Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A népszavazás valódi belpolitikai eredménye

A magyar népszavazés valódi eredménye: megerősítette a létező politikai spektrumot!

Hogyan lehet lefordítani eredményre a népszavazást bojkottáló szavazatokat? Mennyi ezek valós értéke?

A megoldás nagyon egyszerű. Megnézzük, hogy mennyi volt a részvétel a legutóbbi parlamenti választáson! Ez  2014-ben 62,2 % volt: ebből 61,4 % érvényes és 0,8 % érvénytelen szavazat, ez utóbbi adat is fontos most az összehasonlítás miatt!

Nézzük most úgy az egyes pártok eredményét, ahogy sosem szokás, azaz nem az elért mandátumarány, sem a listás arány szerint, hanem az összes szavazásra jogosulthoz képesti listás eredményt!

Íme a 2014-es eredmény:

  • 26,7 % a Fideszre szavazott
  • 16,1 % a balllibekre szavazott
  • 12,7 % a Jobbikra szavazott
  • 3,4 % az LMP-re szavazott
  • 2,5 %  a parlamentbe ne nem jutott pártra szavazott
  • 0,8 % érvénytelenül szavazott
  • 37,8 % nem szavazott

Mi történt a 2016-os népszavazáson?

Szavazott 47,8 %: ebből  45,1 % érvényes és 2,7 % érvénytelen szavazat. Nem szavazott 52,2 %. Részletesen:

  • 43,4 % nem szavazat
  • 1,7 % igen szavazat
  • 2,7 % érvénytelen szavazat
  • 52,2 % nem szavazott

Ha a két választás részvételi különbözetét kiszámítjuk, ez 62,2-47,8=14,4.

Reálisam ezt a számot fogadhatjuk el mint a ballib bojkottfelhívásnak szót fogadott választói tömeget.  Ha ehhez hozzzáadjuk az igen és az érvénytelen szavazatokat, az eredmény 14,4+1,7+2,7=18,8, de ebből vonjunk le 0,8-at, hiszen 2014-ben is volt ennyi érvénytelen szavazat, így féltételezhető, most is volt ennyi ember, aki nem szándékosan szavazott érvénytelenül, a végeredmény 18,0 %.

Azaz a ballibek javítottak: 16,1-ről 18,0 %-ra.

politika

A Fidesz, a Jobbik és az LMP 2 éve összesen 42,8 %-ot ért el, most a nem szavazatok aránya 43,4 %, ami kis javulás. Hozzá kell tenni: valószínűleg egyes ballib szavazók is nemmel szavazhattak és az LMP semleges álláspontja miatt nem biztos, hogy híveik mind nemmel szavaztak, azaz a valószínűbb a Fidesz+Jobbik tábor esése, valószínűleg annyival, mint amennyivel a ballibek növekedtek.

Mit jelent ez lefordítva mandátumokra? A magyar választási rendszer sajátosságai miatt nehéz megbecsülni, de kb. ez a helyzet:

  • Jobbik és LMP: azonos a 2014-es mandátumszámmal, azaz 23 és 5,
  • Fidesz: 133 helyett 120-125,
  • ballibek: 38 helyett 45-50.

A politikai helyzetkép azonos maradt tehát.

0 Tovább

A kádárista elit gondolatai

Sok ideje meg akarom írni, de személyi jogi okokból folyton halasztgattam. Most már elmúltak ezek az okok, sajnos. Az összes ilyen véleményt ugyanis apám hivatali kapcsolatain keresztül tudtam meg, s amíg apám élt, nem akartam neki kellemetlenséget okozni.

Az MSZP liberálissá alakulása a 90-es évek első felében nem egy hirtelen jött valami volt. Ezt alaposan előkészítette maga az elit, a későkádári elit.

Kamaszként - a 80-as évek első felében - hosszú éveken keresztül lehetőségem volt hallani ennek az elitnek az őszinte véleményét: azaz nem azt a véleményt, amit hangoztatni volt kénytelen mindenki a Kádár-diktatúra írott és íratlan szabályai miatt, hanem azt, amit ezek az emberek ténylegesen gondoltak.

Természetesen ez a későkádári elit nem volt egységes. Nagy vonalakban 3 részre volt oszható:

  • technokraták - ez volt ezen elit 80-85 %-a,
  • óhitűek - a hagyományos kommunisták, akik valóban hittek a marxista eszmében, kb. 10-15 % volt ilyen,
  • reformerek - akik valamiféle változást akartak, a hivatalos eszme keretein belül, ez kb. 5 % volt.

Én természetesen most csak a többségről beszélnék, a technokratákról, mert ez cikkem lényege. Sem az óhitűek, sem a reformerek nem játszottak semmilyen szerepet ugyanis a rendszerváltozás utáni kor politikájában.

Lássuk most hát ezen későkádári elit valódi véleményét a közéletről!

Külpolitika. A szovjet függőség egy megváltoztathatatlan kötöttség, nem lehet tenni ellene semmit. Mindkét szélsőség súlyos hiba: azaz a szovjet politikai szolgai követése is az, meg az ellenállási próbálkozás is az. A lengyelek lázadása felelőtlenség, nem szabad őket támogatni. Az alapelvekben követni kell a szovjet utasításokat, így a Szovjetúnió szabad kezet ad nekünk a másodlagos kérdésekben. Lásd: támogatjuk a szovjet külpolitikát mindenben (pl. Afganisztán), közben meg Moszkva megengedi nekünk, hogy belépjünk a Nemzetközi Valutaalapba.

Jellemző mondat: "Addig ugrálnak ezek a lumpen lengyelek, míg a ruszkik bevonulnak".

Belpolitika. Kádárnak nincs alternatívája. Ha le lenne cserélve, helyette mindenképpen egy óhitű kommunista jönne, aki lassítaná az ország közeledését a nyugathoz. Azaz minden eszközzel ki kell állni Kádár mellett.

Jellemző mondat: "Bárcsak élne Kádár 120 éves koráig!".

Ideológia. A marxizmus egy vicc, régen megbukott. Lassan az egész szociális tábor titokban igyekszik lecserélni, még a szovjet vezetés is erre mozog. Az ideális a liberális, polgári demokrácia lenne, de erre nincs esély a nemzetközi feltételek és az ország geopolitikai helyzete miatt.

Jellemző mondat: "Hála Istennek, ma már a balosok nem dirigálnak nálunk".

Gazdaság. Az állami tulajdon önmagában rossz, szükséges a magántulajdon erőteljes növelése. Mind a belföldi kisvállalkozók rétegének növelésével, mind - és ez a fontosabb - nyugati részvétellel létrehozott vegyesvállalatokkal. Margaret Thatcher és Ronald Reagan gazdaságpolitikája az, ami ideális lenne nekünk is, de sajnos mindez nem valósítható meg teljesen ideológiai okokból. A magyar ember lista és nem is akar dolgozni, ezért munkanélküliség pozitív dolog, hazánk legnagyobb hibája a széleskörű szociális rendszer, ezt le kell építeni, piaci alapra kell helyezni.

Jellemző mondat: "Hallottam, hogy államosítottak egy nyugatnémet céget, na most majd csődbe is mennek".

Kultúra. Az ország érdeke az óhitű kommunista rezsimek eltávolítása, ezért érdemes akár a magyar kisebbségek ügyét is felhasználni annak érdekében, hogy gyengüljön a csehszlovák és román vezetés. Kádár túlságosan fél a magyar nacionalizmustól, pedig ezt fel lehetne használni pozitívan is, korlátok közt tartja.

Jellemző mondat: "Ezek a ruszkik mikor fogják már leváltani Ceaușescut? A hülye nyugatiak is támogatják őt, nevetséges!".

Látható a fentiekből, a technokrata későkádári elit nem mindenben azonos a később ballibnek nevezett iránnyal, de hozzá áll a legközelebb. Remélem mindenkinek érdekes volt ez a 30-35 évvel ezelőtti véleménykép.

Mi a személyes érintettségem, hiszen illene erről is beszámolni? 18 éves 1985-ben lettem, azaz a fentiek 12-18 éves korom között hangzottak el. Ebben az időszakban többnyire erősen nyugatpárti liberális voltam, a technokratákat gyáváknak tartottam, azaz nem tartottam őket eléggé nyugatpártiaknak. 16-17 évesne pedig rövid ideig marxista voltam, George Orwell hatott rám, ekkor a Tőke című művet is képes voltam végigolvasni. Ebben az időszakomban viszont túl nyugatoknak tekintettem a technokratákat.

0 Tovább

A pumuklik bukása

Veszélyes dolog az ördöggel cimborálni. Jó szándékból is az.

A Soros-Pumukli néven ismertté vált Pukli István iskolaigazgató sorsa a legjobb bizonyíték erre.

Nem ismerem őt személyesen, nem ismerem motivációját sem. Vajon ballib politikai pályára akart lépni vagy csak naív, jószándékú ember – nem tudom megmondani.

A ballibek kétségbeesésben élnek 2010 óta.

Hagyományos politikusaik – mint az MSZP-vezetés és Gyurcsány – képtelenek növelni támogatottságukat, legfeljebb egymás rovására növekednek, de összeteljesítményük marad ugyanazon a 15-20 %-os szinten.

Reformer politikusaik még nagyobbat buknak. Bajnaihoz hasonló expressz gyorsaságú bukást kevés politikus produkált Magyarországon a rendszerváltozás óta. Persze ebben a sajátjai is jelentős szerepet játszottak, tegyük hozzá, hiszen se az MSZP, se a DK nem akart osztozni vele ugyanazon a tortán.

A ballibek által szétrobbantott LMP szakadárjai mára egy szobában elférnek teljes tagságukkal és szavazótáborukkal. S eközben – ez a legnagyobb kudarc a ballibek számára! - az LMP nem-ballib része ma is képes lenne bejutni a parlamentbe, mégpedig önerőből.

Alakultak aztán a különböző mozgalmak is, azzal a bevallott céllal, hogy ők mind a Fidesztől, mind a ballibektől függetlenek. Lassan mind a ballib tábor részévé lettek és elsorvadtak. Mára csak FB-oldalak maradtak belőlük, melyeknek van párezer – a legnagyobbaknak akár pár tízezer! - rajongójuk, ezeket összeadva jelentős, milliós számot kapunk,  de vigyázat: jellemzően ugyanaz a párezer ember a rajongója az összes ilyen csoportnak. (Arról nem is szólva, hogy a FB-rajongó valójában sokszor csak követő, esetleg éppen az ellentáborból, aki szereti követni az ellenfelek eseményeit.) Ki hallott manapság a Szolidaritás, Egymillióan Az Izéért, stb. szervezetekről a FB-on kívül? Senki.

Voltak persze eleve ballib mozgalmak is, melyek civilnek hazudták magukat, azaz nem kellett később csatlakozniuk a ballibekhez, mert eleve ott voltak. Lásd a milliomos szocik által működtetett Éhségmenet nevű vicccsoportot. Átvert volt főemberük mára nem foglalkozik politikával.

Csak az érdekesség kedvéért megemlíteném, hogy van persze pár ultraballib csoport is, mely nem csatlakozott a ballib táborhoz. Ők azok, akik tényleg mind a Fidesztől, mind a ballibektől függetlenek, viszont a ballibek ellen az a fő váduk, hogy azok nem igazi ballibek, nem eléggé ballibek. Ezek a csoportok teljesen lényegtelenek, jellemzően az alapító pár haverját tömörítik, lásd pl. Tuareg fanatikus fideszesből fanatikus ballibá lett mozgalmár az egész országot árulónak tartó, 30-tagú forradalmi sejtjét vagy az Amerikai Magyar Népszava nevű blog köré szervezkedett 10-tagú „pártot”.

Az igazság kedvéért megemlíteném, hogy vannak természetesen nem ballib ellenzékiek is a Jobbikon és az LMP-n túl is, de ezek most irrelevánsak e cikk szempontjából. Ezek egyébként 3 részre oszthatók: radikálisok, akiknek a Jobbik túlságosan centrista lett az utóbbi időkben (de éles helyzetben ezek az emberek leszavaznának a Jobbikra vagy a Fideszre, „kisebbik gonosz” alapon), baloldaliak, akik elutasítják a ballib elveket mindenestül (ezek egy része aztán elmegy szavazni az LMP-re, mint „legkevésbé utálatos” parlamenti pártra), s klasszikus polgári liberálisok, akik valamiféle nem-ballib liberalizmust keresnek (talán a PKP nevű minipárt és a Kapitalizmus Blog törzstábora jó példa ezekre, de ezek nagy része is elmegy éles helyzetbe leszavazni a ballibekre mint kisebb rosszra, mint a legkevésbé antikapitalista pártra). Személyes vallomás: a XXI. század első évtizedében többnyire magam is ezen utóbbi csoporthoz tartoztam, szóval van egyfajta megértésem feléjük, bár ma már egyetlen alapkérdésben sem értek együtt velük – aki ismeri ezen korszakomat, jól tudja, hogy akkoriban a nemblogom alcíme „több kapitalizmust, elmélyülő globalizációt!” volt – sajnos sok korábbi írásom elveszett (2012 előtt, sajnálatos módon, nem tartottam fontosnak minden írásomat megőrizni), de egyesek ezen a honlapon is olvashatóak.

De, visszatérve ezen kitérő után a fő témára, a ballib álcivilek hatalmasat buktak, a nem-ballib civilek meg kicsiny baráti asztaltársaságokká lettek.

Pumukli pedig manapság megkapta a végső döfést. Miután rádöbbent, hogy bohócnak kell csak Gyurcsányéknak és a többi ballib vezérnek, s  mögöttük álló brüsszelita-sorosista erőknek felmondott, amiért olyan támadásokat kapott, mintha ő maga lenne a csúnya, cigány Orbán.

Én azt mondom neked, Pumukli: ne sajnáld, jól jártál, időben felmondtad a paktumot a Gonosszal...

Te pedig,  Sándor Fekete-Fehér-Szürke Nővér Mária készülj, te leszel a következő.

0 Tovább

Illiberális demokrácia?

A demokráciának van több korlátozott alakja.

Egyik a népi demokrácia. Ez azt jelenti: a marxista elvekre alapszik az illető demokrácia, csak ezeken az elveken belül érvényesül a demokratizmus. Azaz illegális más elvek alapján politizálni. A népi demokráciában minden legális erő kötelezően kell, hogy vallja a szocializmus építésének programját, nem akarhat magántulajdonon alapuló gazdaságot, stb-

A másik a polgári demokrácia. Ez azt jelenti: a vagyonos polgárok vannak hatalmon, nem lehet megkérdőjelezni a magántulajdon szentségét, a kapitalizmus feltétlen érték.

A polgári demokrácia szűkített alakja a liberális demokrácia: ez olyan polgári demokrácia, ahol a liberális elvek kötelezőek mindenkire.

A "népi", a "polgári", a "liberális" mind korlátozó tényezők, azt jelzik, ez a demokrácia korlátozott.

Az illiberális demokrácia valójában azt jelenti: fosztóképzők nélküli, teljes demokrácia.

0 Tovább

Kétféle rendszerváltás

A kommunista Kelet-Európában a rendszerváltás 2 féle módon zajlott le.

A centrumhoz közelebb civilizáltabb módon, a távolabbi vidéken vadabbul.

A két módra jó példa Magyarország és Bulgária.

A magyar rendszerváltás teljesen rendezett volt. Minden elő volt készítve, alapos tervek voltak, a nép szinte észre se vette az egészet: még nagy tüntetések se igen voltak, s amikor voltak, azok jólfésült, alaposan ellenőrzött, teljesen békés tüntetések voltak, valójában nem is igazi tüntetések, hanem amolyan tömeges félállami megemlékezések. A politika gyorsan rutin lett, semmi egzotikum nem jelent meg. A gazdasági változások is rendezetten zajlottak. A legvadabb infláció sem haladta meg a 40 %-ot. Pozitívum: a bűnözés nem növekedett meg, a hatalom ezt sosem engedte meg. Nagyon gyorsan, nagyon szervezetten minden tulajdon át lett adva nyugati tőkéseknek.

Bulgária más tészta. Bulgáriában egymást érték a tüntetések, sokszor erőszakosak is voltak ezek, a bolgár parlament épülete többször is meg lett támadva. Több száz párt alakult, a politikusok jöttek-mentek. A gazdaság pedig kétszer is teljes káoszba merült, az infláció két ízben is meghaladta az éves 500 %-os szintet. S mindez társult hatalmas bűnözéssel: a legkisebb vállalkozásoktól is védelmi pénzt szedtek maffiák, nem volt ritka a robbantás, sőt a gyilkosság sem. A bűnözés és a politika sokáig össze volt fonódva, s nem csak a fehérgallérops bűnözés (az nyugaton is része a politikának), hanem az igazi, erőszakos, durva bűnözés is. Tíz év kellett, míg nyugalom és stabilitás lett, míg az ország átadott mindent a nyugati tőkéseknek.

Szóval kétféle úton ugyanaz az eredmény. 

0 Tovább

bircahang

blogavatar

magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média