Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Mi a sajtószabadság?

Miután a Népszabadságot bezárta a szabad piac láthatatlan keze, ismét gágogás kezdődött a sajtószabadságról.

Elhangzottak a lehető legfantasztikusabb elméletek a sajtószabadság, véleményszabadság végéről.

Mit jelent a valóságban a sajtószabadság? Csak a következő dolgokat:

  • mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
  • mindenkinek joga van az különböző információk megismeréséhez,
  • az állam nem avatkozhat be a fentiekbe,
  • mindenkinek joga van hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az Emberi jogok európai egyezménye sem mond egyebet, ezt aláhúznám!

Hozzáteszem: a fenti jogok mindenhol korlátozva vannak, hiszen már maga az állam szabályozó szerepe is korlátozás valamilyen szinten. Emellett a zaklatásmentesség nem biztosított a legtöbb liberális demokráciákban, sőt sokszor maga az állam a zaklató fél, lásd az ohiói keresztény cukrászok esetét az USA-ban, akiket homofób, keresztény nézeteik miatt zaklat az amerikai állam. Továbbá minden országban vannak tabutémák, melyekre nem vonatkozik az információhoz jutás és a véleménynyilvánítás szabadsága.

De elfogadva, hogy vannak korlátozások, mégis világos mi a sajtószabadság:

  • szabadon kifejezhető a vélemény, egyes kifejezetten tiltott kérdéseket leszámítva, melyekre hozható valamilyen racionális indok, lásd: nemzetbiztonsági érdek, rágalmazás, kegyeketsértés, közbotrányokozás, stb.
  • szabadon alapítható média, azaz nincs erre állami szabályozás az ésszerűség határán túl, azaz nyilván, hogy nincs elég szabad frekvencia, így nem lehet mindenkinek rádiója és tv-csatornája, kell valamilyen szabályozás, de pl. egy nyomtatott lap vagy egy internetes kiadvány esetében nem kell szabályozni semmit,
  • senkit sem üldöz az állam a véleménye miatt, kivéve ha az a vélemény kifejezetten bűncselekményt segít elő vagy valósít meg,
  • nincs állami cenzúra, az államtól nem szükséges előzetes engedély valaminek a megjentetéséhez.

Viszont a sajtószabadság NEM jelenti a következők egyikét se:

  • az állam köteles finanszírozni bárki médiáját,
  • egy adott média köteles teret adni bárki véleményének,
  • a reklámozók, szponzorok, stb. kötelesek egyenlően támogatni minden médiát,
  • az állam köteles ingyenes hozzáférést biztosítani a polgárok számára minden médiához.

0 Tovább

Hogy hangzanak?

Hogyan hangzanak a magyar rokonnyelvei? Íme egy gyűjtés.

Hozzá kell tenni: a magyarnak közeli rokonnyelvei nincsenek, csak távoliak.

permi nyelvek:

komi (anyanyelvi beszélők száma: 230 ezer)

udmurt (anyanyelvi beszélők száma: 320 ezer)

volgai nyelvek:

mari (anyanyelvi beszélők száma: 230 ezer)

mordvin (anyanyelvi beszélők száma: 430 ezer)

balti-finn nyelvek:

észt  (anyanyelvi beszélők száma: 1,1 millió)

finn  (anyanyelvi beszélők száma: 5,4 millió)

A többi balti-finn nyelv - izsór, lív, vepsze,  vót - mind a  kihalás szélén áll, ma már alig léteznek egynyelvű anyanyelvi beszélőik, s kétnyelvű anyanyelvi beszélőik is nagyon kevesen vannak, a legnagyobb nyelv - a vepsze - esetében is alig 4 ezer anyanyelvi beszélő van, mindenki egyben finn és orosz anyanyelvű is.

vepsze ima

Az obi-ugor nyelvek: hanti, manysi. A manysi kihalásának kérdése csak időtől függ, ma már alig 1 ezer anyanyelvi beszélője van. A hanti esetében a helyzet kicsit jobb: 10 ezer ember anyanyelve ma is. Еz azt jelenti: gyakorlatilag csak népdalokra használatos.

hanti

manysi

lapp:

lapp  (anyanyelvi beszélők száma: 30 ezer)

szamojéd nyelvek: 4 mai nyelv, közülük az enyec, a nganaszán, s a szülkup a kihalás határán állnak. A nyenyecnek 22 ezer anyanyelvi beszélője van.

nyenyec kisebbségi műsor orosz tv-csatornán

0 Tovább

Jó hírek Washingtonból

Jó hírek jönnek Washingtonból: a békepárti jelölt nyerte az elnökválasztást, míg a háborús oligarchia meg kapott egy kicsi, de igencsak fájó pofont. Ez jó hír, a béke esély kapott, ez már önmagában eredmény.

Jó dolgok jönnek. Az USA el fogja fogadni a többpólusú világrendet, azaz csökkenteni fogja harcát a világuralomért. Ez elhoz egy kiegyensúlyozattabb világot, ahol nincs se "humanitárius" bombázás, se terroristák esztelen pénzelése csak mert egy adott kormány egy az amerikai oligarcháknak nem tetsző kormány szövetsége.

politika

Magyarország esélye a semlegességre hosszú távon most növekszik, az atlanti civilizációhoz semmi közünk, oda csak a balsors sodrott minket 25 éve, most talán lehetőség lesz kiszállni.

A magyar belpolitikában ez persze Orbán kiütéses győzelme, reménykedjünk, hogy ezt a győzelmet jó célra fogja használni, s nem valami éktelen marhaságra.

Az amerikai embereket becsmérlőknek meg üzenem: vajon melyik másik nép lenne képes ugyanerre, azaz a totális háttérhatalmista médiaterror közepette nem úgy szavazni, ahogy "kell"? Mindig mondtam: az amerikai kormányzat elleni érzéseket rávetíteni az egész amerikai kultúrára és az amerikai népre súlyos butaság jele. Szóval ma menjünk el egy amerikai gyorsétterembe, együnk hamburgert, igyunk kólát, stb., így ünnepeljük Amerika emberi arcát!

politika

A Trump-győzelem jelentősége ugyanaz, mint annak idén, amikor 31 éve Gorbacsov lett a szovjet vezér. Azaz hatalmas. A liberális rend magában a rend fővárosában, New Yorkban remegett meg. Emlkszem a 31 évvel ezelőtti Gorbacsov-indulásra: éppen érettségi előtt álltam. A mostani esemény abszolút hasonló.

Aki viszont hirtelen hatalmas változásokra számít, az csalódni fog. Ez csak egy pozitív, de lassú folyamat kezdete.

0 Tovább

Megbolondult Gyurcsány?

Sok ballib hívő mostanában nagyon meg van lepődve, hogy éppen Gyurcsány az, aki manapság lehetetlenné teszi a ballib összefogást Orbán ellen a 2018-as választásokra. Pont most, amikor már a Jobbik-ballib koalíció se számít szentségtörő ötletnek a ballib táborban.

Persze Gyurcsány fanatikus hívei meg ebben a „Fidesz-bérencek” eltávolítást látják.

De mi a valóság?

Gyurcsány jelenleg a ballib oldal egyetlen profi politikusa, aki képes a jövő hétnél messzebb látni. S sose csinál dolgokat hülyeségből. Még amikor súlyosan téved is – lásd az ösződi beszéd önkiszivárogtatását 10 éve -, akkor is átgondolt koncepció alapján teszi ezt.

S Gyurcsány most se hülyeségből teszi azt, amit.

A migránsügyi népszavazás megmutatta: a ballib tábor gyenge, s ebből Gyurcsány le is vonta a helyes következtetést, ami nem más, mint az, hogy a 2018-as választás nem nyerhető meg a ballib tábor által, de ha esetleg, hatalmas erőfeszítéssel meg is lenne nyerhető, nincs értelme megnyerni.

Miért?

Ha sikerül is összehozni egy teljeskörű ballib összefogást, sőt megállapodni a Jobbikkal is valamilyen szinten, mi fog következni?

A legjobb esetben meglesz éppen az egyszerű többség. Alkotmányozó többség nem lesz, azaz a választási törvény nem lesz megváltoztatható, ráadásul kétséges, ez szükséges-e egyáltalán. Hiszen a jelenlegi választási szabályozás a nyertesnek kedvez, így a ballib tábor számára öngyilkosság lenne pont akkor bevezetni az arányos választási rendszert, amikor az már a Fidesznek kedvezne. Nemzetközi tapasztalat: mindig  a vesztes akar változást a választási rendszerben, sose a győztes.

politika ballib

De nézzük a többit! Már a kormány megalakítása is súlyos nehézség lenne. Egy ennyire sokrétű ballib szövetség képtelen lesz még saját magával is megállapodni, nemhogy a Jobbikkal. Hiszen jelenleg minden van ott: jobboldali ultraliberálistól neomarxistáig minden. S a ha meg is lenne a kormány, a saját tábora fogja folyton nehezíteni munkáját. Az eredmény egyetlen dolog lesz: a kormány gyors bukása, majd rendkívüli választás, amit a Fidesz immár fölényesen meg fog nyerni.

Gyurcsány ezt átlátja tökéletesen. Így a cél: választásnyerés 2022-ben. Van erre 6 év. Elegendő idő. A kis ballib pártok el fognak tűnni 2018 után, mivel ha se az MSZP, se a DK nem segít nekik, képtelenek lesznek 1-2 %-nál jobb eredményre. Így ezt kell tenni: meg kell őket semmisíteni. S közben meg kell várni, hogy a Fidesz pedig felőrölje a Jobbikot. A nehéz feladat az MSZP lenyelése, de a 2018-as választási vereség után erre is esély lesz, Gyurcsány képes lesz profi módon tudatosítani, hogy a „gyenge” MSZP miatt nyert a Fidesz ismét.

Gyurcsány reménye: egy tisztán jobboldali, liberális, egységes párt összehozása (természetesen „baloldal” név alatt, mert ez a magyar hagyomány), élén vele, s ez a párt lehet majd 2022-ban a kihívó.

0 Tovább

99 éve volt

99 éve volt, 1917. október 25-én (a juliánus naptár szerint, azaz a gregoriánus naptár szerint november 7-én) a sokáig hivatalosan Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nevezett esemény, mely valójában se nagy nem volt, se forradalom nem volt: gyakorlatilag egy nulla (!) halálos áldozattal járó puccs volt.

Az orosz rendet 1905-ben rendítette meg alapjaiban egy esemény: a fatális orosz vereség a japán-orosz háborúban. Ez után indultak be az események a cár hatalma ellen. Egy részről a liberálisok, más részről a kommunisták voltak a fő tényezők. A liberálisok nyugati típusú liberális demokráciát akartak csinálni Oroszországból, míg a kommunisták pedig keresték az esélyt a proletárforradalomra.

A liberálisok hatalomra is kerültek 1917 márciusában, miután II. Nyikolaj cár lemondott, majd megalakult a liberális vezetésű Ideiglenes Kormány. előbb Georgij Lvov kadet-párti politikus (kadet = az orosz Конституционно-Демократическая Партия - Alkotmányos-Demokrata Párt - rövidítéséből, ez tisztán nyugati típusú liberális párt volt, mely parlamentáris monarchiát akart) vezetésével, majd helyére került Alekszandr Kerenszkij eszer-párti politikus (eszer = az orosz Партия Социалистов Революционеров - Szocialista Forradalmárok Pártja - rövidítéséből, ez a kadetoknál balrább álló, mai szóval szociáldemokrata típusú párt volt, de erősen agráriánus jelleggel). Az Ideiglenes Kormányt támogatták tovább a menysevikek, azaz az orosz kommunisták mérsékeltebb, Lenin elleni szárnya is.

Az Ideiglenes Kormány nem volt sosem képes a hatalmat megszilárdítani. Vele párhuzamosan működött  a leninista kommunisták saját de facto kormányszerve. a Petrográdi Tanács (oroszul Петроградский Совет - innen a "szovjet" szó). Továbbá a lemondott cár támogatottsága is jelentős maradt: sokan se az Ideiglenes Kormányt, se Petrográdi Tanácsot nem ismerték el.

Leninék már júliusban megpróbálták átvenni a hatalmat, ekkor még az Ideiglenes Kormány győzött, októberben (novemberben) azonban már a leninisták nyertek: az Ideiglenes Kormány szét lett kergetve, immár a Tanács lett az egyedüli hatalmi szerv. Ennek napját nevezték el aztán Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak.

A kommunisták számára elvi problémát jelentett a hatalom átvételekor, hogy ez a hatalomátvátel cáfolja Marxot, aki szerint a legfejlettebb kapitalista államokban fog bekövetkezni a proletárforradalom, s semmiképpen a feudális-kapitalista államokban, amilyen Oroszország is volt. Ezért sok orosz marxista ellenezte az egész hatalomátvételt (a menysevikok álláspontja ez volt), arra hivatkozva, hogy hiába lesz átvéve a hatalom, az eredmény nem lesz proletárállam, mivel hiányoznak a Marx által megállapított feltételek hozzá, Ezzel szemben Lenin azzal érvelt, hogy Marx óta a feltételek megváltoztak, a tőkések osztálya a legfejlettebb államokban sikeresen semlegesítette a proletárforradalmat, így éppen a kapitalista rend leggyengébb láncszemeiben esélyesebb a proletárforradalom, majd ezen sikeres forradalmak képesek lesznek átterjedni a fejlettebb államokba is.

Miután Lenin sikeresen megszerezte a hatalmat, a vita véget is ért. A kommunista mozgalomben szakadás következett be, a Lenint támogatók és ellenzők között. Hivatalosan még működtek Oroszországban az ellenzők a 20-as évek elejéig, de már semmilyen hatásuk nem volt az eseményekre, egyetlen kivétel, Grúzia kivételével, ahol a menysevikok sikeresen megszerezték a hatalmat. Grúziában a menysevik hatalom egészen 1921-ig fennmaradt, ekkor a Vörös Hadsereg megdöntötte  a grúz kormányt, s ott is a leninisták kerültek hatalomra.

A lenisták csak 1922-re tudták stabilizálni hatalmukat az országban, kivéve a 3 balti köztársaságot, Lengyelországot és Finnországot (emlékeztető: ezek Oroszország részei voltak az I. vh, előtt), melyekben a leninisták vesztettek, s ezekből független államok is lettek. Maga a Szovjetúnió is csak 1922 végén alakult meg hivatalosan, addig az egyes kommunista vezette részegységek független államoknak számítottak, ezen az alapon lett a Szovjetúnió is államszövetség és nem egységes állam.

Ami biztos: minden leninista tudta, hogy a független szovjet állam ideiglenes jelenség, hiszen ez csak egy apró lépés a világforradalom felé. A korabeli események igazolták is ezt: hiszen Bajországban, Magyarországon, Szlovákiában is szovjet köztársaságok jöttek létre (lásd: Magyar Tanácsköztársaság 1919-ben). Az orosz kommunistákat döbbenetként érte a hír, hogy mégse jött világforradalom. Lenin halálakor - 1924 - a világon csak 3 "proletárállam" létezett: maga a Szovjetúnió, Mongólia (ahol gyakorlatilag az egész oka nemzeti alapú volt: a kínai uralomtól szabadulni akaró mongolok a Szovejtúnióhoz fordultak segítségért, független államiságuk megvédésére), plusz az előző kettőhöz képes kicsiny Tuva, mely szintén a kínai uralom ellenében fordult az oroszokhoz. A leninisták elméleti gondja hatalmas lett az események ilyen alakulása miatt: itt következett Sztálin új koncepciója arról, hogy a világforradalom nem feltétlen kell, hogy azonnal következzen, de addig is a Szovjetúniót meg kell erősíteni, fel kell építeni, mint egy normál államot. A sztálini koncepció hatalmas ellenkezésre talált az orosz kommunisták között - a fő ellenző Lev Trockij volt, az orosz vezetés Lenin utáni kettes számú embere -, de Sztálin ravaszabbnak bizonyult, s a 30-as évek közepére minden ellenzést legyőzött, nemcsak elméletileg, hanem fizikailag is, a Szovjetúnióból elmenekülő Trockij is egy jégcsákánnyal a fejében végezte életét Sztálin jóvoltából.

De ez már a Szovjetúnió későbbi története, melyre most nem térnék ki.

II. Nyikolaj cárt 1918-ban meggyilkoltatta Lenin, miután esélyessé vált, hogy a cárhoz hű erők elfoglalják azt a területet, ahol az ex-cár háziőrizetben volt fogva tartva.

A kommunista rendszer bukása után természetesen a cár rehabilitálva lett.

történelem

2003-ban hatalmas templom (a Vér Templom) épült azon a helyen, ahol 1918-ban meggyilkolták a cári családot

Az igazi rehabilitáció azonban az lenne, ha a századik évfordulóra - 2018- visszállítanák a monarchiát Oroszországban. Úgy is, hogy ez már csak jelképes monarchia lenne.

0 Tovább

bircahang

blogavatar

magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média