov elhagyta a pártot, mivel a pártvezetőség támogatta a Krím hazatérését, a párt elnöke jelenleg az egyetlen liberális, aki mandátumot tudott szerezni az idei választásokon,
- Polgári Erő – a legkisebb liberális párt, 200 ezer szavazatot se kaptak, azaz kevesebben szavaztak rá, mint amennyi aláírás szükséges a pártlista bejegyzéséhez.
az egyetlen megválasztott liberális képviselő - a pártelnök baskír nemzetiségű
Együtt ez az 5 párt 2 millió szavazatot ért el (ennek felét a Jabloko kapta), s sikerült az egyik pártnak 1 darab egyéni körzetet megnyernie: Baskíriában. Moszkvában 15 %-ot ért el a párt, Szentpéterváron 12 %-ot.
Egy sajátos protesztpárt is indult a választásokon kommunista jellegű programmal, a Nyugdíjasok Igazságpártja. 1 millió szavazatuk lett, mandátumot nem szereztek. Moszkvában 3 %-ot ért el a párt, Szentpéterváron 2 %-ot.
Az egyéni választókerületekben aratott hatalmas győzelemnek köszönhetően Putyin pártja 76 %-os többséget szerzett a parlamentben.
Mindvégig “parlament” alatt az orosz parlament alsóházára utaltam. Van felsőház is, de azt nem választják, hanem tagjait (170 főt) az oroszországi 85 régió delegálja (régiónként 2 főt).
