Nem akarok Fidel Castróról megemlékezést írni. Nem érdemli meg. De eszembe jutott 1981, amikor az 55. születésnapja volt.
Tehát 1981-ben, Fidel Castro 55. születésnapján, Kádár ajándékot akart küldeni a szakállasnak.
Nos, a Párközpontban ekkor a Kádár-titkárság pánikba esett, mert kiderült a Külügyminisztérium augusztusban nem küld futárokat sehová. Szerencsére akadt egy okos ember ott, aki kitalálta: szólni kell a külügy, a külker, meg a honvédelmi minisztereknek, ellenőrizzék nem megy-e véletlen akkor Kubába valamilyen hivatalos kiküldött, hiszen az is képes lesz elvinni Kádár ajándékát, nem kell ehhez diplomáciai futár.
Megnézték: kiderült, a kereskedelmi tanácsos éppen utazni készül Havannába. Aki az apám volt akkor. Szóval hivatták, rábízták.
Mivel így az ajándék miatt az utazás kiemelt fontosságúvá vált, VIP-elbánásban részesültünk. Ez volt életem egyetlen alkalma, amikor Ferihegyen a VIP-termen keresztül utaztam.
A különbség mellbevágó volt, pl. nem volt semmilyen vámvizsgálat, ss az útlevélvizsgálat se úgy zajlott, hogy sorba álltunk egy üvegablak előtt, ahol egy zord ember köszönés nélkül alaposan megnézte az okmányainkat, hanem úgy, hogy megjelent italokat kínálva egy hosztessz és udvariasan elkérte az okmányainkat, majd azokat visszahozta 1 perccel később lepecsételve. S persze a csomagfeladás se a szokásos módon ment, azaz verekedés még 100 emberrel egy hosszú sorban, hanem úgy, hogy megjelent egy testőr kinézetű ember és megkérdezte mely csomagok lesznek feladva, majd elvitte azokat.
Aztán leszálláskor észleltük: az összes bőröndre rá lett ragasztva egy VIP-matrica. Ez vicces volt.
S persze beszálláskor minden más utas előtt egy fegyveres sofőr vezette kisbusz szállított ki minket a géphez, ahol a pilóta személyesen tisztelgett is nekünk.
S persze a normál üzleti osztályű repülőjegyeinket első osztályúra cseréltek. Csak Madridig. A Madrid-Havanna járaton maradt nekünk a turistaosztály, akkoriban a szabály az volt, hogy a hivatalos kiküldötteknek csak Malév gépen jár az üzleti osztály. S az már nem jutott eszébe senkinek, hogy Kádár elvtárs ajándéka nem utazhat Madrid és Havannak között szimpla turistaosztályon.
Szóval ez volt életem egyetlen VIP-utazása.
Kádár elvtárs ajándéka egyébként egy népművészeti motívumokkal díszitett üres bőrtáska volt, pont elfért benne két üveg ital. Az már a havannai magyar nagykövet feladat volt, hogy tegyen bele 2 üveg tokaji bort.
