Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Fogják bombázni Madridot?

Mikor fogja a NATO bombázni Madridot?

politikaCsak azért kérdezem, mert 18 éve a NATO azért bombázta 3 hónapon keresztül Belgrádot, mert a szerb vezetés nem engedte országa egy részének elszakadását. Akkor arra hivatkozott Szerbia, hogy alkotmánya nem teszi lehetővé a szeparatizmust. Ismerős?

Persze most sokan azt mondják, a szerb erők megöltek embereket, míg a spanyol erők csak gumifegyverekkel lőttek, s csak sérültek vannak, halottak nem. Ez igaz, de most a katalán szeparatisták se lőttek fegyverrel senkit, nem támadtak meg rendőrörsöket, míg 18 éve az albán szeparatisták pontosan ezt tették.

Ami pedig magát a szeparatizmust illeti: ez a világ egyetlen országában se jogszerű, a Szovjetúnió volt az egyetlen kivétel, mely annak idején saját alkotmányában rögzítette a tagköztársaságok feltétlen kivállási jogát, mind a lenini, mind a sztálini, mind a brezsnyevi alkotmányban ez benne volt, aki nem hiszi nézze meg az 1977-es szovjet alkotmány 72. cikkelyét (azért írom ezt, mert az utolsó szovjet alkotmány).

Viszont ha egy nép el akar szakadni, az el is szakad, s a jogtalanságból jog lesz előbb-utóbb.

Ami érdekes Katalónia esetében, a szeparatizmus hívei és ellenzői aránya kb. 50-50, azaz nincs tömeges és egyértelmű elszakadási vágy. A vasárnapi népszavazás körülötti események fő célja ez volt: megnövelni a szeparatisták táborát. Valakik nagyon akarták ezt a botrányt, a szálak a Mertkell-Micron tengelyhez vezetnek, ill. a mögöttük álló erőkhöz.

A legközelebbi, immár legitím népszavazáson már meglesz az elszakadáspártiak többsége. Ez volt a cél. A Micron-Mertkell ultraliberális vonal mögötti érdekcsoport pánikba eshetett a rossz német választási eredmények miatt, így áttértek a B tervre, azaz az EU megsemmisítésére, tehát egy új, magállami központi új EU létrehozására, mely mentes lesz az összes ballaszttól, lásd Kelet-Európa, s egyes déli tagállamok.

0 Tovább

Phaidón

Ez az írás beszámoló Szókratész életének utolsó napjáról.

filozófia politikaAz élet és a halál értékéről beszél Szókratlsz, Az ember az istenek tulajdona, így elítélendő a halálba menekvés, húzza alá Szókratész.

Viszont a halál nem más, mint a lélek és a test egymástól való elválása, melynek során az ember egyéniségét tartalmazó lélek nem pusztul el.

Az igaz filozófusnak nem lehet célja a testi örömök élvezete, így számára a halál se tragédia.

Felmerül a kérdés, hogy ha a halál jó, miért nem leszünk azonnal mind öngyilkosok. A válasz: testünk az istenek ingósága, nem dönthetünk felőle mi magunk. Platónnál nem a testnek van lelke, hanem a léleknek van teste, ezt fontos észrevenni, azaz ha a lélek megöli a testet, az egyfajta lopás az istenek tulajdonát képező testtel.

Szókratész barátai elfogadják tényként, hogy a halál a test és a lélek egymástól való elválása, azonban felvetik, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a lélek halhatatlan, hiszen ha ebben nem vagyunk biztosak, akkor semmiképpen se tekinthetjük jónak a halált.

Az első érv az ellentétek egysége. Minden dolog az illető dolog ellentétjéből van, ami pl. nagyobb lesz, az szükségszerűen kisebb volt korábban. Ezen ellentétes állapotok között ellentétes folyamatok vannak: pl. a nagyobb és a kisebb között növekedés és csökkenés zajlik. Ha nem lenne egyensúly az ellentétek közöt, akkor minden azonos állapotba kerülne előbb-utóbb. Ebből következik, hogy mivel az élet és a halál egymás ellentéte, köztük van a meghalás és a születés folyamata,  melyek egymást kiegyenlítik, azaz ami meghal, annak ismét meg kell születnie.

A második érv a már említett visszaemlékezés, mely szerint a tudás már birtokunkban van szüketésünk előtt, arra csak visszaemlékezünk földi életünk során. Itt a példa az egyenlőség: amikor egymáshoz egyenlő tárgyakat, pl. köveket látunk, felelevenedik bennünk az egyenlőség elve, pedig az egyenlőnek gondolt kövek biztosan nem teljesen azonosak egymással, csak megjözelítően egyenlőek. Ehhez azonban szükségszerű, hogy lelkünk létezzen már születésünk előtt is, csak onnan ismerhetjük ezt az absztrakt egyenlőség elvet, a tapasztalatból nem.

De viszont ezzel csak azt bizonyítottuk, hogy lelkünk élt születésünk előtt, azt nem, hogy nem hal meg halálunkkal együtt! Viszont az előző érvvel egyesítve már biztos a következtetés, hiszen láttunk az ellentétek egységéből, hogy ami születik, az meg is hal, s ami meghal, az születik is.

Szókratés elmondja, a világ két részre oszlik, látható és láthatatlanra. A látható örökké változó, mozgásban lévő, az érzékszerveinkkel észleljük, míg a láthatatlan örök és mozdulatlan, melyet lelkünkkel érezzük. Minél tisztább lelkünk a testi hatásoktól, annál könnyebben talál utat a láthatatlan világba, míg ha földi életünk soránk túlságosan elteltünk a testi örömökkel, az megfertőzi lelkünket, így az a halálunk után is a földi élethez, a látható világhoz fog ragaszkodni, abban egyfajta tisztátalan lélekként, rossz démonként fog létezni. A tisztátalan lelkek közül a mértéktelenekből szamarak lesznek következő életükben, az igazságtalanokból farkasok, míg az erényes, de nem bölcselkedő lelkekből méhek vagy hangyák. A bölcsek viszont csatlakoznak az istenekhez, mivel a filozófia hozza meg a felszabadulást a léleknek a testiség börtönből.

Szókratész barátai itt azonban megemlítik ellenérveiket ezzel kapcsolatban.

Az első ellenérv: a lélek olyan, mint egy líra által hallatott melódia, mely harmóniát sugároz, míg a test olyan, mint a líra, így ahogy nem lehet melódia hangszer nélkül, úgy lélek se lehet test nélkül.

A második ellenérv: a lélek biztosan létezik szüketésünk előtt és biztosan tartósabb testünknél, de mi a biztosíték arra, hogy valóban halhatatlan, hiszen lehet, hogy ugyanúgy, bár lassabban mint a test, elveszti életerejét és egy adott pillanatban elpusztul. S sose lehetünk biztosak abban, hogy ez a pillanat nem éppen mostani életünk végén fog bekövetkezni.

Szókratész válasza az első ellenérvre. Ha elfogadjuk, hogy a lélek már tud dolgokat születésünk előtt, akkor a párhuzam a lanttal téves, mivel a lant esetében tényleg nincs önmagában melódia.

Továbbá, ha a lélek önmagában harmónia, nem lehet részese a rossz diszharmóniájának,, ahogy a lant esetében van, akkor ebből az következik, hogy

  • minden lélek egyformán jó, ami nem igaz,
  • nem lehet ellentétben részeivel, ahogy ez a lant esetében van, miközben éppen az ellenkezője az egész: egész életünk során harc van lelkünk és testi ösztöneink között,

tehát ismét bizonyítva lett, hogy nem helyes a lant párhuzam.

Szókratész válasza a második ellenérvre bonyolultabb.

Semmi sem lehet önmaga ellentéte, miközben ezzel együtt megőrzi önazonosságát. A magasság nem lehet alcsonyság, s fordítva, akkor se, ha mindkettő jelen lehet egy konkrét dologban, lásd valaki magasabb egy embernél, de alacsonyabb egy másiknál. Ez nem mond ellent a már említett elvnek, hogy a dolgok egymás ellentétéből vannak, mivel ott konkrét dolgokról beszéltünk, míg itt absztrakt elvekről.

A fenti elv az ellentéteket tartalmazó elvekre is igaz, pl. a tűz és a hó nem ellentétesek, de mivel a tűz mindig meleg, a hó pedig mindig hideg, így a hó nem lehet sose meleg, anélkül, hogy megszűnne hónak lenni.

A fenti példáján: a lélek mindig magában hordozza az életet, így már nem ellentéte a halál, sosem lehet halál. Ami viszont nem lehet halál, azt halhatatlannak nevezzük.

Tehát a lélek szükségszerűen halhatatlan.

Ezek után Szókratész visszatér az eredeti témához, azaz saját halálos ítéletéhez, melynek végrehajtásáig már csak percek maradtak hátra.

Mivel lelkünk halhatatlan, jobban kell aggódnunk lelkünkért, mint testünkért, most is és minden esetben is. Ha nem így lenne, az azt jelentené, hogy a halál mentöőv a gonoszok számára. Viszont mivel a lélek halhatatlan, az egyetlen út számára az, hogy jóvá és bölccsé legyen a lehető legnagyobb mértékben.  Mindent meg kell tennünk tehát azért, hogy megszerezzük az erényt és a bölcsességet életünkben, hiszen a jutalmunk tisztességes és a remény valós.

Az írás vége: a bírósági alkalmazott - nem tudom, helyes-e a hóhér szó - behozza a mérget, amit Szókratész bevesz, majd pár perc múlva békésen meghal. (A halálos ítélet méreg általi halál volt.)

0 Tovább

A metrón

A múlt hónapban lehetőségem volt pár napon belül utazni a budapesti és a szeredőci metrón.

A nyelvi eltéréseket leszámítva és azt, hogy a szeredőci metró szebb (mert újabb) alig tapasztaltam különbséget.

politika politika

Ülnek az emberek, ill. állnak, unott pofával, egyesek igyekeznek szórakoztatni magukat (olvasnak, hallgatnak valamit, babrálnak a telefonjukkal), de mindenkin érezhető a kényszer: nem azért utaznak, mert szeretnének valami kedves helyre eljutni, hanem mert kénytelenek elmenni oda, ahol úticéljuk van.

politika politika

Tapintható a boldogtalanság, az életunottság. Hatalmas elidegenedés mindentől.

Ilyen a létező liberalizmus világa...

0 Tovább

Honnan ez a nyugatellenesség?

Honnan ez az általános nyugatellenesség Kelet-Európában? 30 éve senki se hitte volna, hogy ez lehetséges.

A mai általános kelet-európai nyugatellenesség fő oka gazdasági. Mára kiderült: nem igaz, hogy felzárkózást hoz, ha odaadjuk gazdaságunkat a nyugatnak, sőt az ellenkezője az igaz, ez az állapot lehetetlenné teszi a felzárkózást.

Mert mit mondtak az elején? Mindegy kié a tulajdon, lényeg, hogy adózik, fejleszt, munkát ad. S milyen jó, hogy tőkét hoznak be! Mi a valóság: alig adóznak, mésodrendű dolgokban fejlesztenek, alacsony bérezésű munkákat teremtenek. Mára, az elmúlt majdnem 30 év alatt hatalmas károkat okozott mindez.

A politikai harc alapvetően a fentiek alapján jött létre. S a legérdekesebb: egyszerre több országban, teljesen eltérő módon. A kivétel: a három balti állam, ahol akkora a hisztérikus rettegés Oroszországtól, hogy bármit hajlandók lenyelni a nyugattól.

politika

0 Tovább

Ne szavazzon!

Bár mára a legtöbb ballib párt letett a korábbi axiómáról, hogy aki nem adózik, az ne szavazzon, meg hogy aki nem itt lakik, ne szavazzon, s csak a DK tart ki fentiek mellett, mégis sok fanatikus ballib máig ismételgeti ezeket a téveszméket.

Lássuk mi a valóság!

A parlamenti választás nem az ország lakosainak szavazása, hanem az ország állampolgáraié. Ezt az is mutatja, hogy állampolgárság nélkül nincs szavazati joga annak, aki egyébként életvitelszerűen az országban él. Ez ellentétes a helyi, önkormányzati választásokkal, ahol - korlátokkal - külföldi, azaz nem magyar állampolgárok is szavazhatnak.

Tehát: aki nincs az országban és állampolgár, az nem kibic, nem kívülről szól bele, hanem részt vesz annak a közösségnek a szavazásán, melynek tagja.

politika

plakát a ballib xeonofób kampányból (2004)

0 Tovább

bircahang

blogavatar

magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média