bircahang

Gyakori vád az orosz állam ellen, hogy rehabilitálja Sztálint és a kommunizmust.

Mi is a valós helyzet?

Átlag minden negyedik-ötödik orosz ma is meggyőződéses kommunista. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértene a kommunista uralom minden tettével, de jelenti azt: alapvonalakban egyetért vele. Azaz a marxista tanítást jónak találja, helyesnek, általános érvényűnek, s ha el is ítéli Lenin, Sztálin vagy más szovjet kommunista vezér valamelyt tettét, azt bocsánatos bűnnek vagy valódi, nem megbocsátható bűnnek, viszont az eszméhez képest másodlagos elhajlásnak tekinti.

A kommunista párt ma is a második legerősebb párt Oroszországban. Ráadásul egyes kommunista jelképek orosz jelképekké nemesedtek, különösen az Oroszországon kívüli ex-szovjet területek orosz közösségei között. Amikor még a Krím Ukrajnához tartozott és a hatalom el akart távolítani egy Lenin-szobrot Szevasztopolban, az egyik központi térről, szabályos ellenállási mozgalom szerveződött a szobor megmentésére.  Már úgy tűnt sokaknak, hogy az ukránok az “orosz Lenin” ellen vannak és nem a “kommunista Lenin” ellen.

Érdekes jelenség: Sztálin messze népszerűbb Leninnél a mai Oroszországban, talán a kommunistákat leszámítva, akik számára ők a két egyenrangú főhős.

Mi a nem-kommunista oroszok (ez a lakossága 75-80 %-a) viszonya Sztálinhoz?

A vélemények 3 csoportra oszthatók:

1. A kommunizmus rossz volt Oroszország számára, letérítette a helyes útról, hatalmas károkat okozott az országnak, de Lenin a főbűnös, nem Sztálin. Sztálin javított Lenin rendszerén, azt nemzetibbé tette, leküzdte annak nyugatos vonásait. Sztálin – akaratlanul is – visszahozta részben Oroszország dicsőségét.
2. Lenin is és Sztálin is gonosztevő zsarnokok, de Sztálin érdeme, hogy megmentette az országot a németek általi totális feldúlástól.
3. Az egész kommunizmus gonosz eszme, s minden vezetője káros. Sztálinnak nincsenek érdemei, a háborút se ő nyerte meg, hanem az orosz nép. Nincs mit foglalkozni vele.

Nem keverendő semmiképpen azonban a Sztálinhoz és a kommunizmushoz való viszony a Szovjetúnióhoz való viszonnyal! A Szovjetúnió széthullását szinte mindenki tragédiának tekinti, sőt az antikommunisták éppen a kommunizmus egyik bűneként sorolják fel az ország szétesését. Ez teljesen érthető: Lenin hozott létre szövetségi államot a régi Oroszország helyén, s ez a közjogi berendezkedés tette könnyűvé a szétesést a 90-es évek elején. Ezzel pedig többévszázados orosz területek is elvesztek. A Szovjetúnió szétesése egyfajta orosz Trianon. Magyar fejjel ez megérthető: a Habsburgokat ellenző magyarok is tragikusnak tartják Trianont, nem mondják azt, hogy milyen jó, hogy megszűnt a Habsburg-uralom. Ugyanez az oroszoknál: a kommunizmus bukását pozitívumnak tekintő oroszok számára is tragédia az ország szétesése 1991-ben.

tavalyi kommunista plakát, felirat:"december 21. születésnap - nem loptam, s ezt másoknak se engedtem meg - az országot felépítettem, nem kiárusítottam - a fiaimat a frontra küldtem harcolni a hazáért, nem Angliába"

Egy hónapja zárult le a parlamenti választás Oroszországban.

6 párt került be a parlamentbe, ebből 4 rendelkezik saját frakcióval. (A másik két pártnak csak 1-1 képviselője van.)

A szavazásra jogosult több mint 110 millió ember 48 %-a adta le szavazatát, ebből 1 % az érvénytelen szavazat. (Oroszországban – ellentétben a magyar szabályokkal – az érvénytelen szavazat is leadott szavazatnak minősül, ennek oka, hogy korábban létezett az orosz választásokon az “egyik jelöltet se támogatom” lehetőség, ez megszűnt pár éve ugyan, de az érvénytelen szavazat ugyanilyen elbírálás alá esik most.)

A korábbi évekkel ellentéttel a mostani szavazás nem listás rendszerben, hanem vegyes listás-egyéni rendszerben zajlott, mely hasonló a magyar választási rendszerhez, pár eltéréssel: a fő eltérés, hogy az orosz választási rendszer nem ismeri a töredékszavazat fogalmát, azaz az egyéni választókerületekben vesztes pártok nem kapnak semmilyen kompenzációt a listán.

Tehát az ország fel van osztva 225 egyenlő lakosszámú egyéni körzetre, s mindegyikben az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja – második forduló csak szavazategyenlőség esetében van, ami nemigen fordul elő a valóságban – pontosabban ez nem is második forduló jogilag, hanem új, rendkívüli választás lenne az illető körzetben. Jelöltet indíthat minden párt, mely a legutóbbi választásokon legalább 3 %-ot szerzett, valamint bármely más szervezet is (akár független jelölt is), aki összeszedett legalább 8 ezer aláírást az adott körzet választásra jogosult állandó lakosaitól.

Ugyanígy létezik 225 főnyi listás mandátum is, melyet a listára leadott szavazatok alapján osztanak fel. Lista indításához komolyabbak a feltételek: ez alanyi joga minden pártnak, mely a legutóbbi választásokon legalább 3 %-ot szerzett – minden más esetben 200 ezer aláírás benyújtása szükséges a lista bejegyzéséhez.

Idén 14 pártnak sikerült teljesítenie a lista követelményeit.

Az eredményeket érdemes nem pártonként nézni – ez nem igazán releváns adat -, hanem eszmei áramlatok szerint. Mivel Oroszország hatalmas ország, sokféle régióval, érdemes ezt is figyelembe venni.

Putyin pártja: 29 millió szavazat listán + győzelem a 225 egyéni választókerület közül 203-ban. A legjobb eredményt Csecseniában érte el (96 %-ot), a legrosszabbat Altáj megyében - ez egy dél-szibériai megye, Kazahsztán határán - (35 %-ot). Moszkvában alig többet, 38 %-ot ért el a párt, Szentpéterváron picit többet: 40 %-ot.  Oroszországban a két főváros – Moszkva és Szentpétervár – hagyományosan ellenzéki területnek számít.

a hatalom pártjának, az Egyesült Oroszországnak a plakátja, rajta idézet Putyintól: "az Egyesült Oroszország politikájának alapjául az ország érdekeinek mély értése szolgál"

Idén 3 kommunista párt is indult.

Aa parlamenti kommunista párton kívül egy másik is, mely a parlamenti párt szerint a hatalom által kreált fantompárt a kommunista szavazatok megosztására.

kommunista plakát: "itt az ideje leváltani a hatalmat"

Vera Muhina híres szobra (A munkás és a kolhoztagnő) seggbe rúgja  a medvét, a Putyin-párt (Egyesült Oroszország) jelképét

A parlamenti kommunisták lettek a második párt 7 millió szavazattal + győzelem a 225 egyéni választókerület közül  7-ben. A legjobb eredményt a Mari Köztársaságban érte el  a párt (27 %-ot), a legrosszabbat Csecseniában - (1 % alatt). Moszkvában 14 %-ot ért el a párt, Szentpéterváron 11 %-ot.

A csecseniai választásokkal kapcsolatban fogalmazódott meg egyébként a legtöbb kritika – egyes hírek szerint a csecsen vezetés nem teljesen tisztán bonyolította le a választásokat.

ez nem vicc, ez tényleg a kommunisták egyik választási plakátja: balról a fiatal Lenin, jobbról Marx, mindkettőjükön farmer, köztük orosz lány szovjet címeres pólóval és természetesen vörös színű mobiltelefonnal a kezében mint az átlagos választópolgár, természetesen magassarkú cipőben, ahogy minden orosz nő jár - a felirat "van ilyen párt!"

A másik kommunista párt 1 millió szavazatot kapott, így nem érte el az 5 %-os küszöböt, nem lett egy mandátuma se, s egyéni mandátumot se nyert el.

Egy harmadik kommunista párt is indult a választásokon (Orosz Hazafiak Párt), 300 ezer szavazatot elérve, ez  a párt a parlamenti kommunista pártból szakadt ki. Nincs mandátumuk jelenleg.

kommunista plakát: "na, milyen az élet a kapitalizmusban?"

A nacionalisták a kommunisták mögött picit elmaradva a 3. helyen végeztek (a nevük egyébként furcsa módon Liberális-Demokrata Párt), szintén 7 millió szavazattal  + győzelmet értek a 225 egyéni választókerület közül  5-ben. A legjobb eredményt Amur megyében – a Távol-Keleten, a kínai határon - érte el  a párt (29 %-ot), a legrosszabbat Csecseniában - (1 % alatt). Moszkvában 13 %-ot ért el a párt, Szentpéterváron 11 %-ot.

​Vlagyimir Zsirinovszkij pártelnök, a Liberális-Demokrata Párt plakátján

A radikális jobboldali Haza Párt 700 ezer szavazatot kapott, de sikerült a pártvezérnek egyéniben nyernie, így a pártnak 1 mandátuma van. A pártvezető egyébként korábban a Putyin-párt parlamenti képviselője volt. A legjobb eredményt Tambov  megyében érte el  a párt (7 %-ot).

A szociáldemokraták (nevük: Igazságos Oroszország) 3 millió szavazattal + győzelemmel a 225 egyéni választókerület közül  7-ben a negyedik parlamenti párt lettek. A legjobb eredményt Asztrahany megyében érte el  a párt (17 %-ot), Moszkvában és Szentpéterváron 7-7 %-ot értek el.

A szociáldemokraták közeli szövetséges a Zöld Párt 400 ezer szavazatot kapott, nem sikerült mandátumot szerezniük. Legjobb eredményük Moszkvában született: 2 %.

Lásssuk a liberális ellenzéket most. Ez az elenzék, melyet a nyugat támogat. Mivel jellemzően egymást gyűlölő vezetők köré szerveződnek az orosz liberálisok, több külön pártjuk is indult: összesen 5 darab. Ezek:

​

Jabloko-aktivista, a dobozon a felirat: "itt az ideje rendszert váltani"

• Jabloko (magyarul: Alma) Párt -, ez a legnépszerűbb liberális párt és az egyetlen, mely rendes tagja az Európai Liberális Pártnak (ALDE) és a Liberális Internacionálénak, ultraliberális nézeteket vallanak mind gazdasági, mind társadalompolitikai kérdésekben, fő bázisuk Szentpéterváron van, ahol az önkormányzatban 12 %-os mandátumarányuk van,
• Jobb Erők Szövetsége / Növekedés Pártja (hasonlóan a magyarhoz az oroszban is a “jobb” szó egyszerre jelent irányt és helyességet) – ez liberális konzervatív párt, az orosz népnyelv róluk találta ki a “négy és feledik hadoszlop” vicces kifejezést, mivel belpolitikailag erősen kritizálják Putyint, de a külpolitikában jellemzően egyetértenek vele, lásd támogatták a Krím hazatérését,

​

plakát Mihail Kaszjanov, a Parnasz elnöke ellen,  a két szó felül "várakozás"és "valóság", Kaszjanov keresztneve angolul írva (Majkl), ezzel érzékeltetve, hogy idegen, nem orosz érdekeket képvisel

• Parnasz Párt (a Népi Szabadság Pártja név rövidítése) – az ALDE tagjelöltje, ez a tavaly meggyilkolt Borisz Nyemcov pártja, politikailag kb. az előző kettő között van, jellemzően ők állnak a legtöbb moszkvai liberális megmozdulás mögött,
• Polgári Platform – eredetileg Mihail Prohorov orosz milliárdos alapította, aki elszakadt a Jobb Erők Szövetségétől, kijelentve, hogy azok Putyin bábjai, később Prohorov elhagyta a pártot, mivel a pártvezetőség támogatta a Krím hazatérését, a párt elnöke jelenleg az egyetlen liberális, aki mandátumot tudott szerezni az idei választásokon,
• Polgári Erő – a legkisebb liberális párt, 200 ezer szavazatot se kaptak, azaz kevesebben szavaztak rá, mint amennyi aláírás szükséges a pártlista bejegyzéséhez.

​

az egyetlen megválasztott liberális képviselő - a pártelnök baskír nemzetiségű

Együtt ez az 5 párt 2 millió szavazatot ért el (ennek felét a Jabloko kapta), s sikerült az egyik pártnak 1 darab egyéni körzetet megnyernie: Baskíriában.  Moszkvában 15 %-ot ért el a párt, Szentpéterváron 12 %-ot.

Egy sajátos protesztpárt is indult a választásokon kommunista jellegű programmal, a Nyugdíjasok Igazságpártja. 1 millió szavazatuk lett, mandátumot nem szereztek. Moszkvában 3 %-ot ért el a párt, Szentpéterváron 2 %-ot.

Az egyéni választókerületekben aratott hatalmas győzelemnek köszönhetően Putyin pártja 76 %-os többséget szerzett a parlamentben.

Mindvégig “parlament” alatt az orosz parlament alsóházára utaltam. Van felsőház is, de azt nem választják, hanem tagjait (170 főt) az oroszországi 85 régió delegálja (régiónként 2 főt).

A ballib adópolitika lényege egy mondatban: 

• a picit is jobban kereső kisembert gazdagnak nyilvánítani, majd agyonadóztatni,
• a nagytőkéseknek meg adókedvezményt adni, ha megígérik, hogy minden profitot kivisznek az országból.

Minden egészéges közösség az emberi történelemben nem-plurális, pontosabban homogén.

A "pluralizmus" ebben az értelemben a hatalmasok eszköze a nép elnyomására. A heterogén társadalomnak kevesebb eszköze van a kizsákmányolás, a hatalmasok általi elnyomás ellen. Nem véletlen, hogy a liberális oligarchia mélyen gyűlöli a homogén társadalmakat, s mindent megtesz azok felrobbantásáért.

Ahol kell pluralizmus, az a véleményszabadság, ott valóban ez erősíti a népet. Nem véletlen, hogy a liberális oligarchia mélyen gyűlöli a véleményszabadságot, s mindent megtesz minden számára kellemetlen álláspont betiltásáért.

Manapság a tiltások a liberális diktatúrákra jellemzőek. Ha kritizálod a kötelező eszméket, megnézheted magadat. Ha pl. nem akarsz homokosoknak tortát csinálni a saját cukrászdádban, bezárnak, eladósítanak. Ha a véleményed eltér a hivatalastól, kirúgatnak a munkahelyedről.

Korábbi, hangtani alapokkal foglalkozó cikkem kapcsán kaptam több kérdést is. Ezekre fogok válaszolni most.

Ez a cikk a nem tüdőből képzett hangokat illeti. Mivel a magyarban ilyenek nem léteznek. sőt az európai nyelvek közül csak egyes kaukázusi nyelvekben léteznek, a kérdés érdekes.

Tisztázzuk tehát: az emberi nyelvek hangjai a légáram típusa szerint 3 csoporra oszthatók:

• tüdőhangok,
• hangszallagréshangok,
• nyelvhangok.

*

A tüdőhangok esetében a tüdőből kiáramló levegő mozgása által képződik a hang. Az összes magyar beszédhang ilyen.

A tüdőhangok a leggyakoribbak az emberi nyelvekben, sőt a legtöbb emberi nyelvben csak tüdőhangok vannak (a magyar is ilyen). Ez az oka annak, hogy itt találhatjuk a legtöbb alváltozatot. Az egyes változatok attól függenek, hogy a hangszallagrés milyen állapotban van. A hangszallagrés a gégében található kannaporcok, valamintaz azokhoz csatlakozó hangszallagok által alkotott szűk rész.

A lehetséges változatok a következők: zöngésség szerintifelosztás, gégebeli hangképzés szerinti felosztás, s hehezet szerintifelosztás. Mindhárom olyan jellemző, mely még a gégeszakaszban zajlik le.

A zöngésség szerinti felosztás lényege: ha a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a a hangszalagok zárját, akkor a hang zöngés, ha a rezgés elmarad, a hang zöngétlen.

A gégebeli hangképzés attól függ, hogy a hangszallagrés milyen állapotban van a hang keletkezése során. Ez sokféle lehet, de hangtani szempontból csak fő 3 változatnak van jelentősége:

• a "normál" állás: azaz a hangszallagrés optimális állapotban van, a legtisztább hangot eredményezve,
• a "suttogó" állás: a hangszallagrés szélesebb,
• a "rekedtes" állás: a hangszallagrés keskenyebb.

Hozzá kell ehhez tenni: léteznek köztes állapotok is, s az egyes állapotok kiterjedése nyelvfüggő, de alapvetően elég a fenti 3 változatot figyelembe venni.

A magyarban természetesen csak a normál állás létezik, azaz a másik kettő is megvan - hiszen tudunk suttogni vagy rekedtesen beszélni -, ezeknek azonban nincs semmilyen fonológiai szerepe. De pl. a koreai nyelvben háromféle /p/ hang van jelen fonémaként: normál zöngétlen (melynek zöngés allofónja is van), hehezetes zöngétlen, s rekedtes zöngétlen. A világ nyelveinek kb. negyede használja fonematikus célokra ezeket a jellemzőket, elsősorban egyes kelet-ázsiai, ausztráliai őslakos és amerikai indián nyelvekre jellemző ez.

Végül a hehezet, mely azt jelenti, hogy erős légáram-kitöréssel járul egyes hangok kiejtése. A magyarban ez sem létezik, azaz előfordul nyelvjárási szinten, de nincs semmilyen fonológiai jelentősége. A hehezet több európai nyelvben is előfordul, azonban jellemzően csak allofónként: pl. az angolban a szókezdő p mindig hehezetes (kivéve ha vele azonos szótagban s betű található), de ez az egyetlen lehetséges ejtés, s máshol a szóban nem is lehet hehezetes p. Fonémaként előfordult a hehezet az ógörögben (a mai görögben már nem létezik), onnan a latin is átvette egyes görög jövevényszavakban, de kétséges, hogy a latin anyanyelvűek ejtették-e. Valószínűleg nem ejtették (hiszen a latinban nem volt hehezet), azaz valószínűleg a hehezetes hangokat úgy ejtették, ahogy azok nem-hehezetes változatukat, kivéve a művelt réteget, mely számára a görög nyelv kiváló tudása presztízsértékű volt. Az ógörögben volt három hehezetes hang:

• a  hehezetes k, írása: χ (a nem-hehezetes k írása κ volt) - az ókori rómaiak az előbbit ch, az utóbbit k betűvel írták át,
• a  hehezetes p, írása: φ (a nem-hehezetes p írása π volt) - az ókori rómaiak az előbbit ph, az utóbbit p betűvel írták át,
• a  hehezetes t, írása θ (a nem-hehezetes t írása τ volt) - az ókori rómaiak az előbbit th, az utóbbit t betűvel írták át

A mai görögben egyébként már nincsenek hehezetes hangok: a ch-ból h lett (mint a magyar "ihlet" szóban), a ph-ból f lett, a th-ból pedig /θ/ (mint az angol "path" szóban az utolsó hang). Ez jól látható ahagyományos magyar görög-latin ejtésből is: a ph az f, a ch az h, a th meg t, ez utóbbinak a nyilvánvaló oka, hogy a magyarból hiányzik a /θ/ hang, így a hozzá legközelebbivel lett helyettesítve.

Mai európai nyelvekben hehezetes hangok fonámaként kevés nyelvben vannak, pl. az örményben. Kelet-Ázsiában viszont a helyzet fordított: ritka az olyan nyelv, mely nélkülözne hehezetes fonámákat.

*

A hangszallagrés- és nyelvhangok esetében a tüdő nem játszik semmilyen szerepet, képzésük közben a hangszallagrés zárt állapotban van és a tüdőből nem áramlik levegő a szájüreg felé, tehát a légáramot csak a szájüregben található levegő kelti.

*

A hangszallagréshangok esetén két változat fordul elő: felső hangszallagréshangok és alsó hangszallagréshangok.

A felső hangszallagréshangok (implozívek) esetében a légáram a hangszalagrész felfelé való mozgatásából ered.

Az alsó hangszallagréshangok (ejektívek) esetében a légáram a hangszalagrész lefelé való mozgatásából ered.

Íme egy videó a bilibiális implozív és a biliabaliás ejektív ejtésével, minkettő előtt annak fonetikai jele: https://www.youtube.com/watch?v=_E0WjybtXWE

*

A nyelvhangok esetében a nyelv mozgatásából ered a hang, természetesen ismét a tüdő részvétele nélkül. Ezek a csettintő hangok. Kizárólag egyes afrikai nyelvekben léteznek. Nem fonémaként természetesen használatosak, hiszek pl. a magyarok is szoktak csettinteni, a lovasok használnak pl. ilyen hangokat lovuk irányítására.

Hogyan kell ezeket ejteni?

Lezárt gégével a nyelvet hozzáérintjük egy adott részhez a szájunkban (ez lehet az ajak, a fog, a fogíny, az elülső szájapadlás, a hátulsó szájpadlás, a nyelcsap), majd visszahúzzuk nyelvünket, majd a gégézárat felnyitjuk. Így csettintés fog hallatszani. A szájban megérintett résztől függően más-más típusú lesz. Természetesen lehetséges több altípus is.

Íme egy videó a fő típusok ejtésével, mindegyik hang előtt annak fonetikai jele: https://www.youtube.com/watch?v=KMJ_RNDONKQ 

*

Lehetséges a különböző légáramok kombinálása is:

• tüdő-ejektív hangok – a légáram a hangszalagrész felfelé való mozgatásából ered,  a tüdő részvételével,
• tüdő-csettintő hangok – a légáram a nyelv lefelé való mozgatásából ered, részvételével.