Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A vicces Népszabadság-műbotrány

Végre egy jó hír! A liberális okádás és népellenesség egyik fóruma, a Népszabadság című ultrajobbos-ultraliberális szennylap megy megérdemelt helyére, a szemétdombra. Ahogy ezt ők mondják: nem volt rá piaci kereslet. Bontsunk pezsgőt!

Közben az MSZP tüntetést szervez. Vicces: a lap másfél éve még az MSZP tulajdona volt,majd eladta azt jó pénzért. Ezeknek teljesen elment az eszük? De jó tudni, hogy ez így "európai", majd a legközelebb, ha eladok valamit, én is tüntetni fogok aztán érte, miután felmarkoltam a pénzt.

A ballib médiák közben a sajtószabadságról hallucinálnak. Hamis, nagyon hamis. Ők mondták pár éve, hogy minden a szabad piac láthatatlan kezének eredménye, s amire nincs kereslet, arra nincs szükség. Tetszettek volna "keresni" a Népszabadságot!

A Népszabadság egyébként megérdemli sorsát. Az utóbbi másfél-két évben ez a média teljesen lezüllött. Gond egy szál se, a lap munkatársait várja a Londoni Kalifátusban a mosogató szektor: ahhoz talán még az ő állatias-hányós szintjük is elég lesz...

politika

2 Tovább

Mi a felső osztály?

Ki a mai viszonyok között  a felső osztály tagja?

Felső osztály az, aki nem kell, hogy dolgozzon, sőt vállalkoznia se kell. Ugyanis van elég vagyona, aminek hozamából magas szinten megél bármeddig, azaz élete végéig, sőt a vagyona megmarad az örököseinek is.

20 millió eurós vagyon biztosítani képes éves egymilliós hozamot. Ez kb. havi 80 ezer.

Nyilván ez se elég, ha űrutazni akarok, szigetet venni, tengeralattjárót vásárolni, plusz Abramovics jachtját, meg három topmodellt takarítónőnek, azaz felelőtlen pazarláshoz ez nyilván kevés. De mégis ez az a szint, mely már biztosít biztos, stabil, magas szintű (de nem pazarló) életvitelt. E szint alatt ez nem megy.

Ha a vagyonod csak 1 millió euró, a hozamod kb. 50 ezer lesz évente, ez havi 4 ezer euró. Ez egy jó, viszonylag magas nyugati fizetés szintje, nem több. Itt már oda kell figyelned mire költesz, pl. még utazgatni se mehetsz korlátlanul (ha elmész egyszer mondjuk Tahitire 3 hétre, a következő 2 hónapban spórolnod kell), nem lehet nagyon nagy házad, mert nem fogod tudni fenntartani, nem lehet sofőröd, szakácsnőd, kertészed, testőröd, stb.

Nyilván az átlagember számára az 1 millió eurós vagyon is fantasztikus. Az átlag nyugat-európai vagyona kb. 250 ezer euró, míg az átlag kelet-európaié ennek a harmada. De itt nem erről beszélünk. Nyugaton óriási a szakadék a felső 10 %, a felső 1 % és a felső 0,1 % között, nem beszélve a felső 0,01 %-ról. A felső 10 % jellemzően magas fizetésú bármunkás (gyárigazgató, banki felsővezető, stb.) esetleg sikeres vállalkozó, aki azonban dolgozni kénytelen a saját vállalkozásában. Míg a többi pedig olyan, aki nem kell, hogy dolgozzon. Mondjuk az 1 % a 20-milliós határt elért ember. A többi meg már ennek fokozása.

0 Tovább

A népszavazás valódi belpolitikai eredménye

A magyar népszavazés valódi eredménye: megerősítette a létező politikai spektrumot!

Hogyan lehet lefordítani eredményre a népszavazást bojkottáló szavazatokat? Mennyi ezek valós értéke?

A megoldás nagyon egyszerű. Megnézzük, hogy mennyi volt a részvétel a legutóbbi parlamenti választáson! Ez  2014-ben 62,2 % volt: ebből 61,4 % érvényes és 0,8 % érvénytelen szavazat, ez utóbbi adat is fontos most az összehasonlítás miatt!

Nézzük most úgy az egyes pártok eredményét, ahogy sosem szokás, azaz nem az elért mandátumarány, sem a listás arány szerint, hanem az összes szavazásra jogosulthoz képesti listás eredményt!

Íme a 2014-es eredmény:

  • 26,7 % a Fideszre szavazott
  • 16,1 % a balllibekre szavazott
  • 12,7 % a Jobbikra szavazott
  • 3,4 % az LMP-re szavazott
  • 2,5 %  a parlamentbe ne nem jutott pártra szavazott
  • 0,8 % érvénytelenül szavazott
  • 37,8 % nem szavazott

Mi történt a 2016-os népszavazáson?

Szavazott 47,8 %: ebből  45,1 % érvényes és 2,7 % érvénytelen szavazat. Nem szavazott 52,2 %. Részletesen:

  • 43,4 % nem szavazat
  • 1,7 % igen szavazat
  • 2,7 % érvénytelen szavazat
  • 52,2 % nem szavazott

Ha a két választás részvételi különbözetét kiszámítjuk, ez 62,2-47,8=14,4.

Reálisam ezt a számot fogadhatjuk el mint a ballib bojkottfelhívásnak szót fogadott választói tömeget.  Ha ehhez hozzzáadjuk az igen és az érvénytelen szavazatokat, az eredmény 14,4+1,7+2,7=18,8, de ebből vonjunk le 0,8-at, hiszen 2014-ben is volt ennyi érvénytelen szavazat, így féltételezhető, most is volt ennyi ember, aki nem szándékosan szavazott érvénytelenül, a végeredmény 18,0 %.

Azaz a ballibek javítottak: 16,1-ről 18,0 %-ra.

politika

A Fidesz, a Jobbik és az LMP 2 éve összesen 42,8 %-ot ért el, most a nem szavazatok aránya 43,4 %, ami kis javulás. Hozzá kell tenni: valószínűleg egyes ballib szavazók is nemmel szavazhattak és az LMP semleges álláspontja miatt nem biztos, hogy híveik mind nemmel szavaztak, azaz a valószínűbb a Fidesz+Jobbik tábor esése, valószínűleg annyival, mint amennyivel a ballibek növekedtek.

Mit jelent ez lefordítva mandátumokra? A magyar választási rendszer sajátosságai miatt nehéz megbecsülni, de kb. ez a helyzet:

  • Jobbik és LMP: azonos a 2014-es mandátumszámmal, azaz 23 és 5,
  • Fidesz: 133 helyett 120-125,
  • ballibek: 38 helyett 45-50.

A politikai helyzetkép azonos maradt tehát.

0 Tovább

Népszavazás Bulgáriában

Az idei magyar népszavazás a hetedik volt a posztkommunista Magyarországon. Bulgáriához képest Magyarország a népszavazások országa!

Bulgáriában a kommunizmus bukása óta alig két alkalommal volt népszavazás.2013-ban és tavaly. Bulgária azon kevés országok egyike, ahol az NATO-ba és az EU-ba való belépést se előzte meg népszavazás!

Mind a 2 eddigi népszavazás érvénytelen volt. A 2013-as népszavazáson a részvételi arány alig 20 % volt, a tavalyin pedig ennek pont a duplája.

A bolgár népszavazási szabály a magyarnál is keményebb. Míg Magyarországon az az érvényességi követelmény, hogy a szavazók legalább fele vegyen részt, Bulgáriában  a követelmény az, hogy a részvétel érje el a népszavazást megelőző utolsó parlamenti választás részvételi arányát.A tavaly népszavazásnak tehát 51 %-os részvételt kellett volna felmutatni, mivel ennyi volt a részvételi arány a 2014-es választásokon, míg a 2013-as népszavazásnál pedig 60 % volt az érvényességi küszöb (ennyi volt a részvételi arány a 2009-es parlamenti választásokon).

A 2013-es népszavazás témája egyébként az volt, hogy épüljön-e az országban egy második atomerőmű: a szavazók 62 %-a igennel szavazott. A tavalyi népszavazás kérdése pedig az volt, hogy lehessen-e ezentúl interneten keresztül is szavazni: 73 % igennel szavazott.

Az atomenergetikai népszavazás mögött erős politikai érdekek álltak. Az atomenergetika támogatása nagyon magas az országban, viszont Bulgária EU-csatlakozásakor Brüsszel kötelezte Bulgáriát az egyetlen atomerőmű 2 legrégibb reaktorának bezárására. Ez ellen mindig hatalmas felháborodás volt. Az akkor éppen ellenzékben lévő szocialisták igyekezték a témát felhasználni, ami persze hazugságnak bizonyult, mert kormányra kerülve aztán semmi se tettek a témában. A bolgár szocialisták sajátossága, hogy ellenzékben kifejezetten jó dolgokat mondogatnak, majd kormányon az ellenkezőjét teszik. A bolgár szocik a magyar MSZP-hez képest valamivel balosabbak, óvatosabban az oroszellenességgel, nem vallásellenesek, s nem támogatnak a társadalompolitikában liberális célokat, pl. fel se merül az egyneműek házasságának kérdése. Viszont szokásuk a hazudozás.

Én egyébként 2013-ban igennel szavaztam, 2015-ben pedig nemmel. Miért? Igennel, mert a tiszta, olcsó energia híve vagyok. S nemmel, mert az internetes szavazás a szavazatvásárlást hatalmas mértékűvé fogja növelni – szerintem aki nem képes elmenni az urnáig, az ne szavazzon, s kész!

Most novemberben elnökválasztás lesz Bulgáriában (az elnököt közvetlenül választják Bulgáriában 1991 óta, bár hatalma nem sokkal nagyobb magyar kollégájáénál).

Kihasználva azt, hogy valószínűleg ezen nagyobb részvétel is lesz, többen is népszavazást kezdeményeztek. Hiszen ha meglesz az 51 %-os részvétel, a népszavazás érvényes lesz.

Pár kérdésre nem gyűlt össze az elegendő számú aláírás, más kérdéseket pedig alkotmányellenesnek nyilvánított az Alkotmánybíróság. Végül 3 kérdés maradt állva, melyekről népszavazás lesz most novemberben.

Az egyik kérdés: legyen-e drasztikusan lecsökkentve a pártok állami támogatása 1 levára szavazatonként (a  jelenlegi összeg ennek nagyjából a 10-szerese)?

A másik kérdés: legyen-e kötelező a szavazás ezentúl? A kötelező szavazás kérdése Bulgáriában nacionalista, ill. antimuszlim kérdés. Mivel a törökök, a bolgár muszlimok, s a cigányok tömegesen szavaznak (ezt megszervezi mindig a török párt), így a török párt aránya a parlamentben sokkal több, mint a törökök aránya az országban. Ez ellen egyes bolgár politikusok csodaszerként tekintenek a kötelező szavazásra, melyen keresztül aztán a bolgárok is tömegesen fognak szavazni, a bolgárok pedig bárkire is szavazzanak, a török pártra biztosan nem fognak, azaz így csökkenni fog a török párt ereje a parlamentben. Azt hiszem, ezek után érthető, hogy miért szavazott 73 % igennel.

Talán a legfontosabb kérdés pedig: legyen-e megváltoztatva a parlamenti választások szabálya, azaz a jelenlegi majdnem teljesen arányos, egyfordulós, listás rendszer helyett legyen-e kétfordulós, kizárólag egyéni választókerületes rendszer?

Én valószínűleg az egyik abszolút esélytelen elnökjelöltre fogok szavazni, egy baloldali, antiliberális, oroszbarát újságíróra, aki esetleg összeszed majd 2-3 %-ot. Én mindig elvi alapon szavazok, sosem praktikusan (pl. a Gyurcsány elleni népszavazáson is NEMmel szavaztam az háziorvosi díjas kérdésre, pedig akkor se voltam Gyurcsány híve). Ha lesz az elnökválasztásnak második fordulója is, akkor majd eldöntöm, elmegyek-e szavazni, ezt még nem tudom.

A pártfinanszírozási kérdésre nemmel fogok szavazni, ezzel abszolút kisebbségben leszek szerintem. 10-ből 9 ember számára létkérdés a pártok állami finanszírozásának csökkentése.

Nemmel szavazok a kötelező szavazásra is, mivel betarthatlannak tartom, ha bevezetik, ráadásul az esetleges  kényszerszavazók egyszerűen érványtelenül fognak szavazni, azaz az egész ügy célja nem lesz elérve.

S nemmel szavazok szinte biztosan a kétfordulós, csak egyéni körzetes választási rendszerre is. Ha ugyanis ez megtörténik, az összes muszlim körzetben tarolni fog a török párt, a keresztény körzetekben meg az éppen legerősebb bolgár párt túl sok szavazatot fog kapni. Bár elgondolkoztam: egyszer be kellene talán vezetni a brit rendszert, hogy lássa aztán mindenki, hogy marhaság. Ha a kérdés az lenne, hogy legyen a magyarhoz hasonló vegyes rendszer, azt támogatnám, de a tiszta egyéni rendszer butaság.

A bolgár közéletben van pár rögeszme, íme egy pár:

  • Jobb lesz, ha a pártok nem kapnak állami támogatást.
  • Csak az szavazhasson, aki az országban él életvitelszerűen.
  • Ha a képviselőket egyéni körzetes rendszerben választjuk, jobb politikusok kerülnek a parlamentbe.
  • A parlamentáris monarchia valamiféle felsőbbrendű valami a parlamentáris köztársasághoz képest.
  • A rendőrfönököket és a bírákat válassza a nép.
  • A parlamenti képviselők tiszteletdíja legyen azonos a mindenkori átlagbérrel.
  • A parlamenti képviselők legyenek visszahívhatóak.
  • Legyen ismét kötelezői sorkatonai szolgálat.

Az összes ilyen rögeszme marhaság, de az átlagember nem fogja ezt belátni, míg nem látja a rossz eredményeket.Szóval érdemes lenne ezeket megvalósítani,hogy aztán lekerüljenek a napirendről. 

A „csak az szavazhasson, aki az országban él életvitelszerűen” elvet már megvalósították a 2007-es önkormányzati választásokra, az eredmény totális káosz lett.  Az eredeti cél nem valósult meg: a Törökországban élők ismét jöttek buszokkal a választásokra tömegesen, egy rakás normál polgár viszont nem szavazhatott: összesen kb. félmillió ember nem szavazhatott, mert a „rendszer” szerint nem élt életvitelszerűen az országban. Vicces személyes élmény: elmentünk szavazni a feleségemmel, s míg én szerepeltem a listában, így szavazhattam is minden további nélkül, eközben afeleségem nem szerepelt a listában, s amikor beadtunk panaszt erre vonatkozóan, a központi  választási hatóság visszajelzett, hogy ő  a rendszer szerint nem él életvitelszerűen az országban. Pedig sose éltünk külön. A lényeg, azóta már senki se akar választásokat csak az országban életvitelszerűen élőknek.

0 Tovább

Nemzetiségek vallása Oroszországban

Szemben a szovjet időszakkal, amikor voltak elismert és nem elismert nemzetiségek, a mai Oroszországban ez a különbségtétel nem létezik. Tehát nincs jogi különbségtétel nemzetiségi alapon.

Bevezetőként röviden az ország közigazgatásáról nemzetiségi és nyelvi szempontból.

Jogi különbségtétel a jelenlegi Oroszországban a nyelveket illetően van: vannak hivatalos státusszal rendelkező nyelvek, s ilyen státusz nélküli nyelvek. Szövetségi szinten az egyetlen hivatalos nyelv az orosz, s az orosz kötelezően hivatalos erővel rendelkezik az ország egész területén. Emellett minden autonóm területi egységnek joga van más nyelvet is hivatalos nyelvvé nyilvánítani az orosz mellett. Ezek tehát regionális állami nyelvek. Emellett lehetséges olyan nyelvek megjelölése is, melyek nem állami nyelvek, azonban az állam elismeri azokat kulturális értékként, ezek tehát amolyan másodlagos hivatalos nyelvek.

Oroszország területi beosztása röviden: az ország 82 darab elsőrendű területi egységre oszlik, ezek közül: 3 szövetségi város, 55 megye, 22 autonóm köztársaság, 1 autonóm terület, 1 autonóm kerület. (Emellett van további 3 autonóm kerület is, ezek azonban részei valamelyik megyének.)

A 22 autonóm köztársaság közül 21-ben van más hivatalos államnyelv az orosz mellett is, az egyetlen kivétel Karélia, ahol az orosz az egyetlen hivatalos államnyelv. Ugyanez a helyzet az autonóm területen és az autonóm kerületekben is, ahol a hivatalos államnyelv csak az orosz.

Másodlagos hivatalos nyelvként több nyelv is el van ismerve, ilyen elismerés nem csak autonómiával rendelkező közigazgatási egységekben lehetséges, hanem a "normál" közigazgatásai egységek által is (azaz a szövetségi városok és a megyék által is). Ilyen másodlagos, államnyelvi státusz nélküli hivatalos nyelv létezik az összesen autonóm kerületben, az 1 darab autonóm területen, valami Karéliában is, továbbá a "normál" közigazgatási egységek kisebb részében. Talán a legérdekesebb eset a jiddis nyelv esete a Zsidó Autónóm Területen (ez az egyetlen autonóm terület jelenleg Oroszországban), ahol a lakosság alig 2 %-a zsidó nemzetiségű, s a zsidó nemzetiségűek 95 %-a is orosz anyanyelvű, ennek ellenére a jiddis ilyen másodlagos hivatalos státuszt kapott, elsősorban történelmi okokból.

Lássuk most az egyes nemzetiségekre jellemző vallást! Csak olyan nemzetiségeket vettem számba, melyek jelentős számban élnek az országban, azaz amelyek létszáma legalább 50 ezer fő vagy azokat az ennél kisebb népeket, melyek nyelve hivatalos státusszal rendelkezik.

A oroszországi türk népeket illetően elmondható:

  • az azeriek siíta muszlimok,
  • a Szibériában élő türkök többsége ortodox keresztény: dolgánok, hakaszok, jakutok,
  • az egyetlen Volga-menti türk nép, mely ortodox keresztény: a csuvasok,
  • az ország déli részén élő türkök, valamint a Volga-menti türkök zöme szunnita muszlim: baskírok, balkárok, karacsajok, kazahok, kirgizek, krími tatárok, kumikok, nogajok, tadzsikok, tatárok, törökök, üzbégek,
  • a tuvaiak buddhisták, a buddhizmus tibeti ágát követik
  • szibériai türk népek, mely mind a mai napig többségében pogányok: altájok, sórok.

Az oroszországi mongol és tunguz népek esetében:

  • a burjátok és a kalmükök tibeti buddhisták, a kalmükök arról híresek, hogy ők az egyetlen európai buddhista nép,
  • a többiek - evenek, evenkik - pogányok.

Az oroszországi iráni népek:

  • a tadzsikok szunnita muszlimok.
  • az oszétek ortodox keresztények.
  • a tatok siíta muszlimok.

A finnugor és szamojéd népek:

  • ortodox keresztények: karélok (finnek), komik, marik (a marik sokan emellett pogányok is), mordvák, udmurtok, vepszék (a karélok és vepszék kivételével elmondható mindegyikre, hogy a pogányság nagyon erős,sokszor az ortodox kereszténység mellett),
  • pogányok: hantik, manysik, nyenyecek, szölkupok (részben egyben ortodox keresztények is).

Komikus történet, de teljes valós eset, melyet egy nyelvész írt a  Szovjetúnióban a 80-as években végzett kutatásairól. Sikerült végre megismerkednie a helyi sámánnal egy manysi faluban. A legjobban a nyelvész döbbent meg, amikor kiderült, a sámán csak részmunkaidőben sámán, ugyanis vasárnaponként az ortodox templomban templomszolga, ezen kívül pedig ő a helyi termelőszövetkezet Komszomol-titkára! A sámán szentélye is sajátos volt: a totemek mellett 2-3 ortodox ikon és egy Lenin-kép is volt. Ez a szinkretizmus erősen jellemző a többi finnugor népekre is, különösen a falvakban lakókra - a városokban az emberek tényleg csak keresztények. A Szovjetúnió megszűnése óta sokszorására növekedett az eredeti pogány vallások iránti érdeklődés, de közben szinte senki se adja fel a kereszténységet, hanem valahogy keverni próbálják a kettőt.

Észak-kaukázusi népek:

  • abazinok, adigék, agulok, avarok, csecsenek, cserkeszek, darginok, ingusok, kabardinok, lakok, lezgek, rutulok. tabaszaranok, cahurok - szunnita iszlám.

Dél-kaukázusi népek:

  • grúzok: ortodox kereszténység.

Szláv népek:

  • belaruszok, oroszok, ukránok - ortodox kereszténység,
  • lengyelek - katolicizmus.

Egyéb népek:

  • cigányok, görögö, moldávok (románok) - ortodox kereszténység,
  • eszkimók, csukcsok, jukagirok - pogányság,
  • kínaiak - budhizmus és ortodox keresztény, fele-fele arányban.
  • koreaiak - protestantizmus,
  • németek - a többség ortodox keresztény, jelentős katolikus és protestáns kisebbséggel.
  • örmények - a többség ókeleti (nem-khalkedóni ortodox) keresztény, van egy jelentős katolikus kisebbség is.
  • zsidók - a többség zsidó vallású, van egy jelentős ortodox keresztény kisebbség is.

Új bejegyzés szövege

0 Tovább

bircahang

blogavatar

magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média