Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

20. évforduló Szófiában

Manapság Bulgáriában sok szó esik a 20 évvel ezelőtti eseményekről.

1995 januárjában Bulgáriában a választások után hatalomra került mint miniszterelnök az ex-kommunista szocialista párt balszárnyához tartozó Zsan Videnov (Bulgária legfiatalabb kormányfője, akkor 35 éves volt), A kormány keveset tett, ezt tagadni kár, gyakorlatilag a kormányt a saját pártjának belső ellenzéke bénította meg, az újgazdag oligarchákkal szövetségben (ez a gazdag réteg - ahogy más kelet-európai országokban - Bulgáriában is elsősorban és túlnyomóan a volt kommunista párthoz tartozó személyekből lett a rendszerváltozás után).

politika bulgária

Az első csapás a gabonahiány volt. A már magántulajdonban lévő gabonaipar vezető cégei minden gabonát eladtak külföldre, ami miatt az országban kenyérhiány állt elő. Bár a kormány exporttilalmat rendelt el, késő volt. A kenyér ára drasztikusan felment, ami miatt mindenki a kormányt hibáztatta.

De az igazi csapás külföldről jött. A kormány befagyasztotta a korábbi kormány NATO-csatlakozási terveit, semlegességről és balkáni szövetségről kezdett beszélni. Majd a gazdaságpolitikában is olyat mondott a kormány, amit nem kellett volna: azt mondta, hogy nem kell feltétlenül privatizálni a teljes állami tulajdont. A nyugat válasza drasztikus lett: a nyugati bankok klubja nem volt hajlandó megállapodni a bolgár külső államadóság átütemezéséről, majd az ING Bank elkezdett a bolgár leva ellen dolgozni. Az eredmény hamar meg is lett: 1995 elején, a kormány beiktatásakor egy dollár még 67 levát ért, 1996 áprilisában már 100 levát, s innen beindult a második bolgár hiperinfláció - augusztusban az árfolyam 200 lett, novemberben 300, decemberben 500, a  kormány bukásakor már 2400. (Ideiglenesen felment 3000-re is az árfolyam 1997 januárjában.)

1996 őszén megindultak a tömegtüntetések egész Bulgáriában. Az alapjuk megvolt, hiszen az infláció miatt drasztikusan csökkent az egyébként is alacsony életszínvonal. Erre szervezett rá több, idegen érdekeket képviselő központ, elsősorban a Bulgáriában is hiperaktív Soros Alapítvány. Magyar szemmel talán furcsának tűnik, de Bulgáriában Sorosék mindig a helyi "baloldal" ellen voltak, s az általuk támogatott erők kivétel nélkül a helyi "jobboldal" emberei. Ennek oka: míg Magyarországon a "baloldal" az elkötelezetten nyugatpárti és liberális erő, addig Bulgáriában a "jobboldal" az.

Kb. az volt, mint Kijevben 3 éve, csak Bulgáriában nem lőttek egyik oldalról sem. De egyébként minden hasonló volt: vasútvonalak lezárása, országutak lezárása, a közlekedés megbénítása, sátortábor a főváros központjában, közben síró-rívó "civilek", fiatalok hőzöngése, fehér zongora a járdán, s az összes többi marhaság, mely kelléke minden nyugatról szervezett "színes forradalomnak".

politika bulgária

Tehát a bolgár tőke, a nemzetközi bankvilág, s a liberális agymosó központok közös erőfeszítéssel elérték a kormány totális bénulását. A szocialisták először új kormányt akartak alakítani, de a nyugat nem bízott már bennük, így végül átadták a hatalmat: új választások lettek kiírva, az új "jobboldali" elnök ideiglenes kormányt nevezett ki, majd a választások után hatalomra került, ismét "jobboldali" kormány immár véglegesen elkötelezte az országot a nyugat által kívánt értékrend mellett.

Most február 4-én van a 20. évfordulója annak a napnak, amikor ki lett nevezni az ideiglenes kormány 1997-ben, ezen a napon ért végett Zsan Videnov miniszterelnök mandátuma.

Arról jutott mindez eszembe, hogy a napokban megkérdezték a volt bolgár elnököt az akkori eseményekről, s ő teljesen nyíltan és őszintén kimondta az igazságot. Az illető nem tartozik a kedvenceim közé, de egyet el kell ismerni róla: őszinte. A kérdés az volt, helyes-e, ha a politikai elit nem abba az irányba vezeti az országot, melybe a lakosság többsége akar haladni. A kérdés lényege: miért kellett belépni a NATO-ba, amikor minden közvéleménykutatás azt mutatta, a többség ellenzi (ezért Bulgáriában nem is volt népszavazás a NATO-csatlakozásról, a parlament döntötte el), ill. miért ismételgeti a legtöbb politikus az euroatlanti értékeket, miközben a lakosság nagy része nem akarja ezeket. A volt köztársasági elnök válasza: a többség gyakran téved, egy kell lennie egy felelős, minden szempontot szem előtt tartó politikusi rétegnek, mely utat mutat és vállalja a felelősséget a nép helyett és nevében. Azt hiszem, ennél pontosabb megfogalmazását a liberális diktatúrának nehezen lehetne találni! A demokrácia csak addig ér, amíg a nép azt választja, amit a hatalmasok akarnak, de ha mást döntenek, akkor helyette kell dönteni.

Látjuk ezt manapság a Birodalom központjában is: a "buta" amerikaiak a "fasiszta" Trumpra szavaztak, tehát szervezkedni kell ellene most minden eszközzel.

Ami pedig Zsan Videnovot illeti, a tanulság az, hogy nem szabad fejjel menni a falnak, mert nem tudjuk azt áttörni, s a fal urai nyernek  a végén. Lassan kell az ellenséget felemészteni, trükkökkel, csalással és hintapolitikával. Csak így győzhetők le.

0 Tovább

Bolgár politikai válság

Láttam a magyar médiákban több elemzést a tegnap óta kialakult bolgár helyzetről. Közös jellemzőjük: valamit elmondanak, de nem látják az összképet.

Ezért pár szó, hogy valójában mi is történt.bulgária

Előjáróban pár bolgár sajátosságról, melyek a magyar alkotmány- és választási jogban nem léteznek.

A bolgár választási jog – a legelső, 1990-es választásokat és egy részleges aránytalanítási próbálkozást 2009-ben leszámítva – maximálisan arányos, azaz minden párt kb. annyi mandátumot szerez, amennyi listás szavazatot kap, az eltérés csak abból adódik, hogy az országosan 5 % alatt teljesítő pártok nem kapnak mandátumot, az ő részük arányosan elosztódik a többi párt között. Ennek eredménye: a kormánytöbbség ritkán nagy, szinte mindig koalíciós kormányok vannak, s ezek stabilitása jellemzően ingatag. A kommunista rendszer bukása óta már 9-szer volt parlamenti választás, alig 4 alkalommal tudta a parlament kitölteni teljes mandátumát eddig.

A másik a bolgár alkotmány. Az új alkotmány nagyon korán, a rendszerváltozás legelején lett megalkotva, s tele lett téve a legkülönböző abszurd elemekkel, melyeket a korabeli politikai harc tett szükségessé. Íme pár – legalábbis magyar szempontból – furcsa elem.

Az alkotmányváltozás sokkal nehezebb, mint a magyar jogban. A bolgár alkotmányjog különbséget tesz kis és nagy alkotmányváltoztatás között. A kicsikhez a mindenkori parlament teljes létszámának kétharmada kell, azaz mint Magyarországon. Viszont az alapvető jellegű változtatások a „nagy” változtatásokhoz tartoznak, ezekhez külön alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása szüksége, mely csak akkor hívható össze, ha a normál parlament ezt kétharmaddal megszavazza, sőt az alkotmányváltoztatás tervét is el kell fogadnia a parlamentnek, amitől a megválasztott alkotmányozó gyűlés nem térhet el: azaz vagy megszavazza vagy nem, de más alkotmánymódosítási javaslatot nem tárgyalhat.

Mindennek eredménye, hogy hatályban van egy rakás alkotmányos szabály, melyről mindenki tudja, hogy felesleges, de mivel ezeket nehézkes eltörölni, azok hatályban vannak mégis. Íme pár ilyen furcsa szabály, melyek egyike se létezik Magyarországon:

  • köztársasági elnök mellett van köztársasági alelnök is, aki a valóságban semmilyen saját hatáskörrel nem rendelkezik,
  • parlamenti képviselő nem lehet kormánytag, a két tisztség összeférhetetlen,
  • a kormány bármikor megbuktatható egyszerű többséggel, nem szükséges a helyére új kormányt jelölni,
  • ha lemond vagy megbukik egy kormány, s a parlament nem képes a helyére újat választani, a leköszönő kormány mandátuma azonnal megszűnik, helyére a köztársasági elnök ideiglenes kormányt nevez ki, mely előkészíti a következő választásokat.

Néhány szó a jelenlegi bolgár politikai spektrumról. Nagyjából 5 tömböt lehet meghatározni:

1. Nacionalisták - jelenlegi erejük kb. 15 %, éppen mostanában egyesültek. Nem lehet őket se a baloldalon, se a jobboldalon egyértellműen elhelyezni, a kettő keveréke, a gazdaságpolitika eleve nem fontos számukra, de ha el kell őket helyezni ezen a skálán, inkább baloldaliak. Külpolitikailag a teljesmértékű oroszbarátságtól és nyugatellenességtől a semlegességig terjednek. Társadalompolitikailag konzervatívok. Fő témák: migrációellenesség, az iszlám veszély, török neoimperializmus, a nyugati törekvések elutasítása. Magyarra fordítva talán egyfajta Jobbik, természetesen a zsidókérdés nélkül, ami Bulgáriában hagyományosan érdektelen ügy. (A bolgár nacinalisták kedvelik Izraelt, ugyanis benne muszlimellenes erőt látnak.)

Jobboldal (nem magyar, hanem nyugati értelelemben) – mely azonban két egymástól jól elkülönülő részre oszlik.

2. „Hagyományos” jobboldal – jelenlegi erejük kb. 10 %, ezek a rendszerváltozás kori antikommunista formációk utóda. Egyértelműen  liberális-konzervatív jobboldal. Külpolitikailag  teljesmértékű nyugatpártiság, de társadalompolitikailag inkább konzervatívok. Fő témák: közeledés Európához, elszakadás Oroszországtól, baráti viszony a törökökkel, antikommunizmus, korrupcióellenes harc. Magyarra fordítva talán a kései MDF-nek felel meg: azaz liberális gazdaságpolitika, de liberális társadalmi törekvések nélkül.

3. „Új” jobboldal - jelenlegi erejük kb. 30 %, ezek a hagyományos jobboldalból kiábrándultak, akiik viszont nem nyitottak a baloldal felé. Egyértelműen  liberális-konzervatív jobboldal, de egyes újjobbos és nacionalista elemekkel. Külpolitikailag  erős nyugatpártiság, de oroszellenesség nélkül. Társadalompolitikailag egyértelműen konzervatívok. Fő témák: közeledés Európához, stabilitás, antikommunizmus, korrupcióellenes harc, baráti viszony a törökökkel, de a bulgáriai török párt ellenzése. Képviselője az éppen ma lemondott GERB kormánypárt. Ez magyarra fordítva talán a 10-15 évvel ezelőtti Fidesz.  Sokan a GERB pártot azonosítják a Fidesszel, de ez csalóka álláspont: stílusában valóban Fidesz, azaz totális egyszemélyi vezetés, autoritárius stílus, de tartalmilag jóval közelebb áll a hagyományos középjobbhoz, mint a Fidesz.

4. Baloldal - jelenlegi erejük kb. 25 %, ez a legheterogénebb rész. A hívő kommunistáktól egészen a liberálisokig terjed, azaz mintha magyarul a DK-tól a Munkáspártig mindenki együtt lenne. A magyar helyzettől az eltérés az, hogy a liberálisok aránya itt nem döntő (szinte csak a vezetésben vannak ilyenek), s az szavazótömeg sokkal balosabb. Gazdaságpolitikailag a reformkommunizmustól a jobbos liberalizmusig minden megtalálható itt. Társadalompolitikailag egyértelműen konzervatívok, ez is fontos különbség a magyar „baloldalhoz” képest. További sajátosság a magyar „balhoz” képest: a bolgár baloldal nyitott a nacionalizmus és a vallás felé. Külpolitikailag a teljesmértékű oroszbarátságtól és nyugatellenességtől a semlegességig terjednek.

5. Törökök és más muszlimok – ez nem politikai irányzat, de mivel a bulgáriai muszlimok gyakorlatilag egy tömbként szavaznak, mégis szükséges felsorolni ezt mintha külön erő lenne. -Jelenlegi erejük kb. 10 %. A fő török párt nincs jó viszonyban a török kormányzattal, egyértelműen antiiszlamisták, az iszlamizmus mérsékelt, török verzióját is elutasítják. Hivatalosan liberálisok, de ennek sok jelentősége nincs, mivel ez alapvetően egy kisebbségi tömb. Egyértelműen nyugatpártiak, de Oroszországot illetően nem elutasítóak. Természetesen antinacionalisták, de szó sincs bármilyen liberális szellemű társadalompolitikai törekvésről.

Mi történt tehát most?

A GERB vezére, Bojko Boriszov miniszterelnök a teljes siker hitében elindította a parlament elnökét mint köztársasági elnökjelöltet. A cél: hatalmas győzelem elérése. mely a koalíciós partnereket (a nacionalisták egy része és a hagyományos jobb egy része) respektálta volna, továbbá egy olyan ember felemelése a köztársasági elnöki székbe, akiről biztos lehet, hogy sose fog „önállóskodni”.  Boriszov előre kijelentette: lemond, ha a jelöltje nem nyeri meg a választásokat. Ennek akkor nem is volt tétje, mindenki biztos volt a GERB győzelmében az elnökválasztáson.

Időközben azonban történt pár fontos esemény.

A bolgár közvélemény súlyos hibának vélte a bolgár kormány döntését, hogy az nem a Visegrádi Négyek politikáját támogatta a migrációs kérdésben, hanem ehelyett ingadozni próbált a visegrádiak és a német kormány között. Az egyébként  a mérsékeltséget szerető bolgár közvélemény  ezt már felesleges, indokolatlan félelemként szemlélte. A bolgár közvélemény egyértelműen Orbán-párti és Merkel-ellenes!

Szintén visszatetszést keltett Boriszov túlságosan baráti viszonya a török vezetéshez, a közvélemény szimpla gyávaságként élte meg pl. azt, hogy Boriszov több török ellenzékit azonnal átadott a török hatóságoknak.

Emellett az se tetszett sokaknak, hogy Boriszov gyakorlatilag elszabotálta a bolgár ENSZ-főtitkárjelöltet.

Boriszov nyilatkozata, hogy az orosz haderők szíriai műveletei meggyőzték az Oroszország elleni szankciók szükségességéről az átlagember számára gyávaságnak, indokolatlan szolgai igazodásnak tűntek a nyugathoz.

A szocialisták kiváló jelöltet választottak: Rumen Radev tábornok sosem volt párttag, sőt semmilyen politikai szerepet soha nem játszott kampánya kezdete előtt. Így hitelesen volt képes megjeleníteni a kívülről jött, elitellenes figurát. Óvatos oroszpárti nyilatkozatai szintén működtek: ezzel szimpatikus lett az oroszpártiak számára (ez Bulgáriában komoly szavazótábor és teljesen független a pártszimpátiától), viszont nem tett radikálisan oroszpárti kijelentéseket se, amivel elriasztotta volna a mérsékelten nyugatpárti szavazókat. Két tipikus mondata e tekintetben „Oroszország megsértette a nemzetközi jogot a Krím bekebelezésével, viszont tudomásul kell vennünk, hogy ott már orosz zászló leng” és „nem támogatom, hogy Bulgária egyoldalúan felmondja az Oroszország elleni szankciókat, de államfőként lobbizni fogok más európai vezetők körében a szankciók megszüntetése érdekében”.

Így az eredmény: bár a bolgár gazdaság nincs válságban, sőt lassú, stabil növekedés tapasztalható, az elnökválasztás egyfajta protesztszavazássá változott. A független, de gyakorlatilag szocialista jelölt már az elnökválasztás első fordulójában első lett. Pár százalékos vereség még nem lett volna gond, de a második fordulóban a szocialista jelölt majdnem 25 %-kal több szavazatot kapott a kormánypárti jelöltnél. S ami még megalázóbb: a hagyományos jobboldalt leszámítva minden párt szavazótábora többségében a szocialista jelöltre szavazott, sőt még a hagyományos jobboldal táborának harmada is a szocialista elnökjelöltre szavazott! Plusz még a hagyományosan jobboldali nagyvárosokban is a szocialista jelölt nyert. (Speciális bolgár érdekesség, hogy az egymással leginkább szemben álló törökök és nacionalisták gyakran UGYANARRA szavaznak: most is ez történt.)

A nemzetközi helyzet szintén Boriszov ellen játszott. A bolgár elnökválasztás két fordulója között lett Donald Trump az USA új elnöke. Az ezzel kapcsolatos fő remény: az USA ki fog békülni Oroszországgal, így még inkább gyávaságnak tűnt a kormányfő pár friss, a nyugat mellett elkötelező mondata. Az átlagember számára ez így jött le: maga az USA fog kibékülni az oroszokkal, mi meg harcolunk ellenük?

Fontos aláhúzni: Radev támogatottsága nem a szocialista párt támogatottsága. A hamarosan várható parlamenti választásokon szinte biztos, hogy Boriszov fog nyerni.

A külön érdekesség a jövőt illetően: Boriszov valószínűleg most meg fogja valósítani a bolgár átlagember egyik vágyálmát: az aránytalan választási rendszert. Valamilyen ismeretlen okból a bolgár választók zöme meg van győződve róla, hogy a többségi, aránytalan választási rendszer jobb parlamentet eredményez, mint a listás, arányos modell.

Ha ez megtörténik,  a következő kormány stabil lesz. De kérdés, hogy a GERB párt lesz-e az új választási rend győzetese.

bulgária

bolgár mém: az új elnök és alelnök hasonlóságát egy amerikai vígjátéksorozat főszereplőivel korán észrevették

0 Tovább

Magyarország tényező lett

Álmomban sem hittem volna, hogy Magyarország valaha komoly politikai tényező lesz.

Tegnap nézem a bolgár elnökválasztás második fordulója – most vasárnap lesz - előtti fő vitát.

30:29-től hangzik el a kérdés: „Milyennek kell lennie Bulgária migrációs politikájának a menekülteket illetően? Amennyiben a kvótákról, a menekültkvótákról beszélünk, Önök inkább Orbán Viktor vagy Angela Merkel áláspontját támogatják?”.

Vicces.

0 Tovább

Elnökválasztás

Elnökválasztás, de nem az USA-ban, hanem Bulgáriában.

Holnap lesz Bulgária történelmének 8. elnökválasztása, ezen belül a 6. közvetlen választás (első két alkalommal még a parlament választotta az államfőt, 1992 óta  aválasztás közvetlen).

Egyedülálló Bulgáriában, hogy nem csak köztársasági elnököt, hanem köztársasági alelnököt is választanak. Bulgária az egyetlen európai ENSZ-tagállam, melyben létezik alelnöki poszt. (Azért írom így, mert Abházia a másik európai ország, ahol van alelnök.)

A bolgár köztársasági elnök gyenge, bár a gyakorlatilag kizárólag ceremoniális magyar köztársasági elnökhöz képest rendelkezik bizonyos többletjogokkal is. A bolgár köztársasági elnök többletjogai a magyar államfőhöz képest: az Alkotmánybíróság tagjainak egyharmadát ő nevezi ki, az  elektromos médiákat felügyelő Elektromos Médiák Tanácsának tagjainak egyharmadát saját hatáskörben nevezi ki, valamint a kémelhárítási és hírszerzési szervek vezetőinek kinevezése is kizárólagosan a köztársasági elnök jogköre. Ezek nem kormány-ellenjegyzéshez kötött ill. parlamenti vagy kormánydöntést hatályba léptető, formális kinevezési jogok, hanem valódi hatalmi jogosultságok: az államfő bármiféle egyeztetés nélkül azt nevez ki akit akar. Mindezt leszámítva, funkciója ceremoniális, az ország valódi vezetője a miniszterelnök.

politika bulgáriaa szavazólap

A jelöltséghez a követelményrendszer abszurdan alacsony, így most is 21 jelölt neve fog szerepelni a szavazócédulán, tehát a szavazócédula kb. 1 méter hosszú lesz. S lesz a szavazólapon az új "senkit se támogatok" opció is.

А jelöltek kb. fele fantomjelölt, azaz teljesen jelentéktelen, esélytelen, ismeretlen személy. Ez minden bolgár választás sajátossága. Viszont most más választásokhoz képest több a komoly, ismert jelölt.

Lássuk a fontosabb jelölteket!

A kormánykoalíció - mely jelenleg 3 pártból áll - képtelen volt közös jelöltben megállapodni, így mindegyik párt saját jelölttel indul. A miniszterelnök Bojko Boriszov pártja nőt indított, a parlament elnökét, a felmérések szerint 20 % szavazatra számíthat.

politika bulgária

Cecka Cacseva, 58 éves jogász, a kormányfő pártjának jelöltje

A két kisebbik kormánypárt egyike, a liberális-konzervatív Reform Tömb Trajcso Trajkov volt minisztert indítja. A kormányt kívülről támogató - azaz a kormánykoalíciónak nem részei hivatalosan, de megszavazták a kormány megalakulását- nacionalisták közös jelöltet indítottak az ellenzéki nacionalistákkal, a jelölt Kraszimir Karakacsanov, a Belső-Macedóniai Forradalmi Szervezet nevű nacionalista párt elnöke, parlamenti képviselő. Ez is bolgár sajátosság: az egyik kormánypárt közös jelöltet indít az egyik ellenzéki párttal!

politika bulgária

Trajcso Trajkov, 46 éves közgazdász

politika bulgária

Kraszimir Karakacsanov, 51 éves történész és jogász

A legnagyobb ellenzéki pártnak, a szocialistáknak nincs hivatalos jelöljük, a valóságban azonban van, csak az illető jelölt jogilag független, ez Rumen Radev tábornok, aki idén ment nyugdíjba a bolgár légierőtől. A felmérések szerint 17 % szavazatra számíthat. A kisebbik baloldali párt - mely  a szocialistákból szakadt ki pár éve, s valamivel balrább áll a centrum felé orientálódó szocialistákhoz képest - eredetileg közös jelöltet akart indítani a szocialistákkal, de nem sikerült megállapodniuk, így saját jelüljük van Ivajlo Kalfin, volt EP-képviselő és volt külgyminiszter személyében. Ismét helyi furcsaság: ez  akisebbik baloldali párt tavalyig a kormánykoalíció legkisebb, negyedik tagja volt.

politika bulgária

Rumen Radev, 53 éves hivatásos katona

politika bulgária

Ivajlo Kalfin, 52 éves közgazdász

A szocialista párthoz köthető további 3 jelölt! Függetlenként elindult Plamen Oresarszki, volt szocialista miniszterelnök, időközben beállt mögé a bulgáriai törökök pártja, valamint Tatjana Doncseva, volt szocialista parlamenti képviselő, aki pár éve kilépett a pártból. Doncsevát támogatja a volt cár volt pártja is, mely ma már parlamenten kívüli törpepárt. Egy volt szocialista párti miniszterelnök-helyettes, Alekszandar Tomov szintén indul a választásokon,  a felmérések szerint ő a legesélytelenebb hármójuk közül.

politika bulgária

Plamen Oresarszki, 56 éves közgazdász

politika bulgária

Tatjana Doncseva, 56 éves jogász

politika bulgária

Alekszandar Tomov, 62 éves közgazdász

További 3 jelölt van még, akik ismert emberek, tehát rendelkeznek valamilyen eséllyel. Ketten milliárdosok, az egyik Veszelin Mareski, akinek 250 gyógyszertára van az országban (ahol most ezt írom is van 500 méteres körzetben két darab!), továbbá tavaly benzinkutakat is elkezdett felvásárolni, a másik Nikolaj Banev, befektetési alapkezelő. Mareski alapvetően centrista és mérsékelt, míg Banev baloldali és erősen oroszpárti. Reális esélyük egyiküknek sincs, a bolgár átlagember nem hisz a nagyon gazdag embereknek.

politika bulgária

Veszelin Mareski, 49 éves üzletember

politika bulgária

Nikolaj Banev, 57 éves üzletember

A harmadik tavalyig nacionalista színekben volt parlamenti képviselő, majd azonban szakított pártjával, miután az támogatni kezdte akormányt: Vеlizar Encsev, újságíró, volt nagykövet, volt hírszerző a kommunista titkosszolgálatnál.

politika bulgária

Velizar Encsev, 63 éves újságíró

A bolgár politika sajátossága, hogy a bal-jobb ellentét nem a fő ellentét. Legalább ilyen erős a nyugatbarát-oroszbarát ellentét is. A jobboldali nyugatbarát ember inkább szavaz egy baloldali nyugatbarátra, mint egy oroszbarát jobboldalire, s ugyanez fordítva még erősebb: az oroszbarát antikommunista számára az oroszbarát kommunista mindenképpen a kisebbik rossz a nyugatpárti antikommunistához képest. A miniszterelnök pártja, a török párt, s a Reform Tömb NATO-pártiak erősen, a többi párt vagy enyhén NATO-párti, vagy egyenesen NATO-ellenesek, de a miniszterelnöki párt is mindig aláhúzza, hogy az orosz kapcsolat nagyon fontos. Gyakorlatilag az egyetlen erő, mely határozottan támogatja az oroszellenes szankciós nyugati vonalat a Reform Tömb.

Tovább fontos tényező a bolgár politikában a "török kérdés" - akit a törökök támogatnak, az esélytelenné válik.

Mostanában a migránskérdés is kiemelten fontos a kampányban. Gyakorlatilag mindenki kijelenti, hogy a magyar példát látja helyesnek. A szocialisták itt a kormányt azzal támadják, hogy az nem építi elég gyorsan a határkerítést. A múlt héten az EP-ben 3 bolgár képviselő megszavazott egy migránspárti határozatot, amire a reakció az lett, hogy a bolgár szocialisták elnöke kijelentette, hogy a 3 képviselő szavazatával a pártvezetőség nem ért egyet.

Mivel a győzelemhez 50 % kell, kizárt dolog, hogy bárki is nyerjen most azonnal. A második fordulóban pedig minden megtörténhet. Ott minden nem bal-jobb alapon fog eldőlni, hanem nyugati-orosz alapon: a nyugatpártiak elmennek majd szavazni a nyugatpártibb jelöltre, míg az ellentábor pedig a kevésbé nyugatpárti jelöltre.

0 Tovább

Azok a rohadék oroszok!

A 90-es években aktív voltam az akkor kezdődő bolgár internetes közösségekben. Különösen a 90-es évek első felében volt jellemző, hogy a legtöbb netező bolgár nem bulgáriai volt, hanem Bulgáriából nyugatra - elsősorban Észak-Amerikába - kivándorolt ember. Ezen emberek nagy többségére jellemző volt az öngyűlölet, minden bolgár dolog elutasítása. Mivel a mai magyar kitántorgók egy - szerencsére kisebb! - része között hasonló érzelmek tapasztalhatóak meg, lefordítottam magyarra pár akkor írt paródiámat. Íme ez az első! Kérem figyelembe venni: ez egy 20 éves írás.

Azok a rohadék oroszok!

Már két évtizede szorgalmasan hallgatom a híreket.

S nagyon mérges vagyok azokra a rohadék oroszokra. Egyre rosszabb és rosszabb dolgokat tudok meg róluk. Most már majdnem sikítani tudnék az "orosz" szó hallatán.

Megtudtam például, hogy az oroszok - a rohadékok! - néhány évvel ezelőtt megtámadtak egy Grenada nevű államot, mert nem tetszett nekik az ottani kormány politikája. Fogták magukat az oroszok - a rohadékok! - és egyszerűen lerohanták Grenadát, majd ott bábkormányt segítettek hatalomra.

Utána ezek az oroszok - a rohadékok! - leváltották a panamai elnököt. Egyszerűen megtámadták Panamát, ott elfoglalták az elnöki palotát, s elrabolták az elnököt. Most a panamai elnök egy orosz börtönben van, és az oroszok - a rohadékok! - bírósági eljárást folytatnak ellene, mivel megsértett valamiféle orosz törvényeket.

Majd azt is hallottam, hogy az oroszok - a rohadékok! - olyannyira elszemtelenedtek, hogy már ők döntik el, hogy ki demokratikus és ki nem. Aki kiszolgálja az orosz érdekeket, az demokratikus. Aki viszont nem szolgálja ki az orosz érdekeket, az antidemokratikus.

S azt is megtudtam a hírekből, hogy az orosz érdekek a világ minden pontján jelen vannak, sőt még az űrben is. Aki ezt nem hajlandó elismerni, az terrorista, fasiszta, kommunista, és antiszemita, sőt néha mind a négy egyszerre.

Aznap meg meghallottam, hogy az oroszok - a rohadékok! - már itt vannak, a közelben. Megtámadtak Boszniában egy televízió-állomást, mivel az oroszellenes híreket és kommentárokat közölt. Egyszerűen leállították a televízió-állomás munkáját, s most helyette egy új tv-csatornát hoztak létre, amely már csakis oroszbarát híreket közöl.

Pillanat… most mondják, hogy mindezt nem is az oroszok - a rohadékok! - csinálták, hanem az amerikaiak. Ó, hát az egészen más!

0 Tovább
«
12

bircahang

blogavatar

magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média